Stockholm

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Stockholm
Riddarholmen from Stockholm City Hall tower.jpg
Stockholm címere
Stockholm címere
Becenév: Skandinávia fővárosa
Közigazgatás
Ország  Svédország
Megye Stockholm megye
Község Stockholm község
Irányítószám 10000 - 20000
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség 917 297 fő (2015. jún. 30.)[1]
Népsűrűség 3597 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen 381,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Stockholm (Svédország)
Stockholm
Stockholm
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 59° 19′ 46″, k. h. 18° 04′ 07″Koordináták: é. sz. 59° 19′ 46″, k. h. 18° 04′ 07″
Stockholm weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Stockholm témájú médiaállományokat.

Stockholm (Loudspeaker.svg kiejtése[stɔkːɔlm]; latinul Holmia; finnül Tukholma; magyar nyelvújításkori neve Istókhalma) Svédország fővárosa és egyben legnagyobb városa. Közigazgatásilag Stockholm községhez tartozik. Népessége 2004-ben 761 721 fő volt, míg a külvárosokkal együtt 1 695 946 lelket számlált (Norrtälje, Nykvarn, Nynäshamn és Södertälje kivételével). A metropolisz területét Stor-Stockholm-nak (Nagy-Stockholm) hívják.

Stockholm 14 szigetre épült, amelyeket 53 híd köt össze. Az ország fővárosaként itt található a kormány, a Riksdag (országgyűlés) székhelye és ugyanitt van a királyi rezidencia is.

Földrajz[szerkesztés]

A város tizennégy szigeten terül el a szigetvilágban ott, ahol a Mälaren-tó a Balti-tengerrel találkozik. A város központja vízen van. Koordinátái: 59°21'N, 18°4'E.

Stockholm szigetei és magaslatai[szerkesztés]

A város legmagasabb pontjai[szerkesztés]

A legmagasabb természetes pontja a városnak a "Viking-dombok" Vårbergnél, 77 m tengerszint felett. A belváros legmagasabb pontja a Henriksdalberget délnyugati pontja, 57 m.

Más magas pontok:

Stockholm legmagasabb épülete a stockholmi Rádió- és TV torony (Kaknästornet): 157 m magas. Szép időben 60 km-re is el lehet látni a tetejéről.

A város éghajlata[szerkesztés]

Stockholm éghajlati jellemzői
Hónap Jan. Feb. Már. Ápr. Máj. Jún. Júl. Aug. Szep. Okt. Nov. Dec. Év
Rekord max. hőmérséklet (°C) 10,4 12,2 17,8 22,8 28,1 32,2 34,2 35,4 27,9 20,2 13,1 10,5 35,4
Átlagos max. hőmérséklet (°C) −0,7 −0,6 3,0 8,4 15,7 20,7 22,2 20,4 15,1 9,9 4,5 1,1 10,0
Átlaghőmérséklet (°C) −2,8 −3,0 0,1 4,6 10,7 15,6 17,2 16,2 11,9 7,5 2,6 −1,1 6,6
Átlagos min. hőmérséklet (°C) −5,0 −5,3 −2,7 1,1 6,3 11,3 13,4 12,7 9,0 5,3 0,7 −3,2 3,6
Rekord min. hőmérséklet (°C) −25,1 −25,5 −17,3 −10,0 −3,8 3,4 6,0 5,8 −0,2 −6,2 −11,6 −19,4 −25,5
Átl. csapadékmennyiség (mm) 39 27 26 30 30 45 72 66 55 50 53 46 540
Havi napsütéses órák száma 40 73 136 186 275 291 260 220 153 99 54 34 1823
Forrás: World Meteorological Organisation, NOAA, Hong Kong Observatory


Történelem[szerkesztés]

Stockholm környéke i. e. 3000 körül
A különböző korok vízállásainak illusztrálása mai Västerbron segítségével

Az első írásos emlék Stockholmról 1252-ből származik, amelyben egy fontos vasérc-kereskedelmi helységként említik. A várost állítólag Birger Jarl alapította azért, hogy Svédországot megvédje a tengeri invázió ellen és hogy megállítsa Sigtuna városának fosztogatását a Mälaren tavon. Az első épület egy erődítmény volt, amely a Mälaren és a Balti-tenger közti fogalmat szabályozta. Az "észak Velencéjének" is nevezik.

Fontosabb dátumok[szerkesztés]

Önkormányzat és közigazgatás[szerkesztés]

Német térkép Stockholmról 1888-ból
Egy másik német térkép 1888-ból, amely a külvárosokat is mutatja

Stockholm község 14 kerületből áll. A településföldrajzi és statisztikai értelemben vett város azonban ennél nagyobb területre terjed ki: területén – Stockholm községet is beleértve – 11 község osztozik:

Község Népesség[2]
Stockholmban Más
településeken
Egyéb Összesen Stockholmban
(%)
Stockholm 770 889 0 149 771 038 99,98
Huddinge 86 802 1 071 877 88 750 97,81
Järfälla 61 574 0 169 61 743 99,73
Solna 60 402 0 173 60 575 99,71
Sollentuna 55 023 4 242 90 59 355 92,70
Botkyrka 50 613 23 773 2 206 76 592 66,08
Haninge 41 785 25 304 4 748 71 837 58,17
Tyresö 37 947 2 751 436 41 134 92,25
Sundbyberg 34 016 0 0 34 016 100,00
Nacka 28 080 51 322 845 80 247 34,99
Danderyd 24 889 5 314 23 30 226 82,34
Összesen 1 252 020 113 777 9 716 1 375 513 91,02

Nem hivatalosan Stockholm három nagy részre oszlik: Innerstaden (belváros), Söderort (déli külváros) és Västerort (nyugati külváros). Ezek további kisebb részekre oszlanak.

Népesség[szerkesztés]

1800: 75 500 lakos
1830: 80 600
1850: 93 000
1880: 168 800
1900: 300 600
1925: 440 700

Gazdaság[szerkesztés]

Kultúra[szerkesztés]

A városban nagyon sok kulturális intézmény van: színházak, opera, múzeumok. Két világörökségi épület is található: a Drottningholm palota és a Skogskyrkogården-temető.

Oktatás[szerkesztés]

Stockholm a legismertebb a Nobel-díjak és az évenkénti díjátadási szertartások révén, de a városban van a legtöbb kutatói egyetemi központ Svédországban.

Sport[szerkesztés]

Labdarúgás: Hammarby IF, Djurgårdens IF, AIK Solna

Turizmus[szerkesztés]

Kilátás a Városháza tornyából
Panoramakép a Slussen környékéről, a Gamla stanról, a Stockholms ström-ről, a Skeppsholmen-ről és a Stadsgården-ről.

Közlekedés[szerkesztés]

Tömegközlekedés[szerkesztés]

Stockholm tömegközlekedését helyi érdekű vasút, földalatti, villamos, busz illetve kompjáratok bonyolítják le. A szárazföldi közlekedésért a megyei Storstockholms Lokaltrafik (SL) felel, míg a vízi közlekedésért a Waxholms Ångfartygs AB. Mindkét cég, különböző vállalkozókkal végezteti a közlekedési szolgáltatásokat.

Autópályák[szerkesztés]

Essingeleden Stockholm egyik autópályája a központból nyugat fele. Átmegy Kungsholmen, Stora Essingen és Lilla Essingen szigeteken – innen kapta a nevét. Essingeledent a város autópályájának is lehet nevezni, mert már azelőtt megvolt, mielőtt a folytatásában levő autópályát felépítették volna.

Repülőterek[szerkesztés]

Személyek[szerkesztés]

Testvérvárosok[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://en.wikipedia.org/wiki/Stockholm
  2. Folkmängd per tätort och småort per kommun 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistiska Centralbyrån, 2007. október 24. (Hozzáférés: 2010. február 19.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]


Előző:
Szaloniki
Európa kulturális városa
1998
Következő:
Weimar