Nobel-díj

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Alfred Bernhard Nobel testamentuma a díjalapításról
Nobel-díjak eloszlása országok szerint

A Nobel-díjat a svéd kémikus, feltaláló Alfred Nobel (Loudspeaker.svg kiejtése) alapította. Nobel 1895. november 27-én kelt végrendeletében rendelkezett úgy, hogy vagyonának kamataiból évről évre részesedjenek a fizika, kémia, fiziológia és orvostudomány, továbbá az irodalom legjobbjai és az a személy, aki a békéért tett erőfeszítéseivel a díjat – és a vele járó, jelenleg nyolcmillió svéd koronát (körülbelül 272 millió forintot, illetve 0,87 millió eurót) [1] – kiérdemli. 1968-ban a tudományos munkásság nobeli elismerése kiegészül a Közgazdasági Nobel-emlékdíjjal. Ezt a Svéd Bank (svédül Sveriges Riksbanks) kezdeményezte a pénzintézet fennállásának 300. évében, s a díjat hivatalosan Alfred Nobel-Emlékdíjnak nevezik, nem közgazdasági Nobel-díjnak.

Feltételek[szerkesztés]

Nobel nem egy-egy tudományos pálya vagy életmű elismerésére szánta a díjat: végrendelete értelmében konkrét teljesítményért, eredményért adható az érem – amit a díj odaítélésének indoklásában mindig le is írnak. Nobel-díjat a jelölt csak életében kaphat, így a tudományos élet és az irodalom jelesei közül számos személy végül nem érhette meg, hogy rá kerüljön a sor, holott munkássága érdemessé tette volna az elismerésre. A Nobel-békedíj az egyetlen, amit nem természetes személy is megkaphat: nem is egy példa volt arra, hogy szervezetek kapták a békedíjat. A tudományok és az irodalom díjazottjai azonban csak magánszemélyek lehetnek.

A Nobel-díjakat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia ítéli oda, az egyetlen kivétel a Nobel-békedíj. A Nobel-békedíjat odaítélő bizottságot Nobel végakarata[2] szerint a norvég parlament (Storting) választja a soraiból.

Az utóbbi 70 évben azonban eltérnek az eredeti gyakorlattól, 1936 óta kormánytag nem lehet a Norvég Nobel Bizottság tagja, 1977 óta pedig a Storting tagjai sem lehetnek azok, ők csak kinevezik a bizottságot.

A végrendelet[szerkesztés]

Kivonat a végrendeletéből:

Hátramaradó vagyonom egészét a következőképpen kell kezelni: a végrendeleti végrehajtóim által biztos értékpapírokba fektetett pénz képez egy alapot, amelynek kamatait évente azok között osszák ki díjként, akik a megelőző évben a legnagyobb szolgálatot tették az emberiségnek. A jelzett kamatokat öt egyenlő részre kell felosztani, amelyeket azután a következőképpen kell megosztani: egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a fizika területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette a kémia területén; egy részt annak a személynek, aki a legjelentősebb felfedezést tette az élettan, illetve az orvostudomány területén; egy részt annak a személynek, aki az irodalom területéhez a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá; egy részt pedig annak a személynek, aki a legtöbbet, illetve a legjobbat tette a nemzetek közötti barátság ügyéért, az állandó hadseregek megszüntetéséért, illetve csökkentéséért, a békekongresszusok megrendezéséért és elősegítéséért.

– Párizs, 1895 november 27, Alfred Bernhard Nobel

A 2017. évi díjazottak[szerkesztés]

2017 Nobel-díjasai

Jelölés[szerkesztés]

A Nobel-díjra jelölés évről évre a szakmai szervezetek vezetői, akadémikusok, tudósok felkérése alapján történik. Irodalmi Nobel-díjra például nem szervezetek, hanem személyek: akadémikusok, egyetemi professzorok, szerzői szervezetek elnökei jelölhetik pályatársaikat. Nem csak az egyes jelöltek személyét illetően van titoktartási kötelezettségük a jelölőknek, hanem azt sem árulhatják el, hogy őket megkereste a díj odaítéléséről döntő bizottság. A Nobel-díjak jelölésével és odaítélésével kapcsolatos dokumentumok archívuma kereken ötven évig nem kutatható. Tehát például 2014-ben azt tudhatjuk bizonyosan, hogy 1964 előtt kik voltak a jelöltek és a jelölők. Minden más olyan hír, ami például a Nobel-díjat el nem nyert kortárs tudósok vagy írók jelöléséről szól, ellenőrizhetetlen.

Magyar vagy magyar származású díjazottak[szerkesztés]

A Nobel-díj jelenleg a legnagyobb nemzetközi elismerése a kivételes szellemi teljesítménynek, és a díj világraszóló tudományos elismerést jelent nemcsak a díjazott, hanem nemzete számára is. Az ország kis méretéhez képest kiemelkedő szerepet játszottak magyar vagy magyar származású tudósok a világ természettudományi fejlődésében. A magyar tudósok zöme hazájából elvándorolva érte el világraszóló eredményeit. Voltak, akik politikai okokból távoztak, a nem politikai indíttatású elvándorlást pedig leginkább a tudományos kutatás megfelelő hazai feltételeinek hiánya motiválta. Nem egyszerű annak megítélése, hogy ki a magyar, a származás vagy kultúra alapján, illetve hogy mennyire tartja magyarnak magát. Bár a felsoroltak közül a feltételek nem egyforma mértékben teljesülnek, őket joggal tarthatjuk legalább magyar származásúaknak. Ezért szerepel Carleton D. Gajdusek és Milton Friedman is, bár őket nem szokás a magyar származású Nobel-díjasok közé sorolni. Vannak olyanok is a felsorolásban, akik szüleik kivándorlása miatt már külföldön születtek, és nem beszéltek magyarul, bár egyes megnyilatkozásaikban hangoztatták magyar származásukat.

A Nobel-díj történetében két olyan díjazott volt, akik Magyarországról utaztak ki az átadási ceremóniára: Szent-Györgyi Albert (orvosi, 1937) és Kertész Imre (irodalmi, 2002). Szent-Györgyi előbb Szegedre vitte az érmét, majd a világháború kezdetén a Magyar Nemzeti Múzeum megvásárolta tőle: a plakett a mai napig ott látható. Szent-Györgyi a múzeumtól kapott összeget az akkoriban kitört finn–szovjet háború finnországi szenvedőinek ajánlotta fel

Magyar vagy magyar származású Nobel-díjasok
Év Személy Terület Megjegyzések
1905 Lénárd Fülöp Phillipp Lenard in 1900.jpg fizikai
1914 Bárány Róbert Robert Barany.jpg orvosi magyar származású osztrák Nobel-díjas
1925 Zsigmondy Richárd Richard Adolf Zsigmondy LOC.jpg kémiai magyar származású osztrák Nobel-díjas
1937 Szent-Györgyi Albert Szent-Györgyi Albert, Nobel-díjas és Kossuth-díjas orvos, biokémikus. Fortepan 74535.jpg orvosi
1943 Hevesy György Hevesy.jpg kémiai
1961 Békésy György Georg von Békésy nobel.jpg orvosi
1963 Wigner Jenő Wigner.jpg fizikai (megosztva)
1971 Gábor Dénes Dennis Gabor 1971b.jpg fizikai
1976 Daniel Carleton Gajdusek orvosi (megosztva) szlovák-magyar származású amerikai Nobel-díjas
1976 Milton Friedman Portrait of Milton Friedman.jpg közgazdasági magyar származású amerikai Nobel-díjas
1986 Elie Wiesel Elie Wiesel 2012 Shankbone.JPG béke Romániában született, magyar zsidó származású, amerikai Nobel-díjas.

Saját bevallása szerint nem tartja magát magyarnak, de gyerekkorában a jiddis anyanyelve mellett, amely a család elsőrendű társalgási nyelve volt, a helyzet követelményei szerint természetszerűen használták a német, magyar és román nyelveket is, és gyerekként rajongott a magyar kultúráért.

1986 Polányi János kémiai (megosztva) Németországban született magyar származású kanadai Nobel-díjas
1994 Harsányi János közgazdasági (megosztva)
1994 Oláh György Oláh György előadása 8299.jpg kémiai
2002 Kertész Imre Kertész Imre cropped.jpg irodalmi
2004 Herskó Ferenc Flickr - Government Press Office (GPO) - Nobel Laureate Avram Hershko.jpg kémiai (megosztva)

A magyar Nobel-díjas tudósoknak az alábbi helyeken van önálló emlékműve:

  • az ún. Tudósok fala a budapesti WestEnd City Center melletti sétányon (Kő Pál alkotása)
  • az ELTE Természettudományi Karának aulájában [1]
  • Egerben a Wigner Jenő Műszaki, Informatikai Középiskola és Kollégium udvarán a magyar származású Nobel-díjasok emlékparkjában
  • Budapesten a Nagy Imre téren, az MTESZ Székház bejáratánál több emléktáblán

Ezenkívül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem K épületének aulájában emléktábla örökíti meg azon magyar és magyar származású Nobel-díjasok nevét, akiknek életükben közük volt a BME-hez.

Fajtái[szerkesztés]

Alternatív Nobel-díjak[szerkesztés]

Mivel nem minden tudományos és művészeti terület képviselői részesülhetnek Nobel-díjban (így például matematikai vagy éppen képzőművészeti Nobel-díj sincs), ezért az elmúlt évszázad során több, Alfred Nobel által hanyagolt szakterület díjáról is állították, hogy egyenrangú a Nobel-díjjal.

Ilyen például a matematikusoknak adható díjak közül a Fields-érem, a matematikai Wolf-díj és az Abel-díj. Ide sorolható a Helyes életmód díj (Right Livelihood Award), melyet olyan személyek és szervezetek kapják meg, akik vagy amelyek a mai világproblémákra igazi alternatív válaszokat adnak, s már jelentős és távlati hatású eredményeket értek el a megvalósításban is, különös tekintettel a környezetvédelemre, az emberi jogokra, a mindennapi élet megkönnyítéséért és az élet minőségének javításáért tett erőfeszítésekre. Bár a díjat osztó The Right Livelihood Foundation alapítvány maga sosem használja az „alternatív Nobel-díj” kifejezést, mégis ezt tartják a svéd kémikus alapította díj legautentikusabb kiegészítésének.

Van más megközelítése is az alternatív Nobel-díjnak: úgynevezett Ignobel-díjat (Ig = ignoble, méltatlan) adnak át minden évben a tudományos élet azon személyeinek, akik értelmetlen, megismételhetetlen vagy arra érdemtelen kutatásokat végeztek. Ignobel-díjat kaphatnak szervezetek is, ha a tudományos ismeretekkel szemben álló döntést hoznak. A bolondos Nobel-díjként is emlegetett gunyoros elismerést a hírek szerint a díjazottak rendszerint át is veszik. Ignobel-díjat érdemeltek például A sör, a tejföl és a fokhagyma hatása az orvosi piócák étvágyára című kutatás résztvevői, valamint egy Kansas államban működő oktatási bizottság, mely a helyi tantervből tudatosan törölte a Darwin fejlődéstörténetét ismertető tananyagrészt. De Ignobel-díjat kapott Teller Ede is, „életét kitöltő erőfeszítéséért, hogy megváltoztassa a BÉKE szó jelentését”. Ezen kívül, a Szegedi Tudományegyetem docense, Dr. Tóth Ágota is megkapta ezen elismerést, melyet azzal érdemelt ki, hogy nyálkagombák mozgását tanulmányozta egy labirintusban.[3]

Érdekesség[szerkesztés]

Habár a díjalapítás indítékainak részletei nem ismertek, egy bizarr eset valószínűleg nagyban hozzájárulhatott ahhoz. 1888-ban Alfred Nobel a franciaországi Cannes-ban tartózkodott, amikor testvére, Ludvig meghalt. A Le Figaro azt hitte, hogy Alfred halt meg, így leközölte halálhírét. A kellemetlen incidenst csak tetézte a nekrológ korántsem hízelgő szövege, amelyben azt írta: „Le marchand de la mort est mort” („A halál kereskedője meghalt.”)[4] Minden bizonnyal komoly motiváció volt, hogy ennek ellenkezőjét bizonyítsa.

Négy személy kapott eddig (2016) kétszer Nobel-díjat:

Háromszor ítélték oda a Nobel-békedíjat a Nemzetközi Vöröskeresztnek (1917, 1944, 1963) és kétszer az UNHCR-nek (1954, 1981).

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]