Vöröshagyma
 |
Ehhez a szócikkhez további forrásmegjelölés szükséges az ellenőrizhetőség érdekében. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts a szócikk fejlesztésében további megbízható források hozzáadásával. |
 |
||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Vöröshagyma
|
||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||
| Allium cepa L. |
||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vöröshagyma témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vöröshagyma témájú médiaállományokat és Vöröshagyma témájú kategóriát. |
| Hagyma (nyers) Tápanyagtartalom 100 g-ban |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Energia 40 kcal 166 kJ | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| A százalékos értékek az amerikai felnőtt javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak. Forrás: USDA tápanyag adatbázis |
|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A vöröshagyma (Allium cepa) az amarilliszfélék családjába tartozó növényfaj. Közép-Ázsiából került Magyarországra; ősrégi konyhai fűszer, amely a főtt és sült ételeink legkedveltebb ízesítője.
Tartalomjegyzék
Elnevezései[szerkesztés]
A magyar tájnyelvi elnevezései közül a hajma, a vereshagyma, a zsidószalonna és a mózespecsenye a legismertebbek.
Jellemzése[szerkesztés]
Hagymával áttelelő, fajtától függően kétéves vagy évelő növények. Levelei és tőkocsánya üregesek, a levelek hengeresek. Virágzata gömb alakú ernyő, melyet korai állapotban világoszöld színű fellevél takar. A virágok 3 tagúak, leplesek. A termés tok, magjai feketék.[1]
Gyógyhatása[szerkesztés]
Illóolajat, B-, és C-vitaminból 30 mg/100 g-ot (de a zöldhagyma még ennél is többet), pektint, guvertint is tartalmaz. A jellegzetes csípős ízét és illatát egy kéntartalmú vegyület, az allilszulfid adja. Ennek a hatóanyagnak baktériumölő hatása van, ezért a meghűléses időkben a fertőzések megelőzésére is használták.
Gyógyhatású szerként bélféregűzésre, vizelethajtásra, étvágygerjesztésre, megfázásos tünetek, és köhögés enyhítésére, illetve vércukor csökkentésére is használják. A fertőzéses orrmelléküreg-gyulladás (sinusitis) tüneteit is csökkenti.
Szoptatós anyák kerüljék az erősen hagymás ételek fogyasztását, mert az illóolaj-aromák átmennek a tejbe.
Felhasználása[szerkesztés]
Tavasszal zöldhagymaként fogyasztjuk, ilyenkor feltöltögetjük.[mj 1]
Ugyanazt jelenti a halványítjuk, itt a halványítjuk szó a szakkifejezés, de ezt hajtatásnak is nevezik. Ez azt jelenti, hogy amikor már majdnem teljesen kifejlődött növény köré földet raknak, a további növekedés folyamán (a föld alatti rész) fehér színűvé válik. Így a felhasználás szempontjából megfelelőbb, kívánatosabb élvezeti érték érhető el, mert a hajtatással a nagyobb fehér rész elérése a cél.</ref> A hagymahéj a hagyma külső levelei, amik az érés során elszáradnak, megbarnulnak, ezt a barna héjat vízben felforralva használják, elsősorban gyógyteaként. Húsvétkor a húsvéti tojások festésére, miközben a tojások is keményre főnek. Egyes helyeken éles késsel mintázatokat kaparnak a tojásra, majd zsírral, szalonnabőrrel fényesítik azt. Más helyeken vékony írópálcával, viasszal rajzolják meg a díszítéseket, amelyet a főzés közben nem festi meg a hagymahéj főzete (tojáshéjszínű marad).
Tárolása[szerkesztés]
Kiszedése után utánszárítjuk, a gyökerektől, fellevelektől megszabadítjuk, felfűzve, vagy csak száraz szellős (padlástérben) hosszú ideig tárolható, így egész évben használhatjuk, de szeletelt szárítmányként akár évekig is eltartható.
Fajtái[szerkesztés]
Nagyon sok fajtája van, de a nálunk és az egész világon is híres a makói vöröshagyma, amely kellemes aromája és kevésbé csípős íze miatt kedvelt.
| !Megnevezés | Fajta | Termőképessége | Jellemzése | Tárolhatósága |
| Alsógödi | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta | Nagy termőképességű, hosszú tenyészidejű. | Hagymája felül lapos, alul kissé megnyúlt alakú, héja barna. Szárazanyag-tartalma alacsony. | Közepesen tárolható fajta. |
| Aroma | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta. | Termőképessége közepes. Közepes tenyészidejű. | Szárítóipari feldolgozásra alkalmas. Hagymája gömb alakú, héja barna színű | közepesen tárolható fajta. |
| Favorit | Egyéves fajta, magról termeszthető konstans. | Tenyészideje rövid, közepes termőképességű. | Szárazanyag-tartalma alacsony. Hagymája gömb alakú, héja barna | közepesen tárolható. |
| Fertődi ezüstfehér | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta. | Rövid tenyészidejű, közepes termőképességű. | Hagymája lapos, héjszíne fehér. Zöld- vagy főzőhagyma termesztésre alkalmas | tárolhatósága rossz. |
| GK Makolor | Egyéves, frissfogyasztásra és szárítóipari feldolgozásra alkalmas | Magas szárazanyag-tartalmú, kiváló fűszerező értékű. | Terméshozama közepes. Bronzbarna héjú. | Jól tárolható. |
| Glóbus | Áttelelő fajta, középhosszú tenyészidejű. | Vetésideje: szeptember. Felmagzásra nem hajlamos, télállósága jó. | Hagymája gömb alakú, barna héjú. | Jól tárolható. |
| Góliát | Dughagymáról termeszthető, nagyon hosszú tenyészidejű fajta. | Alacsony szárazanyag-tartalmú, nagy, gömb alakú, sötétsárga héjú hagymákat fejleszt. | Folyamatos öntözés mellett kellemes, nem csípős ízű. | : |
| Makó 104 | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta. | Termőképessége alacsony. Szárítóipari feldolgozásra alkalmas. | Rövid tenyészidejű.Hagymája gömb alakú, héja bronz színű. | Jól tárolható fajta. |
| Makói bronz | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta. | Jelenleg az ország egyik fő fajtája. Hosszú tenyészidejű, alacsony szárazanyag-tartalmú. | Hagymája gömb alakú, bronzbarna a héja. | Jól tárolható. |
| Makói CR | A Makói fajta úgynevezett klímarezisztens változata, dughagymáról termeszthető. | A hagyma tulajdonságai a Makóival közel azonosak | felmagzásra alig hajlamos, ezért márciusban is ültethető. | Jól tárolható. |
| Makói fehér | a Makói fajta fehér színű változata, dughagymáról termeszthető. | Termőképessége alacsony-közepes, szárazanyag-tartalma magasabb. | A hagymák gömb alakúak, héjuk fehér, zöldülésre hajlamos. | Hosszú ideig tárolható. |
| Makói | Dughagymáról termeszthető, termőképessége alacsony, vagy közepes. | Szárazanyag-tartalma magasabb. | A hagymák gömb alakúak, bronzbarnák. Felmagzásra hajlamos, ezért a dughagymát hőkezelni kell. | Ültetése: április eleje. |
| Makométa | nagy hozamú egyéves fajta | hosszú tenyészidejű, ezért korán kell vetni. | Nagy termésátlagú. Héjszíne bronz. | |
| Pannónia | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta. | Nagy termőképességű, hosszú tenyészidejű. | Hagymája gömb alakú, héjszíne bronzbarna. | Azonos a Makói bronz fajtával |
| Piroska | Egyéves, több levelű | Gépi feldolgozást jól tűrő, jól tárolható | Enyhén lapított. | |
| Sonkahagyma | Egyéves, magról termeszthető konstans fajta, úgynevezett salátahagyma. | Közepes termőképességgel és tenyészidővel rendelkezik. | Hagymája hosszú, megnyúlt alakú, sárgásbarna héjú. | |
| Tétényi rubin | Magról termeszthető konstans fajta. | Termőképessége nagy, tenyészideje hosszú. | Hagymája felül kissé lapított gömb alakú, héjszíne lila. | Közepesen tárolható. |
| Tisza I. | Áttelelő fajta, hosszú tenyészidejű. | Vetésére augusztus végén kerül sor. | Felmagzásra kevésbé hajlamos, télállósága jó. Hagymája gömb alakú, héja sárgásbarna | Viszonylag jól tárolható. |
- Recept:
- (így is lehet csinálni, és másképp is):
- A lila hagymát összeaprítjuk, és felhevített vajon, vagy olajon, olivaolajon megfonnyasztjuk. Aztán mézet adunk hozzá; némi türelem után pedig balzsamecetet.
- Megfüszerezzük például kakukkfűvel, sózzuk, borsozzuk, és felöntjük vörösborral. Főzzük lassan, sokáig, kavargatjuk, szemmel tartjuk.
- A hagymalekvár akkor van kész, amikor a lekvár állagú lesz.
Fontosabb kártevők és betegségek[szerkesztés]
- hagymalégy
- fuzáriumos betegség
- hagyma peronoszpóra
- hagyma botrítiszes betegsége
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Balázs Sándor: Zöldségtermesztők kézikönyve (1989, 1994), Kempelen Farkas Digitális Tankönytár
- ↑ 'Feltöltögetés: a növény körüli földből a növény töve köré emelt földkupac. Egyes növények (például hagyma, saláta, burgonya, földimogyoró) termesztésénél elhagyhatatlan művelési forma. Elhagyásával kevesebb, vagy egyáltalán nem szüretelhető, illetve rosszabb minőségű lesz a termés.
