Vörös áfonya

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Vörös áfonya
Vaccinium vitis-idaea
Vaccinium vitis-idaea
Természetvédelmi státusz
Közönséges
Magyarországon védett
Eszmei érték: 10 000 Ft
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (eudicots)
Csoport: Core eudicots
Csoport: Asteridae
Rend: Hangavirágúak (Ericales)
Család: Hangafélék (Ericaceae)
Nemzetség: Áfonya (Vaccinium)
Faj: V. vitis-idaea
Tudományos név
Vaccinium vitis-idaea
L.
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Vörös áfonya témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Vörös áfonya témájú médiaállományokat és Vörös áfonya témájú kategóriát.

A vörös áfonya (Vaccinium vitis-idaea) a hangafélék (Ericaceae) családjába tartozó hegyvidéki növény, az erdei fenyvesek jellegzetes örökzöld törpecserjéje, népies nevén: brusnyica, fojminc,[1] havasi meggy, kövi málna.

A fekete áfonyához hasonlóan közkedvelt, de savanyú íze miatt csak feldolgozott formában fogyasztják.

Magyarországon a Zempléni-hegységben a Mecsekben, illetve a Nyugat-Dunántúl néhány pontján, például az Őrségben, Göcsejben, a Kőszegi-hegységben él. Hazánkban jóval ritkábban fordul elő, mint a fekete áfonya. Levelei télen is megtartják élénkzöld színüket.

A Felvidéken gyakori.[1][2]

Jellemzők[szerkesztés]

10–30 cm magas, örökzöld félcserje. Szára hengeres, kúszó, a vége felemelkedik. A levelek visszás-tojásdadok, áttelelők, bőrneműek, a szélük visszahajlik, színük sötétzöld, fonákjuk világosabb, mirigyesen pontozott. Virágzata csüngő, végálló fürt. Illatos. A kocsány rövid, a párta 8–10 mm hosszú, harang alakú, négy cimpájú, fehér vagy rózsaszín, a csésze hártyás, pillás szélű, éréskor a termés csúcsán marad. A lisztes, ehető bogyótermés éretlenül fehér, éretten kárminpiros, gömbölyű.

Tartalmaz[szerkesztés]

A vörös áfonya igen gazdag antioxidánsokban (antocianidinek, tanninok), melyek védik szervezetünket a káros oxidációs folyamatoktól, óvják testünket az öregedéstől. Az antioxidánsokkal megelőzhetők krónikus betegségek, mint az érelmeszesedés, koleszterinlerakódás, szívinfarktus, bőrproblémák kialakulása, rák keletkezése, memóriazavar. Az antioxidáns vitaminok – mint az E-vitamin, béta-karotin, és 30–40 mg/100g C-vitamin – fokozzák a hatását. De nátriumot, foszfort, káliumot, kalciumot, vasat, magnéziumot, mangánt, cinket, ként is tartalmaz.

Felhasználható[szerkesztés]

Gyümölcsként: mártások, dzsem, lekvár, kompót, saláták, pudingok, főzelékek, édes rizs, vadhúsok, gyümölcsbor készítésére.

Gyógyhatásai[szerkesztés]

Akut és krónikus húgyúti fertőzések megelőzésére, kezelésére, valamint sejt és érvédő antioxidánsként édesítőszer nélkül készült vörös áfonyalé, vagy kivonat, tinktúra (3 x 3–5 ml/nap adagolásban), illetve a gyógyszertárakban is kapható kapszula formájában. 1 kapszula (400 mg) kb 8-9 pohár lé hatóanyagát tartalmazza koncentráltan. Ez utóbbi naponta kétszer szedhető. Gyakori húgyúti fertőzésben szenvedők, vagy arra különösen fogékonyak, mint a cukorbetegek, rendszeresen úszók, vesebetegek, vesehomokjuk, vesekőképződésre hajlamosak prosztata-megnagyobbodáskor, hegesedés vagy daganat miatti vizeletelfolyási akadályoknál javasolt az alkalmazása.

Rokon fajok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Vadgyümölcsök. In Magyar néprajz nyolc kötetben: II. kötet: Gazdálkodás. Főszerkesztő: Paládi-Kovács Attila. Lektor: Andrásfalvy Bertalan. Készült a MTA Néprajzi Kutatóintézetében. Budapest: Akadémiai Kiadó. 2001. 23. o. ISBN 9630578018 Hozzáférés: 2016. ápr. 13. (HTML), mek.niif.hu  
  2. Paládi-Kovács Attila: A régi Torna vármegye és néprajzi jellege. A Herman Ottó Múzeum Évkönyve. Kiadja a miskolci Herman Ottó Múzeum, 33–34. sz. (1996) 198., 204 (193–209). o. Hozzáférés: 2016. ápr. 13. (PDF), Elektronikus változat az epa.oszk.hu oldalán

Külső hivatkozások[szerkesztés]