Metélőhagyma

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Infobox info icon.svg
Metélőhagyma
Allium schoenoprasum - pažitka (šnytlík).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon blank.svg Status iucn LC icon.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Osztály: Egyszikűek (Liliopsida)
Rend: Spárgavirágúak (Asparagales)
Család: Amarilliszfélék (Amaryllidaceae)
Alcsalád: Hagymaformák (Allioideae)
Nemzetség-
csoport
:
Allieae
Dumort. (1827)
Nemzetség: Hagyma (Allium)
Faj: A. schoenoprasum
Tudományos név
Allium schoenoprasum
L.
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Metélőhagyma témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Metélőhagyma témájú médiaállományokat és Metélőhagyma témájú kategóriát.

A metélőhagyma vagy snidling (Allium schoenoprasum) a hagymaformák legkisebb méretű faja,[1] a tavasz első zöldülő hírnöke. Népies nevei: pázsithagyma, pázsitfű, valamint a német nevéből: snidling, snittling.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

A Földközi-tenger vidékéről származik. Magyarországon igen elterjedt és népszerű.

Leírása[szerkesztés]

Évelő növény. Magassága 20–50 cm, levelei karcsúak, henger alakúak és üregesek. Virágai rózsaszínűek, kerek ernyőben nyílnak, és nagyon kis kocsányuk van.[2]

A friss metélőhagyma gyorsan elfonnyad, és kellemetlen keserű íze lesz. A szárított viszont hosszú ideig fogyasztható. Felveszi az étel nedvességtartalmát, így teljes értékű lesz.

Hatóanyagai[szerkesztés]

Sok benne az illóolaj, C-vitamin, A-vitamin, kálium és az oxálsav. Ez utóbbi miatt fogyasztása csak kismértékben javasolt.[2]

Felhasználása[szerkesztés]

Erős aromájú fűszernövény. Főzni nem szabad, közvetlenül tálalás előtt adjuk az ételhez. Nemcsak ízesíti az ételt, de díszít is, ráadásul nagyon jó étvágygerjesztő és gyomorerősítő.

Főleg a krumplit, babot, borsót, a húsleveseket, salátákat, sülteket, tojásételeket, szendvicseket, a túrót és a lágy sajtokat, valamint halételeket és mártásokat ízesítenek vele.

Termesztése[szerkesztés]

A magvakat márciusban melegházba vagy cserépbe vetjük és májusban, kis csomókban ültetjük ki. Ha megerősödött, a föld feletti részt levágjuk és felhasználjuk. Ősszel cserépbe ültetjük, világos, de nem túl meleg helyen tartjuk. Egész télen friss fűszernövényt, és nagyon olcsó vitaminforrást biztosít.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. LaFray, Joyce. Tropic Cooking: The New Cuisine from Florida and the Islands of the Caribbean. Oakland: Ten Speed Press, 292. o.. 0898152348 (1987) 
  2. a b Marie-Claude Paume: Ehető vadnövények. Füvek, virágok és salátafélék gyűjtése és felhasználása. Budapest, Bioenergetic Kft. 2013, 176. oldal. ISBN 978-963-2911-76-2

További információk[szerkesztés]