Eskilstuna

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Eskilstuna
Eskiltuna.jpg
Eskilstuna címere
Eskilstuna címere
Közigazgatás
Ország Svédország
Történelmi tartománySödermanland tartomány
MegyeSödermanland megye
KözségEskilstuna község
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség69 816 fő (2018. dec. 31.)[1]
Népsűrűség2023[2] fő/km²
Földrajzi adatok
Terület
Összesen29,75[2] km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Eskilstuna (Svédország)
Eskilstuna
Eskilstuna
Pozíció Svédország térképén
é. sz. 59° 22′, k. h. 16° 31′Koordináták: é. sz. 59° 22′, k. h. 16° 31′
Eskilstuna weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Eskilstuna témájú médiaállományokat.

Eskilstuna város Svédországban, Södermanland tartományban. Eskilstuna község székhelye. A község 94 645 lakosa közül 60 200 ebben a városban lakik. Eskilstunában jelentős finn etnikum él. Az E20-as európai út érinti.

Földrajz[szerkesztés]

A város az Eskilstunaån folyó partján fekszik.

Eskilstuna éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)8,010,019,023,027,032,035,033,027,021,015,010,035,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)−2,0−1,02,010,015,020,022,019,014,08,04,0−1,09,2
Átlaghőmérséklet (°C)−4,0−3,0−1,06,010,014,018,016,011,05,02,0−3,06,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)−6,0−7,0−3,03,06,010,015,013,08,03,00,0−5,03,1
Rekord min. hőmérséklet (°C)−37,0−27,0−20,0−12,0−6,0−1,05,03,0−1,0−13,0−23,0−30,0−37,0


Történelem[szerkesztés]

Eskilstuna temploma

A város történelme egészen a középkorig nyúlik vissza, amikor az angol Szent Eskil szerzetes megalapította Tuna egyházmegyét a Mälaren-tó partján. Szent Eskilt azonban a szomszédos Strängnäs város pogány vikingjei halálra kövezték, amikor megpróbálta őket áttéríteni a kereszténységre. Tunában, a saját kolostorában temették el. Később Strängnäs városa is felvette a kereszténységet és megkapta a Dél-mälaren-tavi egyházmegye kiváltságait. Később az Eskil nevet hozzáadták a Tuna szóhoz. Eskilstuna városa azonban nem kapta meg a városi rangot, köszönhetően a középkori Torshälla közelségének, Szent Eskil kolostorát pedig teljesen leromboltatta I. Gusztáv a reformáció alatt.

A város első városi jogát 1659-ben kapta meg, a határok Tunaforstól a folyó nyugati oldalán újonnan megalapított Karl Gusztáv városig terjedtek. Karl Gusztáv város, Reinhold Rademacher kovácsmester műhelye köré épült X. Karl Gusztáv király javaslatára. A kovácsműhely első termékei kézifegyverek és tüzérségi felszerelések voltak.

Karl Gusztáv város 1771-től szabad királyi városnak számított, ahol a mesterembereknek és termelőknek engedélyezték az adómentes műhelyek és gyárak alapítását. A város 1879-ben egyesült Eskilstunával.

Eskilstuna az ipari forradalom során indult jelentős fejlődésnek és vált Svédország egyik legfontosabb ipari városává. Ekkor kapta az ""Acélváros" (Ståhlstaden) becenevet. A fegyvereken kívül a város ollókat, kulcsokat, evőeszközöket és szerszámokat is gyártott. Az acélgyár iránti tisztelet miatt a város címerében egy acélipari munkás látható.

A város legsikeresebb sportklubjai a smedernai motorversenyző klub és a GUIF kézilabda-egyesület. Jelenleg mindkét egyesület Svédország élvonalában szerepel.

Eskilstunát néha hívják Svédország Sheffieldjének is. Ennek a névnek a pontos eredete ismeretlen, bár mindkét város hasonlóságokat mutat korai iparosodásukkal és az utána fellépő tömeges munkanélküliséggel. Szintén kapcsolat az acél és az ahhoz kapcsolódó acélgyártás közös történelme is.

Testvérvárosok[szerkesztés]

Személyek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Tätorter 2015; befolkning 2010–2018, landareal, andel som överlappas av fritidshusområden. Svéd Statisztikai Hivatal, 2017. április 5.
  2. a b Tätorternas landareal, folkmängd och invånare per km2 2000 och 2005 (svéd nyelven) (xls). Statistics Sweden. (Hozzáférés: 2008. október 25.)

További információk[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Eskilstuna témájú médiaállományokat.