Ugrás a tartalomhoz

Szegfűszeg

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szegfűszeg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Rosidae
Csoport: Core eudicots
Csoport: Eurosids II
Rend: Mirtuszvirágúak (Myrtales)
Család: Mirtuszfélék (Myrtaceae)
Alcsalád: Myrtoideae
Nemzetség-
csoport
:
Syzygieae
Nemzetség: Syzygium
Faj: S. aromaticum
Tudományos név
Syzygium aromaticum
(L.) Merr. & L.M.Perry
Szinonimák
  • Caryophyllus aromaticus L.
  • Caryophyllus hortensis Noronha
  • Caryophyllus silvestris Teijsm. ex Hassk.
  • Eugenia aromatica (L.) Baill. [Illegitimate]
  • Eugenia caryophyllata Thunb.
  • Eugenia caryophyllus (Spreng.) Bullock & S.G.Harrison
  • Jambosa caryophyllus (Thunb.) Nied.
  • Myrtus caryophyllus Spreng.
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szegfűszeg témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szegfűszeg témájú médiaállományokat és Szegfűszeg témájú kategóriát.

A szegfűszeg (Syzygium aromaticum, régi nevén: Caryophyllus aromaticus) a 18. századig csak őshazájában, a Maluku-szigeteken termett, és halálbüntetés járt annak, aki ki akarta csempészni. Manapság főleg a trópusi Afrikában, Zanzibáron és Madagaszkáron termesztik.

Megjelenése, termesztése

[szerkesztés]

Ennek a 15–20 méter magasra is megnövő, meleg- és vízigényes mirtuszfélének a levelei lándzsásak, örökzöldek. Halványlilás-rózsaszínű virágai a hajtások csúcsain nyílnak.

A fűszert a pirosló virágbimbókból készítik: a zsenge bimbókat pálmalevélbe csomagolva szárítják, amíg a közismert barnára nem sötétednek. A fiatal bimbók a legillatosabbak. Alakjuk szögre emlékeztet, innen a szegfűszeg név.

Trópusi, meleg- és vízigényes növény. Magvetéssel szaporítható. A magoncok csak 9–12 éves korukban kezdenek virágozni.

Felhasználása

[szerkesztés]

Kesernyés, kissé égető, erősen aromás ízét a sok illóolaj adja: ezt a likőriparban és kozmetikai szerek gyártásához is felhasználják. A jó minőségű szegfűszeg szétnyomva olajat enged, vízbe téve fejjel lefelé süllyed. Pikáns mártások, paradicsomos és boros ételek, páclevek és főleg sütemények ízesítésére használják. Savanyúságokba is tehető, finom, különleges ízárnyalatot ad a savanyúságnak. Fahéjjal kombinálva többféle – főleg gyümölcsös, illetve alkoholos – italt ízesítenek vele.

Nemcsak a szárított bimbót használják, hanem a virágot is – Indonéziában például cigaretta illatosítására is. A bimbójából, szárából, leveléből és magjából sajtolt illatos olajat a gyógyászatban alkalmazzák. A szegfűszegolajban sok (15% körül) az eugenol, ami a vanillin egyik fő aromaanyaga. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Caryophylli floris aetheroleum néven hivatalos drog. Fájdalomcsillapító hatása van, így hasznos lehet pl. ízületi gyulladásokban, de akár fogfájás esetén is.

Termelése

[szerkesztés]
Legnagyobb szegfűszegtermelők
2023
(Számok ezer tonnában)
1.  Indonézia 135,1
2.  Madagaszkár 24,6
3.  Tanzánia 8,5
4.  Comore-szigetek 7,6
5.  Srí Lanka 5,8
6.  Kenya 2,1
7.  Kína 1,3
8.  Malajzia 0,221
9.  Grenada 0,041
..
Föld összesen 185,6
Forrás: FAO[1]

2023-ban a szegfűszeget 9 országban termesztették 700 ezer hektár földterületen, és az éves termésmennyisége meghaladta a 185 ezer tonnát. 2013 és 2023 között a szegfűszeg földterülete 595 ezer hektárról 700 ezer hektárra (17,6%) nőtt, míg a termésmennyisége 145 ezer tonnáról 185 ezer tonnára (27,5%) nőtt.[1]

A világ legnagyobb szegfűszeg termelői közé tartozik Indonézia (72,8%), Madagaszkár (13,3%), az Tanzánia (4,6%), Comore-szigetek (4,1%) és Srí Lanka (3,2%). Ezek az országok a 2023-as termelésük alapján az első öt helyen álltak. 2023-ban Indonézia egyedül az éves termés több mint kétharmadát (72,8%) adta a világ szegfűszeg termelésének.

Legnagyobb exportáló országok Madagaszkár (49,8%), Indonézia (14%) és Comore-szigetek (9,6%), míg a legnagyobb importországok Indonézia (29,2%), India (20,8%) és Szingapúr (7,5%).

Magyarország nem termeszt szegfűszeget, így az ország behozatalra szorul. Magyarország főleg Hollandiából (30,8%), Ausztriából (25,9%) és Lengyelországból (18,5%) importált szegfűszeget. A behozott szegfűszeg egy részét tovább értékesítette az ország, főleg Németország (55,3%), Románia (14,8%) és Hollandia (8,7%) felé.[2]

Képek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b http://www.fao.org/faostat/en/#data/QC%7Cpublisher=United Nations, Food and Agriculture Organization, Statistics Division (FAOSTAT)
  2. https://oec.world/en/profile/hs/cloves?selector1699id=pctOption

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]