Vegyület

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Kémiai vegyületeknek nevezzük az olyan kémiai anyagokat, melyeket két, vagy több kémiai elem atomjai vagy ionjai alkotnak, meghatározott arányban. A vegyérték szigorúan meghatározza ezt az arányt. A vegyületek a klasszikus fizika módszerei segítségével nem bonthatók alkotóelemeikre. A vegyületek kémiai reakciókkal bonthatók alkotóelemeikre, valamint az alkotórészek eredeti tulajdonságait nem mutatják (gondoljunk példaként a szén-dioxidra, mely nem táplálja az égést, miközben a benne levő oxigén, mint elem táplálja az égést).

A vegyületet alkotó kémiai elemek részecskéi (atomjai, ionjai) kémiai kötésekkel kapcsolódnak egymáshoz.

A vegyületek képlete és megnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Minden vegyületet le lehet írni kémiai képlettel, melynek több neve is lehet. A félreértések és az egyszerűség kedvéért minden ismert vegyületnek van egy azonosító száma is (CAS-szám).

Például a víz, képlete: H2O, a hidrogén és az oxigén vegyülete.

Kémiailag dihidrogén-monoxidnak nevezhetjük, mert két (görög eredetű előtaggal „di-”) hidrogénatom alkot egy (azaz „mon[o]-”) oxigénatommal egy vízmolekulát. A hidrogén és az oxigén mólaránya tehát kötött: 2 : 1.

Vegyületek és nem vegyületek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem vegyületek a keverékek. Például a hidrogén- és az oxigéngáz 2 : 1 arányú összekeverése még nem alkot vegyületet, azaz nem képződik víz. Ennek a keveréknek (a durranógáznak) előbb kémiai reakción kell átesnie, hogy valóban vegyületet, azaz vizet alkossanak.

Nem vegyület tehát a levegő sem, bár gázhalmazállapotú fő alkotóinak (nitrogén és oxigén) aránya meglehetősen stabil. Szintén nem tekinthetők vegyületnek egyéb mesterséges keverékek, álljanak azok elemekből vagy vegyületekből, még ha a köztük lévő arány állandó is (például szigorú receptúra alapján készített gázkeverékek).

Hasonlóan nem tekinthetők vegyületnek az oldatok sem.

Általánosságban az ötvözetek sem tekinthetők vegyületnek (inkább szilárd oldatok), bár bizonyos körülmények között az egyes ötvözők meghatározott arányban kémiai kötéseket alkotnak egymással. (Ennek tárgyalása a metallurgia hatáskörébe tartozik.)

A vegyületek osztályozása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A vegyületek lehetnek:

1. Szervetlen vegyületek

Ezek osztályozása többféleképpen történhet. A hagyományos osztályozás szerint lehetnek:

2. Szerves vegyületek

Osztályozásuk összetételük és szerkezetük alapján történik.

  • Szénhidrogén-származékok
  • Nitrogéntartalmú szénhidrogén-származékok

Megemlíthetjük még például a szerves eredetű, természetes és mesterséges, polimereket valamint polikondenzátumokat is, amelyek a különböző műanyagok alapanyagai lehetnek.

Példák[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]