Stockholm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stockholm
Stockholm.jpg
Stockholm címere
Stockholm címere
Becenév: Skandinávia fővárosa
Közigazgatás
Ország  Svédország
Megye Stockholm megye
Község Stockholm község
Irányítószám 10000 - 20000
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 917 297 fő (2015. jún. 30.)[1]
Népsűrűség 3597 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen 381,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Stockholm (Svédország)
Stockholm
Stockholm
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 59° 19′ 46″, k. h. 18° 04′ 07″Koordináták: é. sz. 59° 19′ 46″, k. h. 18° 04′ 07″
Stockholm weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stockholm témájú médiaállományokat.

Stockholm (Loudspeaker.svg kiejtése[stɔkːɔlm]; latinul Holmia; finnül Tukholma; magyar nyelvújításkori neve Istókhalma) Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Közigazgatásilag Stockholm községhez tartozik. Népessége 2004-ben 761 721 fő volt, míg a külvárosokkal együtt 1 695 946 lelket számlált (Norrtälje, Nykvarn, Nynäshamn és Södertälje kivételével). A metropolisz területét Stor-Stockholm-nak (Nagy-Stockholm) hívják.

Stockholm 14 szigetre épült, amelyeket 53 híd köt össze.

A területen már időszámításunk előtt a hatodik évezredben is éltek emberek a kőkorszak idején. Stockholmot 1252-ben alapította Birger Jarl. A város Stockholm megye központja.

Stockholm a kulturális, politikai és gazdasági központja Svédországnak. Maga a Stockholm régió termeli az ország bruttó nemzati össztermékének az egy harmadát és Európán belül a tíz legmagasabb bruttó nemzeti összterméket fejenént előállító régióinak egyike. Fontos világváros és az Észak-Európában működő helyi vállalatok egyik legfőbb központja. A városban található néhány Európa-szerte kimagasló minőségű oktatási színvonalat nyújtó egyetem, mint például a Stockholm School of Economics, a Karolinska Intézet, valamint a Royal School of Technology. Itt tartják minden évben a Nobel-díjak díjkiosztó ünnepségét és bankettjét a Stockholm Concert Hallban, valamint a stockholmi városházán. A város egyik lgjelentősebb múzeuma a Vasa Múzeum, mely a leglátogatottabb nem művészeti múzeum Skandináviában. A stockholmi metrót 1950-ben nyitották meg, mely híres az állomásain elhelyezett dekorációiról, melyek miatt gyakran a világ leghosszabb művészeti galériájának is mondják. A várostól északra Solnában elhelyezkedő svéd Friends Arena ad otthont a svéd nemzeti tizenegynek. Az Ericson Globe stadion a nemzeti fedettpályás stadion, mely a város déli részén fekszik. A város adott otthont az 1912-es nyári olimpiai játékoknak, valamint 1956-ban a nyári olimpia lovas sportágainak versenyeit is itt tartották.

Stockholmban székel az ország parlamentje a Riksdag és a legtöbb kormányzati iroda, valamint a Legfelőbb Bíróság, valamint itt található a svéd királyi család rezidenciája, valamint a svéd miniszterelnök hivatala is. A Stockholm Palota a hivatalos rezidenciája és munkahelye a svéd királynak, míg a főváros külső részén elhelyezkedő Dottningholm Palota szolgál a királyi család magánbirtokául.

Földrajz[szerkesztés]

Stockholm a Skandináv-félsziget délkeleti középső partvidékén helyezkedik el, ahol a Mälaren-tó ­- Svédország harmadik legnagyobb édesvizű tava - a Balti-tengerrel találkozik. A város középső részei tizennégy kis szigeten fekszenek, melyeket földrajzi nevükön a Stockholm-szigetcsoport néven neveznek. A város földrajzi középpontja a Riddarfjärden-öböl vizén található. A város területének több, mint 30 százalékát vízi utak, míg további harminc százalékát parkok és kertek teszik ki.

Stockholm növénytakarója a mérsékelt égövi lombhullató erdők övének megfelelő növényzettel bír, amely alapján az éghajlat megfeleltethető az Amerikai Egyesült Államok északkeleti partvidékére jellemző éghajlatnak. Az átlagos évi középhőmérséklet 10 °C, míg az átlagos csapadékmennyiség 750-1520 mm közt változik. Az időjárás négy egymástól jól elkülöníthető évszakból áll.

Stockholm szigetei és magaslatai[szerkesztés]

A város legmagasabb pontjai[szerkesztés]

A legmagasabb természetes pontja a városnak a "Viking-dombok" Vårbergnél, 77 m tengerszint felett. A belváros legmagasabb pontja a Henriksdalberget délnyugati pontja, 57 m.

Más magas pontok:

Stockholm legmagasabb épülete a stockholmi Rádió- és TV torony (Kaknästornet): 157 m magas. Szép időben 60 km-re is el lehet látni a tetejéről.

A város éghajlata[szerkesztés]

A februári átlaghőmérséklet Stockholmban -3 °C, melyhez nedves kontinentális éghajlat párosul. A város északi elhelyezkedése miatt a nappalok hossza a nyár közepén 18 óra, míg december végén 6 óra körül alakul. A hasonló szélességi körön fekvő városokkal összehasonlítva Stockholmnak kellemes, enyhe éghajlata van. Az éves napfényösszeg valamivel több, mint 1800 óra, ami alapján a város az egyik leginkább napsütötte város Európa északi felén. Párizs, London és még néhány délebbre fekvő európai városnál több napsütést élvezhetnek a svéd főváros lakói. Hideg óceáni éghajlatú vidék, ahol jelentős kontinentális hatások érvényesülnek. A városokban kialakuló hősziget jelenségnek köszönhetően Stockholmban vannak a legmelegebb nyarak az észak-európai városok között.

Enyhe éghajlata ellensúlyozza azt a tényt, hogy a város jóval az északi fahatártól északabbra helyezkedik el, ezért például Kanadával összevetve itt olyan területet borítanak erdőségek, melyek az amerikai kontinens hasonló földrajzi szélességén már fátlanok. A tél Stockholmban jó 20 fokkal enyhébb, mint más hasonló szélességi körön fekvő északi városokban.

A nyári legmagasabb nappali hőmérsékletek 20 és 25 °C közt váltakoznak általában, míg a nyári éjszakák átlaghőmérséklete 13 °C körül alakul. Bizonyos napokon a hőmérő higanyszála elérheti a +30 °C hőmérsékletet is. Az 1992-2011 közti időszak mérései alapján 30 fok feletti nappali hőmérséklet csak 1,55 napon fordulhat elő éves szinten.[2] Júliusban és augusztusban viszonylag gyakran alakul a nappali hőmérséklet 25 és 30 °C közt. Annak az esélye, hogy éjszaka a hőmérséklet +20 °C felett alakuljon meglehetősen csekély. A meleg nyárias éjszakák hőmérséklete általában 17-18 °C körül alakul. A tél általában felhős időt hoz magával, mely során a legtöbb csapadék december és január közt hullik, akár folyékony, akár szilárd halmazállapotban. Az átlagos téli hőmérséklet -3 és -1 °C körül alakul, ám a hőmérséklet időnként -20 °C alá süllyed. A tavasz és az ősz általában a hűvös és az enyhe időjárás ideje.

Az éghajlattáblázat az 1981 és 2010 között mért adatok alapján készült, habár az átlagos Köppen éghajlattáblázat az 1961 és 1990 közt mért adatokat veszi alapul. A napjainkban is zajló mérések adatai alapján 1991 és 2009 között a hőmérsékleti értékek emelkedő tendenciát mutatnak az előző időszak adataihoz viszonyítva. E hőmérséklet emelkedés az átlag hőmérsékleti értékeket mintegy +1,0 °C-kal emelte meg éves szinten. A melegedést elsősorban a téli hónapok adatsorai mutatják meg jól, amelyeknél az átlagos hőmérsékleti érték több, mint +2,0 fokkal emelkedett az utóbbi időszakban.[3] A 2002-2014 közti időszak során további hőmérséklet emelkedés mutatkozott meg, ugyanakkor néhány hónap értékei, mint például a júniuséi, gyakorlatilag stagnáltak.

A legmagasabb hőmérsékleti érték, melyet Stockholmban valaha mértek +36 fok volt, melyet 1811. július harmadikán mértek. A legalacsonyabb valaha mért hőmérsékleti érték a városban -32 °C volt, melyet 1814. január 20-án mértek.[4] A hőmérséklet legalacsonyabb értékei 1987. január 10-e óta nem süllyedtek -25,1 °C alá.[5][6]

Az éves csapadékmenyyiség 539 mm, amely mintegy 170 csapadékos napot jelent, amikor is többnyire mérsékelt intenzitású eső hullik. Havazások főleg december és március között szoktak előfordulni, bár időnként már októberben is hullik hó, illetve még áprilisban is előfordul néha havazás.

Stockholmban időnként meg lehet figyelni a sarki fény jelenséget.

Stockholm éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 10,4 12,2 17,8 22,8 28,1 32,2 34,2 35,4 27,9 20,2 13,1 10,5 35,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −0,7 −0,6 3,0 8,4 15,7 20,7 22,2 20,4 15,1 9,9 4,5 1,1 10,0
Átlaghőmérséklet (°C) −2,8 −3,0 0,1 4,6 10,7 15,6 17,2 16,2 11,9 7,5 2,6 −1,1 6,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,0 −5,3 −2,7 1,1 6,3 11,3 13,4 12,7 9,0 5,3 0,7 −3,2 3,6
Rekord min. hőmérséklet (°C) −25,1 −25,5 −17,3 −10,0 −3,8 3,4 6,0 5,8 −0,2 −6,2 −11,6 −19,4 −25,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 39 27 26 30 30 45 72 66 55 50 53 46 539
Havi napsütéses órák száma 40 73 136 186 275 291 260 220 153 99 54 34 1821
Forrás: World Meteorological Organisation, NOAA, Hong Kong Observatory


Történelem[szerkesztés]

Stockholm környéke i. e. 3000 körül
A különböző korok vízállásainak illusztrálása mai Västerbron segítségével

A jégkorszak után, időszámításunk előtt 8000-ben már nagy számban éltek itt emberek, ám amint a hőmérséklet ismételten zuhanni kezdett az itt élők elvándoroltak délebbre. Több ezer évvel később, amikor a föld ismét kiolvadt ezen a vidéken és az éghajlat elviselhetőbbé vált a talajok újra termékenyek lettek a környéken és elkezdtek visszatérni az emberek. A Mälaren-tó és a Balti-tenger találkozásánál fekvő szigetcsoporton időszámításunk szerint 1000 környékén telelpedtek meg a vikingek. A kereskedelmi útvonalak kiépítésével pozitív változást hozott ezen időszak a térség életében.

Stockholm városának területe a sagákban Agnafit néven jelenik meg és a Heimskringla összefüggésbe hozza a legendás Agne királlyal. Stockholm első írásos említése 1252-ben történik meg, amikor is a Bergslagen közelében fekvő ércbányák miatt a korabeli fémkereskedelem fontos helyszínévé vált. A város nevének előtagja a stock farönköt jelent svéd nyelven, bár a német Stock, azaz erődítmény szóval is kapcsolatba hozzák. A város nevének utótagja a holm, azaz kis sziget jelentéssel bír és úgy tartják, hogy a város középső részén elhelyezkedő Helgeandsholmen-re utal. A legrégebbi svéd krónika, az Erikskrönikan szerint a várost Birger Jarl alapította, hogy megvédje Svédországot a karéliaiak tengerről érkező támadásaival szemben, az 1187-es siguntai fosztogatást követően.

Az első épület egy erődítmény volt, amely a Mälaren és a Balti-tenger közti fogalmat szabályozta. Az "észak Velencéjének" is nevezik.

Stockholm városmagja az óváros, svédül: Gamla Stan) a Helgeandsholmen sziget közelébn kezdett el kialakulni a 13. század közepétől kezdődően. A város eredendően a Hanza kereskedelem miatt indult virágzásnak, mely a Baltikumban folyó kereskedelem révén erős gazdasági és kulturális kapcsolatokat létesített Lübeck, Hamburg, Gdańsk, Visby, Reval és Riga városokkal. 1296 és 1478 közt a stockholmi városi tanács 24 tagból állt, melynek felét a német nyelvű partnervárosok delegálták.

Stockholm stratégiai és gazdasági szerepköre fontos tényező volt a dán uralkodók és a Kalmari unió kapcsolatait illetően, és a nemzeti függetlenségi mozgalom során a 15. században. II. Keresztély dán király 1520-ban bejutott a városba. 1520. november 8-án ezen esemény vezetett a szembenálló felek közt a Stockholmi vérfürdőhöz, majd vezetett további felkelésekhez és végezetül a Kalamari unió felbomlását idézte elő. 1523-ban I. Gusztáv svéd király uralmával és királyi hatalmának megerősödésével kezdetét vette Stockholm lakosságának növekedése, mely 1600-ra már elérte a 10 000 főt.

A 17. század során Svédország vezető hatalommá vált Európán belül, mely visszatükröződött Stockholm fejlődésén is. 1610 és 1680 között a város népessége meghatszorozódott. 1634-ben Stockholm hivatalosan is a svéd birodalom fővárosává lépett elő. A kereskedelemmel kapcsolatos szabályokat rögzítették, amelynek következtében Stockholnak alapvetően monopolhelyzete alakult ki a külföldi kereskedőkkel szemben Skandinávia és Svédország területén.

1710-ben pestisjárvány tört ki, amely miatt mintegy 20 000 fő vesztette életét a városban, amely a népesség 36 százaléka volt.[7] A nagy északi háborút követően a város fejlődése abbamaradt. A népesség növekedése megállt és a gazdaság fejlődése is lelassult. A várost sokkolta, hogy elveszítette nagyhatalmi pozícióját a kontinensen. Ugyanakkor a város megőrizte politikai szerepkörét Svédországon belül és kulturális fejlődés kezdődött III. Gusztáv svéd király uralkodása idején. A 19. század második felére Stockholm visszaszerezte vezető gazdasági helyét. Új iparágak jöttek létre és Stockholm fontos kereskedelmi és szolgaltatási központtá vált, valamint Svédország kapujává nőtte ki magát. Ezen időszak alatt a népesség drámai növekedésnek indult, főleg a bevándorlásnak köszönhetően. A század végére a város lakosságának csak kevesebb, mint 40 százaléka volt helyi születésű. A város elkezdett korábbi határain kívül is terjeszkedni. A 19. század során számos tudományos kutatóintézetet alapítottak a városban, például a Karolinska Intézetet is ekkor alapították. Az 1897-es világkiállítást Stockholmban tartották. Stockholm modern, technológiailag fejlett és etnikailag változatos várossá vált a huszadik század késői évtizedeire. Számos régi épület vesztét okozta a modernista városfejlesztés, beleértve a Klara városrész történelmi negyedét is, ahol a régi épületeket modern építészeti megoldások váltották fel. Ugyanakkor Stockholm számos városrészében, így a Gamla stan, a Södermalm, az Östermalm, a Kungsholmen és a Vasastan városrészekben sikerült egész utcákat, városrészeket megmenteni a század harmincas éveit uraló rombolástól. A huszadik század során az alacsonyabb hozzáadott értéket képviselő iparágakat fokozatosan felváltották a városban a magasabb hozzáadott értéket képviselő szolgáltatóipari és csúcstechnikát képviselő iparágak és szolgáltatások.

Jelenleg Európa egyik legdinamikusabban fejlődő régiója a Stockholm környéki terület, melynek létszáma várhatóan 2024-ben eléri a 2,5 millió főt. A jelentős népességnövekedésnek köszönhetően a stockholmi városközpontban egyre több toronyház emelkedik, amelyeket az utca szintje fölött futó járdák kötnek össze.[8]

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

Német térkép Stockholmról 1888-ból
Egy másik német térkép 1888-ból, amely a külvárosokat is mutatja

A Stockholmi Városi Tanács (svédül: Stockholms kommunfullmäktige) a város vezetésének elnevezése. A tanács 101 tagját általános választáson választják meg, melyet ugyanakkor tartanak, mint a megyei közgyűlések, vagy épp a svéd országgyűlés tagjainak választását. A tanács havi két alkalommal ül össze a Stockholmi Városháza épületében és gyűléseik nyilvánosak a nagyközönség számára is. A tanács elé kerülő tervezetek általában már több bizottságon is átmennek és előzetes tárgyalások során már megvitatták azok tartalmát. Amennyiben a tanács elfogadja a határozatát, úgy a város alkalmazásában álló emberek, illetve a vállalkozások átveszik annak alkalmazását.[9]

Stockholmnak egyetlen főpolgármestere van és nyolc alpolgármester segíti munkáját, valamint négy ellenzéki alpolgármester van még a testületben. A főpolgármester és az alpolgármesterek egyaránt egy egy részleg vezetői. Az ellenzék négy alpolgármestert ad, ám nekik nincs végrehajtói jogkörük. A főpolgármester és a tizenkét alpolgármester együttesen alkotja a Polgármesterek Tanácsát és ők készítik elő a tárgyalás előtt álló ügyeket a Városi Végrehajtó Testület számára. A főpolgármester speciális helyzetben van, hiszen mind a Polgármesterek Tanácsában, mind pedig a Városi Végrehajtó Testület tagja is egyben.[9]

A Városi Végrehajtó Testület (svédül: Kommunstyrelsen) 13 tagját a Városi Tanács választja meg és azt is gondolhatnánk, hogy úgy működik, mint egy ország kormányzata. A Városi Végrehajtó Testület véleményezi és egy állásfoglalást tesz az elé kerülő ügyekkel kapcsolatban, valamint felelősséggel tartozik a továbbiakban hozott és végrehajtott döntéseiért. A Végrehajtó Testület felelős a pénzügyi adminisztrációért és a város hosszú távú fejlődésének biztosításáért. A testület tagjai a hatalmon és az ellenzékben lévő politikai erők tagjai közül kerülnek ki. Tárgyalásai, gyűlései nem nyilvánosak.[9]

A 2014-es választásokat követően baloldali többségű, illetve jobbközép városi tanács alakult meg. Stockholm főpolgármester-asszonya a szociáldemokrata Karin Wanngård lett.

Stockholm község 14 kerületből áll. A településföldrajzi és statisztikai értelemben vett város azonban ennél nagyobb területre terjed ki: területén – Stockholm községet is beleértve – 11 község osztozik:

Község Népesség[10]
Stockholmban Más
településeken
Egyéb Összesen Stockholmban
(%)
Stockholm 770 889 0 149 771 038 99,98
Huddinge 86 802 1 071 877 88 750 97,81
Järfälla 61 574 0 169 61 743 99,73
Solna 60 402 0 173 60 575 99,71
Sollentuna 55 023 4 242 90 59 355 92,70
Botkyrka 50 613 23 773 2 206 76 592 66,08
Haninge 41 785 25 304 4 748 71 837 58,17
Tyresö 37 947 2 751 436 41 134 92,25
Sundbyberg 34 016 0 0 34 016 100,00
Nacka 28 080 51 322 845 80 247 34,99
Danderyd 24 889 5 314 23 30 226 82,34
Összesen 1 252 020 113 777 9 716 1 375 513 91,02

Nem hivatalosan Stockholm három nagy részre oszlik: Innerstaden (belváros), Söderort (déli külváros) és Västerort (nyugati külváros). Ezek további kisebb részekre oszlanak.

Népesség[szerkesztés]

Becsült népesség, 1252–1775
Év Népesség Vált. (%)  
1252 100 —    
1289 3 000 +2900,0%
1460 6 000 +100,0%
1500 7 000 +16,7%
1523 3 000 −57,1%
1582 9 000 +200,0%
1600 9 000 +0,0%
1635 16 000 +77,8%
1650 30 000 +87,5%
1685 60 000 +100,0%
1700 40 000 −33,3%
1725 48 800 +22,0%
1750 58 400 +19,7%
1775 72 300 +23,8%
Forrás: Stockholms Stads Utrednings- och Statistikkontor AB Befolkningen i Stockholm 1252–2005, p. 55
Történelmi népességadatok 10 éves időközökkel, 1800-tól napjainkig
Év Népesség Vált. (%)  
1800 75 800 —    
1810 65 600 −13,5%
1820 75 700 +15,4%
1830 80 400 +6,2%
1840 83 600 +4,0%
1850 93 070 +11,3%
1860 109 878 +18,1%
1870 133 597 +21,6%
1880 167 868 +25,7%
1890 245 331 +46,1%
1900 300 523 +22,5%
1910 343 832 +14,4%
1920 419 788 +22,1%
1930 502 203 +19,6%
1940 590 543 +17,6%
1950 744 562 +26,1%
1960 808 603 +8,6%
1970 744 911 −7,9%
1980 647 214 −13,1%
1990 674 452 +4,2%
2000 750 348 +11,3%
2010 847 073 +12,9%
Forrás: Stockholms Stads Utrednings- och Statistikkontor AB Befolkningen i Stockholm 1252–2005, p. 55

A Stockholm régió ad otthont a svéd népesség körülbelül 22 százalékának és a bruttó nemzeti össztermékhez mintegy 29 százalékkal járul hozzá. Stockholm határvonala földrajzi vonatkozásban számos alkalommal változott az évszázadok során. A tizenkilencedik század fordulóján még a város kiterjedése, azaz az akkori Stockholm még csak a mai városközpont területére volt értendő, amely durván egy 35 négyzetkilométeres terület, ami a mai területének csak mintegy egy ötöde. Az elkövetkező évtizedek során számos környező település olvadt egybe a fővárossal, mint például Brännkyrka község, amely 1913-ban vált a város részévé az akkori mintegy 25 000 lakosával, vagy épp Spånga, amely 1949 óta a fővároshoz tartozik. A városhatárt 1971-ben jelölték ki, Hansta városrész kivételével, melyet 1982-ben vásárolt meg a város Sollentuna községtől és ez a terület napjainkban természetvédelmi területként funkcionál.

A város lakosságát 2004-ben 765 044 fő alkotta, melyből 394 562 volt a nők, míg 370 482 volt a férfiak létszáma. A városlakók átlagéletkora 39,8 év, mivel a város lakosságának 40,8 százaléka a 20 és 40 év közti korosztályból kerül ki. A 15 év feletti lakosság 40,4 százaléka, azaz 309 480 ember nem volt házas 2004-ben. Házasságban 211 115 fő élt a városban, mely a lakosság 27,5 százalékát képezi, valamint 85 373 fő korábban házas volt, ám e felmérés idején már elváltnak számított. Stockholm lakosságának megközelítőleg 27 százalékát alkotják bevándorlók, vagy legalább is nem svédországi születésűek. A város külvárosainak némelyikében magas a bevándorlók aránya. A Stockholm régióban a svéden kívül még a finn nyelvet beszélik, mely az ország egyik hivatalos kissebbségi nyelve, ám a beszélt nyelvek között használatos az angol, a bosnyák, a horvát, a szír, az arab, a török, a kurd, a perzsa, a holland, a spanyol és a szerb.

2012 decemberében 201 821 fő volt külföldi születésű a város lakosságán belül, melyből a legnagyobb létszámot a finnek képviselték 17 579 fővel, melyet az irakiak követtek 16 374 fővel, valamint harmadik legtöbben az irániak voltak, akik 11 429 fővel voltak jelen.

Gazdaság[szerkesztés]

Stockholm lakóinak jelentős része a szolgáltatások területén dolgozik, mely a helyi állások mintegy 85 százalékát biztosítja. A nehézipar, valamint a petrolkémiai ipar gyakorlatilag teljesen hiányzik a város gazdaságából, amely egyúttal az egyik legtisztább nagyvárossá teszi. Az elmúlt évtized során elsősorban a legújabb technológiák terén jöttek létre munkahelyek a városban. A legnagyobb munkáltatók az IBM, az Electrolux és az Ericsson. Kista városrészben található az információtechnológiai vállalatok egyik fontosabb központja.

Stockholm Svédország pénzügyi központja. A legfőbb svéd pénzintézetek, mint például a Nordea, Swedbank, Handelsbanken és a Skandinaviska Enskilda Banken központjai mind a fővárosban találhatóak, akárcsak a legnagyobb biztosítótársaságok központjai, mint például a Skandia, Folksam és a Trygg-Hansa biztosítóké. A Stockholmsbörsen, vagyis a Stockholmi Értéktőzsde is a városban székel. A 200 főnél több munkavállalaót foglalkoztató svéd vállalatok mintegy 45 százaléka rendelkezik a fővárosban elhelyezkedő központtal.[11] A H&M központja is Stockholmban található. Az utóbbi évek során a turizmus egyre nagyobb szerepet kap a város gazdaságán belül. Stockholm megye a tizedik leglátogatottabb célállomás Európában, ahol több, mint 10 millió vengégéjszakát töltenek az idelátogató emberek. A 2004-2008 közti időszak során 44 vizsgált európai város közül Stockholm produkálta a hatodik legnagyobb növekedést vendégéjszakák tekintetében.[12]

Kultúra[szerkesztés]

A városban nagyon sok kulturális intézmény van: színházak, opera, múzeumok. Két világörökségi épület is található: a Drottningholm palota és a Skogskyrkogården-temető.

Oktatás[szerkesztés]

Stockholm a legismertebb a Nobel-díjak és az évenkénti díjátadási szertartások révén, de a városban van a legtöbb kutatói egyetemi központ Svédországban.

Sport[szerkesztés]

Labdarúgás: Hammarby IF, Djurgårdens IF, AIK Fotboll

Turizmus[szerkesztés]

Kilátás a Városháza tornyából
Panoramakép a Slussen környékéről, a Gamla stanról, a Stockholms ström-ről, a Skeppsholmen-ről és a Stadsgården-ről.

Közlekedés[szerkesztés]

Tömegközlekedés[szerkesztés]

Stockholm tömegközlekedését helyi érdekű vasút, földalatti, villamos, busz illetve kompjáratok bonyolítják le. A szárazföldi közlekedésért a megyei Storstockholms Lokaltrafik (SL) felel, míg a vízi közlekedésért a Waxholms Ångfartygs AB. Mindkét cég, különböző vállalkozókkal végezteti a közlekedési szolgáltatásokat.

Autópályák[szerkesztés]

Essingeleden Stockholm egyik autópályája a központból nyugat fele. Átmegy Kungsholmen, Stora Essingen és Lilla Essingen szigeteken – innen kapta a nevét. Essingeledent a város autópályájának is lehet nevezni, mert már azelőtt megvolt, mielőtt a folytatásában levő autópályát felépítették volna.

Repülőterek[szerkesztés]

Személyek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://en.wikipedia.org/wiki/Stockholm
  2. Stockholm — Bromma. Data.smhi.se. (Hozzáférés: 2014. április 11.)
  3. Stockholm — Bromma. Data.smhi.se. (Hozzáférés: 2012. december 1.)
  4. Temperaturrekord i Stockholm och Uppsala | Meteorologi | Kunskapsbanken (Swedish nyelven). SMHI, 2011. november 14. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  5. Vintern 2010–2011: Vinterns lägsta temperaturer | Klimatdata | SMHI (Swedish nyelven). Smhi.se. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  6. Temperaturrekord i Stockholm och Uppsala (Swedish nyelven). Swedish Meteorological and Hydrological Institute, 2009. (Hozzáférés: 2010. június 13.)
  7. Stockholm: A Cultural History. Tony Griffiths (2009). Oxford University Press US. p.9. ISBN 0-19-538638-8
  8. Feargus O'Sullivan: The Sky Walk Plan That Could Change the Face of Stockholm – CityLab. CityLab. (Hozzáférés: 2016. március 17.)
  9. ^ a b c City Governance. Stockholm City. (Hozzáférés: 2014. július 23.)
  10. Folkmängd per tätort och småort per kommun 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistiska Centralbyrån, 2007. október 24. (Hozzáférés: 2010. február 19.)
  11. Fakta om företagandet i Stockholm – 2012. page 18, Stockholm Business Region website (PDF). [2012. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 19.)
  12. Fakta om företagandet i Stockholm – 2012. page 6, Stockholm Business Region website (PDF). [2012. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. május 19.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző:
Szaloniki
Európa kulturális városa
1998
Következő:
Weimar