Foltos árvacsalán
| Foltos árvacsalán | ||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Lamium maculatum L. | ||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Foltos árvacsalán témájú rendszertani információt.
A Wikimédia Commons tartalmaz Foltos árvacsalán témájú médiaállományokat és Foltos árvacsalán témájú kategóriát.
|
A foltos árvacsalán (Lamium maculatum) az árvacsalánfélék (Lamiaceae) családjába tartozó növényfaj. E növényfaj előfordul a Bükk-vidéken.[1][2]
Egyéb nevei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Hódos vagy pettyegetett tátkanaf, holtcsalán, méhfű, peregtető, szelídcsalán, macskaparéj
Jellemzése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Évelő, 30–60 cm magas gyógy-, és gyomnövény, főként gyertyán- és bükkelegyes erdőkben, ligeterdőkben, sziklaerdőkben találkozhatunk vele. Levelei tojásdadok vagy háromszögletűek, kihegyezett csúcsúak, szíves vállúak, fűrészes szélűek, rendszerint ezüstösen - fehéren foltosak. Virágzás: áprilistól októberig, a virágok örvökben állnak, a párta 2–4 cm hosszú, görbült, alsó ajka halványabb, sötétpiros foltos, oldalsó karéja 1 fogú, felső ajka szőrös, bíborpiros, porzói sárgák. Termése makkocska.
A növényi drog iridoid glikozidokat (lamalbidot), cseranyagot, flavonoidokat, illóolajat, triterpén szaponinokat és nyálkát tartalmaz. A növény leveles, virágos hajtását, április-július hónapokban gyűjtik, és hasznosítják gyógyászati célokra.
Gyógyhatása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Bizonyítottan jó légúti megbetegedésekre, a húgyutak hurutos megbetegedései, fertőzései esetén. Gyomor- és bélpanaszok kezelésére is kiváló. Külsőleg bőrbetegségek, visszércsomók, aranyér, lábszárfekély kezelésére és a szájüreg, torok gyulladásainak mérséklésére használják.
Felhasználása
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A növény kora tavaszi, zsenge hajtásaiból főzeléket főzhetünk.
Foltos árvacsalánvirág tea: 2 teáskanálnyi árvacsalán-virágot egy csészényi forró vízzel leforrázzuk, majd 10 perc mulva leszűrjük. Naponta 2-3 csészényit fogyasszunk belőle. Kúraként 4-6 hétig alkalmazzuk.
Foltos árvacsalánvirág fürdő: 2 marék árvacsalán-virágzatot 1 liter forró vízzel leforrázunk, majd 20-30 perc elteltével leszűrjük, és a fürdővízhez adjuk. Alkalmazható kéz-, láb- és ülőfürdőként, alkalmazási ideje max. 20 perc.
Lásd még
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- ↑ "Varázslatos karsztvidék" (PDF). lithosphera.hu. 2017. március 8. dátummal az eredeti (PDF) címről archiválva. Hozzáférés: 2017. március 22..
- ↑ "A Woodsia ilvensis (L.) R. Br. ˙j előfordulása az Eperjesi Tokaji-hegységben" (PDF). kitaibelia.unideb.hu. Hozzáférés: 2017. március 22..
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- A természet füvészkertje. Reader's Digest. ISBN 963 956 201 7.