Ugrás a tartalomhoz

Norvégia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Norvég Királyság
Kongeriket Norge (bokmål)
Kongeriket Noreg (nynorsk)
Norgga gonagasriika (északi számi)
Norvégia zászlaja
Norvégia zászlaja
Norvégia címere
Norvégia címere
Nemzeti mottó: Alt for Norge
(Mindent Norvégiáért)
Nemzeti himnusz: Ja, vi elsker

FővárosaOslo
é. sz. 59° 56′ 58″, k. h. 10° 45′ 23″Koordináták: é. sz. 59° 56′ 58″, k. h. 10° 45′ 23″
Legnagyobb város
Államformamonarchia
Vezetők
KirályV. Harald
MiniszterelnökJonas Gahr Støre
Hivatalos nyelvnorvég (bokmål, nynorsk),
számi nyelvek (északi számi, lulei)

Tagság
Lista
  • Észak-atlanti Szerződés Szervezete
  • Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet
  • Európa Tanács
  • Európai Gazdasági Térség
  • Európai Űrügynökség
  • Északi Tanács
  • Kereskedelmi Világszervezet
  • Északi-sarkvidéki Tanács
  • Északi Harccsoport
  • Európai Szabadkereskedelmi Társulás
  • Egyesült Nemzetek Szervezete
  • Balti-tengeri Tanács
  • Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet
  • Afrikai Fejlesztési Bank
  • Ázsiai Fejlesztési Bank
  • Nemzetközi Fizetések Bankja
  • Nemzetközi Mezőgazdasági Kutatási Tanácsadó Csoport
  • Európai Szabadkereskedelmi Társulás Bírósága
  • Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank
  • Nemzetközi Fejlesztési Társulás
  • Nemzetközi Pénzügyi Társaság
  • Nemzetközi Beruházásbiztosítási Ügynökség
  • Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja
  • Ausztrália Csoport
  • Európai Fizetési Unió
  • Eurocontrol
  • Nyitott Égbolt Egyezmény
  • Rakétatechnológiai Ellenőrzési Rendszer
  • Interpol
  • Nukleáris Szállítók Csoportja
  • Vegyifegyver-tilalmi Szervezet
  • Európai Mozgáskoordinációs Központ
  • NATO Stratégiai Légiszállítási Képesség
  • Nemzetközi Hidrográfiai Szervezet
  • Nemzetközi Energiaügynökség
  • UNESCO
  • Föld-megfigyelési Csoport
  • schengeni egyezmény
  • Egyetemes Postaegyesület
  • Nemzetközi Távközlési Egyesület
  • schengeni övezet
  • vízummentességi program (USA)
  • Meteorológiai Világszervezet
  • Egészségügyi Világszervezet
  • Barents Euro-Sarkvidéki Tanács
  • Globális Biodiverzitás Információs Megállapodás
  • World Customs Organization
  • International Holocaust Remembrance Alliance
  • Népesség
    Népszámlálás szerint5 550 203 fő (2023. dec. 31.)[1]
    Becsült5 510 000 [2] fő (2022)
    Népsűrűség15 fő/km²[3]
    Rangsorban213.
    Főbb etnikumoknorvégok, lappok stb.
    GDP2018-as becslések
    Összes443 milliárd $ (22.)
    PPP: 397 milliárd $
    Egy főre jutó82 711 $ (46.)
    PPP: 74 065 $
    HDI0.966 (2023)[4] (2.) – nagyon magas
    Gini-index23,5
    Földrajzi adatok
    Terület385,207[5] km²
    Rangsorban67.
    Víz5,7%
    IdőzónaCET (UTC+1)
    CEST (UTC+2)
    Egyéb adatok
    Pénznemnorvég korona (NOK)
    Nemzetközi gépkocsijelN
    Hívószám+47
    Segélyhívó telefonszám
    • 112
    • 110
    • 113
    Internet TLD.no
    Villamos hálózat230 volt
    Elektromos csatlakozó
    • Europlug
    • Schuko
    Közlekedés irányajobb
    A Wikimédia Commons tartalmaz Norvég Királyság témájú médiaállományokat.

    Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határát keleten Svédország, északkeleten Finnország és Oroszország jelenti, míg délen a Skagerrak tengerszoroson át Dániával van vízi összeköttetése. Az állam a Skandináv-félsziget nyugati és északnyugati részét teszi ki, amelyhez hozzátartozik a Jan Mayen-sziget és a Spitzbergák területe, továbbá külbirtokai az I. Péter-sziget az Antarktisz közelében és a Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén. Norvégia továbbá igényt tart a Maud királyné földre, amely azonban az Antarktisz-egyezmény hatálya alá esik, így nemzetközileg nem elismert. Az ország területe 385 203 négyzetkilométer, mellyel a világ 67. és Európa 6. legnagyobb országa. Területe gyéren lakott, óceáni partszakasza a fjordjairól ismert.

    Norvégia a skandináv térséggel együtt a világ legfejlettebb térségét alkotja az információs társadalom, az emberi jogok és a jövedelmi egyenlőség területén. Emberi fejlettségi indexe (HDI) alapján a legfejlettebb állam a Földön.[6] HDI besorolása: nagyon magas. Társadalmi berendezkedése alkotmányos monarchia és képviseleti demokrácia, ahol a norvég alkotmány értelmében a hatalmi ágak megoszlanak a parlament, azaz a Storting, a kabinet és a Legfelsőbb Bíróság között. Államfője az ország királya, V. Harald. A bennszülött számiknak bizonyos mértékű önrendelkezésük van a számi parlamenten keresztül. Norvégia volt az egyik alapítója a NATO-nak, továbbá tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az Európa- és az Északi Tanácsnak, az Európai Gazdasági Térségnek, a WTO-nak, OECD-nek és a schengeni övezetnek is, de nem tagja az Európai Uniónak.. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Oslo.

    Nevének eredete[szerkesztés]

    A norvég elnevezést először a viking korban, a 10. század utolsó harmadában jegyezték le, de hasonló óangol változata már 880-ból ismert. Akkoriban „az északi útvonal (Nor - vegr) mentén élők” jelentést hordozta, a Kattegat partjaitól egészen a Lofoten-szigetekig, sőt attól északra, a partmenti hajózási útvonal közelében élő óskandináv népességet jelentette.[7]

    A középkori norvég történeti hagyomány azonban egy másik etimológia szerint inkább egy legendás királytól eredeztette az ország nevét: a Historia Norvegiae szerint egy bizonyos Nor király nevéből származik az ország neve, akit a latin nyelvű krónika mellett a Saga Olafs Tryggvasonar is említ.[7]

    Földrajza[szerkesztés]

    Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Az ország túlnyomó részét a Skandináv-hegység borítja. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja.

    A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen.

    Norvégia és külbirtokai: a Spitzbergák, a Jan Mayen-sziget, az I. Péter-sziget, a Bouvet-sziget és a Maud királyné föld

    A Norvég Királyság részét képezi Svalbard és Jan Mayen-sziget is. A Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon Norvégia függő területei (de nem részei a királyságnak); ezeken kívül jogot formál az antarktiszi Maud királyné földre is, ahol az állandó Troll kutatóállomás működik.

    323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, amelyeket a kainozoikumi eljegesedés máig tartó interglaciálisában a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sogne-fjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai – a Geiranger-fjord és a Nærøy-fjord – a természeti világörökség részei.

    Az ország főként gránit és gneisz sziklákon fekszik, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori.

    Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra tagolják:

    Sarki fény Tromsønál

    Éghajlat[szerkesztés]

    A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.

    A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltér. Az északi sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.

    Élővilág[szerkesztés]

    Nemzeti parkok[szerkesztés]

    Történelem[szerkesztés]

    A viking kalandozások (kék vonallal jelezve)

    A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.

    A kalmari unió 1500 körül

    A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval. 1397 és 1524 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott kalmari unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az egy év múlva felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, vagyis Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak. 1537-ben Norvégiában bevezették a protestantizmust, megszüntették a trondheimi érsekséget. Megszűnt a zarándoklat Nidarosba, Szent Olaf sírjához, ami elvágta Norvégia kulturális és gazdaság kapcsolatait Európa többi részével. Ettől kezdve az egyházi jövedelmek Koppenhágába folytak. Egyébként is a koppenhágai királyi udvarban összpontosult Norvégia intellektuális és gazdasági ereje.

    1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. A mozgalom a kulturális élet minden területére kiterjedt, beleértve az irodalmat (Henrik Wergeland, Bjørnstjerne Bjørnson, Peter Christen Asbjørnsen, Jørgen Moe, Henrik Ibsen), a festészetet (Hans Gude, Edvard Munch, Adolph Tidemand), a zenét (Edvard Grieg). Szabályozták a nyelvet. Ennek eredményeként ma Norvégiában két írott nyelv van, mindkettő hivatalos formája a norvégnak: a bokmål és a nynorsk.

    Norvégia 1905. június 7-én békésen elvált Svédországtól. Miután az államformáról döntő népszavazáson a monarchia többséget kapott a köztársasággal szemben, a norvég kormány meghívta a trónra Carl dán herceget és a parlament egyhangúlag királlyá választotta őt. A VII. Haakon nevet vette fel, Norvégia középkori független királyai után. 1898-ban minden férfi szavazati jogot kapott, 1913-ban pedig minden nő is.

    Mindkét világháborúban semleges kívánt maradni Norvégia, de a második világháborúban 1940. április 9-én Németország megtámadta. A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását, és a brit flotta elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak 1940 áprilisában. Norvégiát felkészületlenül érte a meglepetésszerű német támadás, de két hónapon át katonailag ellenállt. A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében Dunkerque kiürítésétől a normandiai partraszállásig.

    A háború után a szociáldemokraták jutottak hatalomra, a hidegháború idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a NATO-hoz, szoros szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben is.

    Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

    A királyi palota Oslóban
    V. Harald norvég király

    Alkotmány, államforma[szerkesztés]

    A norvég parlament, a Storting épülete Oslóban

    Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, és az egyház feje. Az uralkodó jelenleg V. Harald (1991. január 17-e óta).

    Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

    Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament, a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket négyévenként választanak meg. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét.

    Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.

    Politikai pártok[szerkesztés]

    Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

    Lásd még: a Norvégia hagyományos régiói cikket
    Norvégia közigazgatási térképe 2017
    Norvégia 15 megyéje (2024)[8]


    Védelmi rendszer[szerkesztés]

    Népesség[szerkesztés]

    Oslo központja

    Általános adatok[szerkesztés]

    Norvégia lakosság 5 323 933 (2018) éves növekedése 0,4%. A bevándorlás teszi ki a lakosság növekedésének több mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki 2005-ben.

    Népességének változása[szerkesztés]

    A népesség alakulása 1960 és 2023 között
    Lakosok száma
    3 581 239
    3 784 539
    4 007 313
    4 114 787
    4 226 901
    4 405 157
    4 591 910
    4 953 088
    5 295 619
    5 550 203
    1960196719751982198919972004201120182023
    Adatok: Wikidata

    Legnépesebb települések[szerkesztés]

    Legnagyobb 20 település (2022. évi becslés)[9]


    Oslo

    Bergen

    # Település Népesség # Település Népesség


    Trondheim

    Stavanger

    1 Oslo 709 037 11 Sandnes 82 548
    2 Bergen 289 330 12 Tromsø 77 992
    3 Trondheim 212 660 13 Ålesund 67 520
    4 Stavanger 146 011 14 Sandefjord 65 574
    5 Bærum 129 874 15 Nordre Follo 62 245
    6 Kristiansand 115 569 16 Sarpsborg 59 038
    7 Drammen 103 291 17 Tønsberg 58 561
    8 Asker 97 784 18 Skien 55 924
    9 Lillestrøm 91 515 19 Bodø 53 259
    10 Fredrikstad 84 444 20 Moss 51 240


    Norvégia népsűrűsége 2020-ban
    Norvégia hivatalos írásbeli nyelve
      semleges

    Etnikai megoszlás[szerkesztés]

    2012-ben a teljes népesség 86,2% -a tartozott a norvég etnikai csoporthoz.[10]

    Norvégiába folyamatosan bevándorlók érkeznek, főleg Dél-Ázsiából, a Közel-Keletről, ÉK-Afrikából és Kelet-Európából. 2020-ban közel 800 ezer emigránst, illetve mintegy 190 ezer olyan norvégiai születésűt tartottak nyilván, akinek mindkét szülője emigráns volt.[11]

    Vallási megoszlás[szerkesztés]

    A 2010-es években a népesség kb. 71,5% -a tartozik a nemzeti evangélikus Norvég Egyházhoz.[13] Vannak más keresztény felekezetek is, amelyek együttesen a népesség kb. 5% -át teszik ki. Ide tartozik a norvég pünkösdi mozgalom, a római katolikus egyház, a baptisták, az Üdvhadsereg, a metodisták vagy a hetednapi adventisták.

    Nyelv[szerkesztés]

    Az ország hivatalos nyelve a norvég. Két írott változata a bokmål és a nynorsk.

    Az országban sok nyelvjárást is beszélnek, amelyek között nagy különbségek is lehetnek. Hat hivatalos kisebbségi nyelv is létezik; ezek közé tartoznak a számi nyelvek is.[14]

    Oktatási rendszer[szerkesztés]

    Egyetemek[szerkesztés]

    Szociális rendszer[szerkesztés]

    Az egészségügyi kiadások a GDP 9,07%-át teszik ki. A gyermekhalandóság alacsony: 1000-ből 2 gyerek hal meg. A születéskor várható élettartam 81,5 év.[15]

    Gazdaság[szerkesztés]

    Gazdasági mutatók
    GDP (nominális) 579,3 mrd $ (2022) [16]
    GDP növekedési ráta 3% (2023 Q1) [17]
    Egy főre jutó GDP (PPP) 114 899 $ (2022) [18]
    Államadósság 176,9 mrd € (2021) [19]
    Államadóssági ráta 42,7% (2021) [19]
    Infláció 6,7% (2023. május) [20]
    Foglalkoztatottsági ráta 70,1% (2023. május) [21]
    Munkanélküliségi ráta 3% (2023. május) [22]
    Minimálbér Nincs törvényileg előírt, kötelező minimálbér. [23]
    Bérnövekedés üteme 4,5% (2023 Q1) [24]
    Jegybanki alapkamat 3,75% (2023. június) [25]
    SZJA 38,2% (2023) [25]
    ÁFA (általános) 25% (2023) [26]
    TAO 22% (2023) [25]
    Az egy főre jutó GDP változása más fejlett országokkal összehasonlítva, 20062013 között. Norvégia = Norway
    Képek
    Olajfúrótorony a tengeren
    Olajfúrótorony a tengeren
    A tőkehal (Stockfisch) fontos exportcikk
    A tőkehal (Stockfisch) fontos exportcikk
    Fakitermelés, Hedmark
    Fakitermelés, Hedmark
    Tengeri szélturbina építése
    Tengeri szélturbina építése
    Földgáz-feldolgozó telep, Kårstø
    Földgáz-feldolgozó telep, Kårstø
    Hajóépítés, Kristiansand
    Hajóépítés, Kristiansand
    Tejgazdaság, Tolga
    Tejgazdaság, Tolga
    A norvég export és import alakulása a GDP %-ában
    A norvég export és import alakulása a GDP %-ában

    Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek.

    Az ipari forradalom előtt Norvégia gazdasága nagyrészt a mezőgazdaságon, a fakitermelésen és a halászaton alapult. A norvégok általában szűkös körülmények között éltek, bár az éhínség ritka volt. Napjainkban az egy főre eső GDP itt az egyik legmagasabb a világon.

    Gazdasági életében a kőolaj és a tenger játssza a legfőbb szerepet.

    Az 1980-as évek óta a kőolajipar volt a legjövedelmezőbb ipar a norvég állam számára. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre tesznek szert. A készletek gyors fogyatkozása miatt azonban hamarosan elveszítheti az ország e legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. 2017-re Norvégia állami vagyonalapja elérte az egybillió, avagy ezer milliárd dollárt.[27]

    A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és halolajat is készítenek.

    A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.

    Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.

    Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, ötvözetgyártás, ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.

    Külkereskedelem[szerkesztés]

    • Főbb exportcikkek: kőolaj és kőolajtermékek, gépek és berendezések, megmunkált fémek, vegyi anyagok, hajók, hal
    • Főbb importcikkek: gépek és berendezések, vegyi anyagok, fémek, élelmiszerek

    Főbb kereskedelmi partnerek 2017-ben:[28]

    Közlekedés[szerkesztés]

    Norvégia főútjai
    A norvég vasút nagysebességű NSB 73 vonata Oslo állomásán

    Norvégiának vízi szállítási hagyományai vannak, de a közúti, vasúti és légi közlekedés fontossága jelentősen növekedett a 20. század során. 2008-ban az utasszállítás 8% -a tömegközlekedéssel történt; a közúti szállítás pedig a meghatározó szállítási mód.[29]

    Közút[szerkesztés]

    2008-ban Norvégiában a közúti hálózat 92 ezer km, amelyből 72 ezer km volt burkolt és 664 km autópálya.[30] Autópályák csak a legnagyobb városok környékén vannak.

    Az alacsony népsűrűség miatt a tömegközlekedés kevésbé van kiépítve Norvégia vidéki területein, de a városokban és a városok környékén fejlett a tömegközlekedés.

    A 2010-es években az egy főre jutó hibrid elektromos járművek állománya Norvégiában volt a világon a legnagyobb, Oslo-ra pedig a világ elektromos autóinak "fővárosa"-ként tekintettek.[31][32][33]

    Vasút[szerkesztés]

    Vízi[szerkesztés]

    A fjordokban és sok sziget közlekedésében a kompok nélkülözhetetlen szállítási eszközök.

    Legnagyobb kikötők :[34]

    Légi[szerkesztés]

    Telekommunikáció[szerkesztés]

    Hívójel prefix LA-LN, JW-JX, 3Y
    ITU zóna 28
    CQ zóna 14

    Kultúra[szerkesztés]

    Norvégia kultúrája szorosan kapcsolódik az ország történelméhez és földrajzához. A 19. században a norvég kultúra virágzott, amikor az irodalom, a művészet és a zene területén tettek erőfeszítéseket az önálló identitás elérésére. Ez ma folytatódik az előadóművészetben, valamint a kiállítások, kulturális projektek és műalkotások állami támogatásának eredményeként.[35]

    Turizmus[szerkesztés]

    2008-ban Norvégia a 17. helyet foglalja el a Világgazdasági Fórum utazási és turisztikai versenyképességi jelentésében.[36] A turizmus a 2016. évi jelentés szerint a bruttó hazai termék 4,2% -át tette ki.[37] Az országban tizenöt emberből egy dolgozik az idegenforgalom területén.[38] A turizmus szezonális Norvégiában. A turisták több mint fele májustól augusztusig látogatja meg az országot.[38]

    A leginkább látogatott helyszínek az Innovasjon Norge alapján, amely éves jelentéseket készít az ország leglátogatottabb turisztikai látványosságairól:

    Bergen: A Fløibanen siklóvasút mászik a város fölé
    Holmenkollbakken, Oslo
    Voringsfossen, Eidfjord
    A Geiranger-fjord

    Kulturális:

    Természeti:

    Sport[szerkesztés]

    A labdarúgás, a sífutás a biatlon és a kézilabda a legnépszerűbb sportágak az országban.[39]

    Labdarúgás[szerkesztés]

    Az egyik legismertebb futballklub a Rosenborg BK, ami többször szerepelt már a Bajnokok Ligájában is.

    A női labdarúgó-válogatott az egyik legsikeresebb nemzeti csapat. A válogatott egyszer nyert világbajnokságot (1995); két alkalommal Európa-bajnokságot (1987, 1993) és egy olimpiai bajnoki címet is szereztek a 2000-es játékokon.

    Olimpia[szerkesztés]

    Úszás terén Norvégia 2012. április 30-án vesztette el egy olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok mellúszóját, Alexander Dale Oent, aki 26 évesen egy amerikai edzőtáborban vesztette életét. Ő volt az első norvég úszó, aki érmet tudott szerezni egy világversenyen.

    Kézilabda[szerkesztés]

    A norvég kézilabda válogatott sokszor volt eredményes rangos tornákon:

    Világbajnoki győzelem: 1999, 2011, 2015 Európa-bajnoki győzelem: 1998, 2004, 2006, 2008, 2010, 2014, 2016.

    Olimpiai aranyérem: 2008, 2012.

    A legismertebb norvég kézilabda csapatok a Larvik HK és a Vipers Kristiansand.

    Az utóbbi évek legeredményesebb játékosa Stine Bredal Oftedal, akit kétszer választottak a világ legjobbjának.

    Jégkorong[szerkesztés]

    Egyéb[szerkesztés]

    Többszörös világbajnok sakkozójuk Magnus Carlsen.

    Ünnepek[szerkesztés]

    Jegyzetek[szerkesztés]

    1. https://www.ssb.no/befolkning/folketall/statistikk/befolkning
    2. Worldometers
    3. Worldometers 2020
    4. Human Development Report 2023/2024 (angol nyelven). United Nations Development Programme, 2024. március 13. [2024. március 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2024. március 13.)
    5. Arealstatistics for Norway 2019. Kartverket, mapping directory for Norway, 2019. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
    6. 2019 Human Development Index Ranking | Human Development Reports. hdr.undp.org. [2020. május 18-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. június 17.)
    7. a b Pósán 93. o.
    8. a b Fylkesinndelingen fra 2024 (norvég nyelven). Regjeringen, 2022. július 5. (Hozzáférés: 2024. március 5.)
    9. https://www.citypopulation.de/en/norway/cities/
    10. Archived copy. [2013. február 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. február 6.)
    11. a b Immigrants and Norwegian-born to immigrant parents, 1 January 2020 (norvég nyelven). Statistics Norway
    12. emigránsok és emigránsoktól norvégiai születésűek
    13. Church of Norway, 2016 Statistisk Norway 2017-05-03
    14. https://www.regjeringen.no/no/tema/urfolk-og-minoriteter/nasjonale-minoriteter/midtspalte/minoritetssprakpakta/id86936/
    15. http://hdr.undp.org/en/countries/profiles/NOR |hozzáférés 2014-11-5
    16. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.MKTP.CD?locations=NO
    17. https://hu.tradingeconomics.com/norway/gdp-growth-annual
    18. https://data.worldbank.org/indicator/NY.GDP.PCAP.PP.CD?locations=NO&view=chart%2C
    19. a b https://countryeconomy.com/national-debt/norway
    20. https://hu.tradingeconomics.com/norway/inflation-cpi
    21. https://hu.tradingeconomics.com/norway/employment-rate
    22. https://hu.tradingeconomics.com/norway/unemployment-rate
    23. https://hu.tradingeconomics.com/norway/minimum-wages
    24. https://hu.tradingeconomics.com/norway/wage-growth
    25. a b c https://hu.tradingeconomics.com/norway/indicators
    26. https://hu.tradingeconomics.com/norway/sales-tax-rate
    27. 1 000 000 000 000 dollár van Norvégia nyugdíjalapjában. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
    28. CIA World Factbook
    29. Statistics Norway: Transport. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
    30. Central Intelligence Agency: Norway, 2008. [2020. május 6-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
    31. Agence France-Presse. „Electric cars take off in Norway”, The Independent, 2011. május 15.. [2011. május 17-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés: 2011. október 9.) 
    32. European Association for Battery, Hybrid and Fuel Cell Electric Vehicles (AVERE): Norwegian Parliament extends electric car until 2018. AVERE, 2012. szeptember 3. [2013. október 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 10.)
    33. Ole Henrik Hannisdahl: Eventyrlig elbilsalg i 2011 (norwegian nyelven). Grønn bil, 2012. január 9. [2012. február 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. január 14.) See table "Elbilsalg i 2011 fordelt på måned og merke" (Electric vehicle sales in 2011, by month and brand) to see monthly sales for 2011.
    34. Archivált másolat. [2020. július 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. július 26.)
    35. Norway's Culture. Encarta. Archiválva 2009. október 28-i dátummal a Wayback Machine-benRetrieved 28 November 2008. 2009-10-31.
    36. World Economic Forum's Travel & Tourism Report Highlights the Importance of Environmental Sustainability. World Economic Forum, 2008. [2008. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 6.)
    37. Statistics Norway (2016). „Key Figures for Norwegian travel and tourism”. Innovation Norway. [2018. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. április 3.)  
    38. a b Statistics Norway (2016). "Key Figures for Norwegian travel and tourism" (PDF). Innovation Norway. Retrieved 3 April 2018.
    39. http://209.85.135.132/search?q=cache:JSTnUjRA8YYJ:https://bora.uib.no/bitstream/1956/1971/1/Masteroppgave_%2520YtreEide.pdf+mest+popul%C3%A6re+%22sport+i+norge%22+ski+fotball&cd=7&hl=no&ct=clnk&gl=no[halott link]
    Forráshivatkozás-hiba: a <references> címkében definiált <ref> címkének nincs név attribútuma.

    Források[szerkesztés]

    További információk[szerkesztés]

    Commons:Category:Norway
    A Wikimédia Commons tartalmaz Norvégia témájú médiaállományokat.

    Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]