Oldat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A többkomponensű, egyfázisú, homogén, vagy inhomogén, folyékony, vagy szilárd halmazállapotú rendszereket összefoglaló néven elegyeknek nevezzük.

Só oldása vízben

Az oldat elnevezést ezen belül azokra a rendszerekre használjuk, amelyekben egyik komponens – az oldószer – koncentrációja a többiéhez – oldott anyagok – képest viszonylag nagy.

A komponens a rendszert alkotó, kémiailag egységes részecskéinek halmaza. Megkülönböztetünk egy-, két- és többkomponensű rendszereket.

Gyakori oldószerek például a víz, benzin, alkohol stb. Oldott anyag lehet például a só, cukor, oxigén, alkohol stb.

Az oldódás[szerkesztés]

Az oldódást az oldandó anyag és az oldószer részecskéinek kölcsönhatása, állandó mozgása teszi lehetővé. Az oldandó anyag és az oldószer részecskéinek egyenletes elkeveredését a hőmozgás okozza. Az oldat tulajdonságai szempontjából közömbös az, hogy az oldott anyag eredetileg milyen halmazállapotú volt. (Így oldott anyagnak tekinthetjük a vízben oldott ecetsavat is, amely folyékony, és az oxigént is, amely gáz halmaz állapotú.)

Az oldódás sebessége / oldhatóság[szerkesztés]

Az oldódás sebessége függ: az oldószer és az oldott anyag hőmérsékletétől, minőségétől. (Az oldódást gyorsító példák: kevertetés, nagyobb hő.)

Az oldhatóság (vagy oldékonyság) a különféle anyagoknak az a tulajdonsága, hogy belőlük azonos mennyiségű oldószerben különböző mennyiségek oldódnak fel. Az anyagok oldhatóságát az oldandó anyag és az oldószer minőségén kívül a hőmérséklet is befolyásolja. A gázok oldhatósága a hőmérséklettől és a nyomástól is függ. (Nagyobb nyomáson több gáz oldódik.)

Az oldatok telítettsége[szerkesztés]

Az oldatokat telítettség szempontjából három csoportba sorolhatjuk:

  • telítetlen oldat: ha az oldott komponens koncentrációja kisebb, mint az adott körülményekhez (oldószer, hőmérséklet, nyomás) tartozó oldhatósága (az oldandó anyagból még több is oldódhat);
  • telített oldat: ha az oldott komponens koncentrációja megegyezik az adott körülményekhez (oldószer, hőmérséklet, nyomás) tartozó oldhatóságával (a feleslegben hozzáadott anyag oldatlanul visszamarad);
  • túltelített az oldat, ha az oldott komponens koncentrációja nagyobb, mint az adott körülményekhez (oldószer, hőmérséklet, nyomás) tartozó oldhatósága. Ilyen rendszer akkor jön létre, ha adott hőmérsékleten egy telített oldat elkezd hűlni és benne a kristálygóc-képződés különféle gátlások miatt nem indul meg.

Az oldódás energiaváltozása[szerkesztés]

  • Ha az oldat az oldódás közben lehűl: endoterm oldódás
  • Ha az oldat az oldódás közben felmelegszik: exoterm oldódás

Az oldat töménysége[szerkesztés]

Az oldat töménységét számszerűen a tömegszázalék adja meg. A tömegszázalék megmutatja, hogy az oldat tömegének hány százaléka az oldott anyag tömege. Jele: Wb% vagy m/m %.

mo = oldat tömege moa = oldott anyag tömege mosz = oldószer tömege

Wb% = moa / mo · 100

mo = moa + mosz

moa = mo - mosz

mosz = mo - moa