Robert Boyle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Robert Boyle
Johann Kerseboom: Robert Boyle portré
Johann Kerseboom: Robert Boyle portré
Született 1627. január 25.[1][2][3][4][5][6]
Lismore Castle[7][8]
Elhunyt 1691. december 31. (64 évesen)[3][4][6]
London[9]
Állampolgársága
SzüleiRichard Boyle, 1st Earl of Cork
Foglalkozása
Iskolái
Kitüntetései Royal Society tagja (1663)
Sírhely Westminsteri apátság
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Robert Boyle témájú médiaállományokat.

Robert Boyle (Írország, Lismore, 1627. január 25.London, 1691. december 30.) angol fizikus és kémikus, a modern kémia előfutára. 1680-tól a londoni Királyi Természettudományos Társaság (Royal Society) elnöke.

Élete[szerkesztés]

A kételkedő kémikus címlapja (1661)

Boyle egy sokgyermekes családban látta meg a napvilágot, apja, Richard Boyle (Cork első lordja) hetedik fiaként.[13] Ez a polgárháborút kivéve tisztes megélhetést biztosított számára. Ifjúként egy tanítóval éveken át több európai országban is járt. Éppen Firenzében tartózkodott, amikor Galilei meghalt. Az ezzel kapcsolatos felhajtás felkeltette kíváncsiságát, és elkezdett Galileit és Galileiről olvasni. Ezen olvasmányok hatására kötelezte el magát a természettudományok kutatása mellett.

1653-ban John Wilkins meghívta az oxfordi egyetemre. Ott Wilkins ifjú pártfogoltját Hooke-ot alkalmazta asszisztensként. Hooke segítségével kitűnő légszivattyút szerkesztett (1659). Elsőként fedezte fel, illetve publikálta (1662), hogy a gázok térfogata fordítottan arányos a rájuk ható nyomással (ez az általános gáztörvény egy speciális esete, az ún. Boyle–Mariotte-törvény). Elsőként állított elő hidrogéngázt, 1671-ben. Boyle foszforról szóló leírásához 200 évig nem tudtak újat tenni. Ő alkotta meg a sav-bázis koncepciót és a modern laboratóriumi kísérletezés alapjait.[14][15] Boyle londoni laboratóriuma volt az első tudományos kutatóintézet.[16]

Munkássága[szerkesztés]

Munkássága az alkimistáktól Nobelhez és a Nobel-díjas kémikusok felé vezetett. Így vallott erről a kémiai Nobel-díjas Oláh György Életem és a mágikus kémia – Egy Nobel-díjas önéletrajzi gondolatai címmel a Nobel Centenáriumra megjelent művében:

„A kémia tulajdonképpen a tizenhetedik században vált önálló tudománnyá, elsősorban Robert Boyle munkásságának köszönhetően, aki igen sokat tett azért, hogy eloszlassa a kémiát valami kétséges áltudománynak tekintő nézeteket. Boyle A kételkedő kémikus című könyvében a kísérleti megfigyelés és a kémiai reakciók kvantitatív módszerekkel történő tanulmányozásának fontosságát hangsúlyozza. Legmaradandóbbak az égéssel és a kalcinálással kapcsolatos úttörő jelentőségű kísérletei, valamint az a megállapítása, hogy a gáz térfogata fordítottan arányos a gáz nyomásával.[17]

Források[szerkesztés]

Előző:
Johann Valentin Andreae
Sion-rend nagymestere
1654-1691
Következő:
Isaac Newton

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. data.bnf.fr. (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. MacTutor History of Mathematics archive. (Hozzáférés: 2017. augusztus 22.)
  3. a b Encyclopædia Britannica Online. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  4. a b SNAC. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  5. Find A Grave. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  6. a b International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. http://www.amazon.co.uk/Scientific-Hesperus-Classics-Aubrey-author/dp/1843911698
  8. http://www.tandfonline.com/doi/pdf/10.1080/00032717908055684
  9. Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бойль Роберт, 2015. szeptember 28.
  10. http://www.upi.com/Odd_News/2012/01/25/The-almanac/UPI-13491327480200/
  11. http://muse.jhu.edu/journals/journal_of_the_early_republic/v030/30.2.article.pdf
  12. http://muse.jhu.edu/journals/journal_of_the_early_republic/v030/30.2.article.html
  13. John Gribbin: A tudomány története 1543-tól napjainkig (Akkord Kiadó, Budapest, 2004 – ISBN 963-9429-56-2)
  14. Robert Boyle (angol nyelven). litencyc.com. (Hozzáférés: 2012. január 24.)
  15. Robert Boyle (angol nyelven). Stanford Encyclopedia of Philosophy. (Hozzáférés: 2012. január 24.)
  16. Vekerdi László: Így élt Newton. Móra Könyvkiadó, Budapest, 1977
  17. A Life of Magic Chemistry - Autobiographical Reflections of a Nobel Prize Winner. Wiley-Interscience, 2001 - Magyarul: Életem és a mágikus kémia - Egy Nobel-díjas önéletrajzi gondolatai. Bp.: BETTER - Nemzeti Tankönyvkiadó, 2002