Triklórecetsav
| Triklórecetsav | |||
 |
| ||
| |||
| IUPAC-név | Triklórecetsav | ||
| Kémiai azonosítók | |||
|---|---|---|---|
| CAS-szám | 76-03-9 | ||
| ChemSpider | 10772050 | ||
| |||
| Kémiai és fizikai tulajdonságok | |||
| Kémiai képlet | CCl3COOH | ||
| Moláris tömeg | 163,4 g/mol | ||
| Megjelenés | fehér kristályos anyag | ||
| Sűrűség | 1,63 g/cm3 (szilárd) | ||
| Olvadáspont | 57 °C | ||
| Forráspont | 196 °C | ||
| Oldhatóság (vízben) | nagyon jó | ||
| Savasság (pKa) | 0,77 | ||
| Veszélyek | |||
| EU osztályozás | Korrozív (C) környezetkárosító (N) | ||
| R mondatok | R35, R50/53 | ||
| S mondatok | (S1/2), S26, S36/37/39, S45, S60, S61 | ||
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standardállapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) | |||
A triklórecetsav egy ecetsav analóg, melyben a metilcsoport három hidrogénjét klóratomokra cserélték.
Kémia[szerkesztés]
A triklórecetsav színtelen, enyhén szúrós szagú, higroszkópos kristályokat alkot. Vízben, éterben és alkoholban egyaránt jól oldódik. Nagyon erős sav, erőssége vetekszik a kénsavéval.
Felhasználás[szerkesztés]
A gyógyászatban szemölcsök irtására használják. Újabban terjedőben van bőrradírként való alkalmazása az erős bőrhámlasztó hatása miatt. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Acidum trichloraceticum néven hivatalos.
Források[szerkesztés]
- Erdey-Grúz Tibor: Vegyszerismeret. 3. kiadás. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1963. 929. o.
- Furka Árpád: Szerves kémia. Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó. 1988. 640. o. ISBN 963-19-2784-9
- Dr. Otto – Albrecht Neumüller: Römpp vegyészeti lexikon. Budapest: Műszaki Könyvkiadó. 1984. 4 kötet., 753. o. ISBN 963-10-3269-8
