Rebarbara

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Infobox info icon.svg
Rebarbara
A Rheum rhabarbarum levelei
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Rend: Szegfűvirágúak (Caryophyllales)
Család: Keserűfűfélék (Polygonaceae)
Alcsalád: Polygonoideae
Nemzetség-
csoport
:
Rumiceae
Nemzetség: Rheum
L. (1753)
Szinonimák
  • Rhabarbarum Fabr., Enum. 28. 1759.
Fajok

Mintegy 44, köztük:

Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Rebarbara témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rebarbara témájú kategóriát.

A rebarbara (Rheum) a szegfűvirágúak (Caryophyllales) rendjébe és a keserűfűfélék (Polygonaceae) családjába tartozó, lágyszárú növénynemzetség. A növényeknek nagy, háromszögforma leveleik vannak, húsos levélnyéllel. A kétivarú virágok aprók, színük a zöldesfehértől a rózsavörösig terjed, bogas fürtvirágzatba tömörülnek.

Számos faját termesztik gyógynövényként vagy emberi fogyasztásra - ide tartozik a zöldségként termesztett Rheum rhabarbarum vagy Rheum x hybridum, illetve a Rheum rhaponticum faj is. Bár a levelek mérgezők (vesekövet, és nagy mennyiséget elfogyasztva akár halált is okozhat), a levélnyeleket fanyar ízükért felhasználják.

A növénynem nevének eredete[szerkesztés]

A növénynem elnevezése az ókori görög rhéon (ῥῆον) szóból származik, melyet Pedaniosz Dioszkoridész alkalmazott, valószínűleg egy, a Rheum nembe tartozó növényfajra.[1] A rhéon szó pedig a Volga folyó ókori szkíta nevéből – a görögök hallásához és nyelvük szabályaihoz igazítva Oaros (Οαρος), Rha (Ρα), Rhos (Ρος) – ered.[2] Az eredeti szkíta szó Fischer Károly Antal szerint Ár volt.[3]

Hatása[szerkesztés]

A rebarbaragyökér antranol-glikozidokat tartalmaz, amelyeknek aglikonjai, az emodinok hashajtó hatásúak.

Rebarbara

Rendszerezés[szerkesztés]

Hivatkozások[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További ismertetők[szerkesztés]