Metanol

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Metanol
Metanol Metanol
Általános
Magyar név Metanol
IUPAC név Methanol
Egyéb nevek Metil-alkohol, faszesz,
hidroxi-metán
Képlete CH3OH
Moláris tömeg 32,04 g/mol
Megjelenés Színtelen folyadék
CAS-szám [67-56-1]
Tulajdonságok
Sűrűség és halmazállapot 0,7918 g/cm3, folyadék
Oldhatóság vízben Korlátlanul elegyedik
Olvadáspont -97 °C (176 K)
Forráspont 64,7 °C (337,8 K)
Viszkozitás 0,59 mPa·s (20 °C-on)
Veszélyek
Veszélyesség Mérgező (T),
gyúlékony (F)[1]
R-mondatok R11, R23/24/25, R39/23/24/25[1]
S-mondatok (S1/2), S7, S16, S36/37, S45[1]
Lobbanáspont 11 °C
RTECS szám PC1400000
A táblázatban SI mértékegységek szerepelnek.

Ahol lehetséges, az adatok standardállapotra (25 °C, 100 kPa) vonatkoznak.
Az ezektől való eltérést egyértelműen jelezzük.

A metanol (metil-alkohol, faszesz, CH3OH) a legegyszerűbb telített alkohol (az alkoholok homológ sorának első tagja). A faszesz (triviális) elnevezés abból adódik, hogy korábban száraz fa lepárlásával állították elő, bár a faecet desztillálásával, függően a készülék minőségétől, metil-alkoholon kívül metil-acetát, aldehid és némi etil-alkohol is keletkezik.

Fizikai tulajdonságai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Színtelen, jellegzetes szagú, standard körülmények között (kis viszkozitású) folyadék. Dipólus molekula, ezért vízzel jól elegyedik, maga is kiváló oldószer. Molekulája viszonylag kicsi. Könnyen összetéveszthető az etanollal, forráspontja azonban alacsonyabb az etanolénál.

Kémiai reakciói[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • tökéletes égése
2 CH3OH + 3 O2 → 2CO2 + 4 H2O
  • enyhe oxidációja során formaldehid keletkezik,
  • erélyes oxidációja metánsav (hangyasav) képződéséhez vezet

Élettani hatása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Erősen mérgező, mert a szervezetben az alkohol dehidrogenáz nevű enzim formaldehiddé alakítja, ami pedig komoly sejtméreg. Mivel könnyen összetéveszthető az etil-alkohollal, a metanollal denaturált etil-alkoholt alkoholos italok hamisítására is használják, ami rendkívül veszélyes a metil-alkohol májkárosító hatásai miatt és könnyen a fogyasztó halálához vezethet, (50-75 g tiszta metanol elfogyasztása biztos halált okoz, de történt már haláleset 12 g elfogyasztása után is[2]) de még enyhébb mérgezés (a fenti dózis töredékének szervezetbe jutása) is okozhat teljes vakságot. A denaturált szeszt emiatt ma már gyakran kevésbé mérgező anyagokkal készítik, és az ízét is kellemetlenné teszik. (Érdekesség, hogy ha metil-alkohollal mérgezett beteggel etil-alkoholt itatnak elsősegélyként, akkor a beteg szervezete a két alkoholt párhuzamosan - ugyanazzal az enzimrendszerrel - kezdi bontani, így a formaldehid képződése lelassul, káros hatása mérséklődik.

A metanol májkárosító hatása mellett veszélyes idegméreg is. A bőrön át is felszívódik, ezért hosszabb távon nem ajánlatos vele még a kezeket sem tisztítani.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az egyiptomiak halottaik bebalzsamozására fenyőfélék száraz desztillációjával kapott metanolos kátrányoldat, gyanták és egyéb adalékok keverékét használták.[3] Metanolt tisztán először Robert Boyle ír kémikus állított elő 1661-ben, puszpáng (Buxus sempervirens) száraz desztillációjával.

Felhasználása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A metanolt gyakran használják belső égésű motorok üzemanyagaként, a salakmotorok is metanollal mennek, többnyire benzinnel 20-40% arányban keverve. Különösen gyakori ilyen célú felhasználása különleges autóversenyeken, repülőmodellekben, de a bioetanol mellett a biometanol felhasználása is egyre inkább teret hódít magának egyes országokban. (Biometanolról akkor beszélhetünk, ha az üzemanyag alapanyaga fa, vagy valamilyen más mezőgazdasági termék, szerves anyag.) Hagyományos benzinmotorokban – módosításuk nélkül – csak 10-20% metanol-tartalmú benzines üzemanyag-keverékek használhatóak.

Szintén használnak metanolt oldószerekben, valamint vízzel keverve fagyálló folyadékokban. Ilyen célú felhasználása azonban mérgező hatása miatt igen korlátozott.

A metanol leggyakoribb felhasználása azonban más vegyületek szintéziséhez, gyártásához mint alapanyag szolgál. Metanolból állítanak elő többek között formaldehidet, ecetsavat, dimetil-étert, metil-terc-butil-étert (MTBE), valamint különböző műanyagoknak, festékeknek stb. is az alapanyaga.

További felhasználási területe várható az üzemanyagcellák elterjedésével. Ezekben a metanol katalizátor segítségével ég el a levegő oxigénjében, és így közvetlenül (igen jó hatásfokkal) szolgáltatnak elektromos energiát. Várható ezen felhasználási mód elterjedése a hordozható elektromos készülékekben.

Előállítása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Korábban a fa lepárlásával (pirolízissel és desztillálással) nyerték, de ma már legtöbbször szén-monoxidból és hidrogénből állítják elő katalizátor jelenlétében (a szén-monoxid és hidrogén gáz keverékét szintézisgáznak nevezzük). Laboratóriumi előállítása lehetséges még klór-metán szubsztitúciós reakciójával (a klór-metánban a klórt hidroxi-csoportra cseréljük), még inkább észtereinek (pl. oxálsavas-dimetil-észter) lúgos hidrolízisével.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c A metanol (ESIS)
  2. Kémia
  3. Johann Koller et al., Effective Mummification Compounds Used in Pharaonic Egypt: Reactivity on Bone Alkaline Phosphatase, Z. Naturforsch. 58b, 462-480 (2003)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]