Norvégia

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Norvég Királyság
Kongeriket Norge (bokmål)
Kongeriket Noreg (nynorsk)
Norgga gonagasriika (északi lapp)
Norvégia zászlaja
Norvégia zászlaja
Norvégia címere
Norvégia címere
Nemzeti mottó: Alt for Norge
(Mindent Norvégiáért)
Nemzeti himnusz: Ja, vi elsker
Europe-Norway (orthographic projection).svg

Fővárosa Oslo
é. sz. 59° 56′ 58″, k. h. 10° 45′ 23″
Legnagyobb város
Államforma monarchia
Vezetők
Király V. Harald
Miniszterelnök Erna Solberg
Hivatalos nyelv norvég (bokmål, nynorsk),
lapp (északi lapp, lulei)

Tagság
Népesség
Népszámlálás szerint5 367 580 fő (2020. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség13,9 fő/km²
Rangsorban 213.
Főbb etnikumok norvégok, lappok, zsidók, cigányok, finnek, kvének
GDP2018-as becslések
Összes443 milliárd $ (22.)
PPP: 397 milliárd $
Egy főre jutó82 711 $ (46.)
PPP: 74 065 $
HDI 0,949 (1.) – nagyon magas
Gini-index 23,5
Földrajzi adatok
Terület385,207[2] km²
Rangsorban 67.
Víz5,7%
IdőzónaCET (UTC+1)
CEST (UTC+2)
Egyéb adatok
Pénznem norvég korona (NOK)
Nemzetközi gépkocsijel N
Hívószám +47
Segélyhívó telefonszám
  • 112
  • 110
  • 113
Internet TLD.no
Villamos hálózat 230 volt
Elektromos csatlakozó
  • Europlug
  • Schuko
Közlekedés iránya jobb
A Wikimédia Commons tartalmaz Norvég Királyság témájú médiaállományokat.

Norvégia (norvégul: Norge (bokmål), Noreg (nynorsk); északi lappul: Norga), vagy hivatalos nevén a Norvég Királyság (norvégul: Kongeriket Norge (bokmål), Kongeriket Noreg (nynorsk); északi lappul: Norgga gonagasriika), egy skandináv ország Észak-Európában. Az ország szárazföldi határát keleten Svédország, északkeleten Finnország és Oroszország jelenti, míg délen a Skagerrak tengerszoroson át Dániával van vízi összeköttetése. Az állam a Skandináv-félsziget nyugati és északnyugati részét teszi ki, amelyhez hozzátartozik a Jan Mayen-sziget és a Spitzbergák területe, továbbá külbirtokai az I. Péter-sziget az Antarktisz közelében és a Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén. Norvégia továbbá igényt tart a Maud királyné földre, amely azonban az Antarktisz-egyezmény hatálya alá esik, így nemzetközileg nem elismert. Az ország területe 385 203 négyzetkilométer, mellyel a világ 67. és Európa 6. legnagyobb országa. Területe gyéren lakott, óceáni partszakasza a fjordjairól ismert.

Norvégia egy alkotmányos monarchia és képviseleti demokrácia, ahol a norvég alkotmány értelmében a hatalmi ágak megoszlanak a parlament, azaz a Storting, a kabinet és a Legfelsőbb Bíróság között. Államfője az ország királya, V. Harald. A bennszülött lappoknak bizonyos mértékű önrendelkezése van a számi parlamenten keresztül. Norvégia volt az egyik alapítója a NATO-nak, továbbá tagja az Európai Szabadkereskedelmi Társulásnak, az Európa- és az Északi Tanácsnak, az Európai Gazdasági Térségnek, a WTO-nak, OECD-nek és a schengeni övezetnek is. Fővárosa és egyben legnagyobb városa: Oslo.

Nevének eredete[szerkesztés]

A norvég elnevezést először a viking korban, a 10. század utolsó harmadában jegyezték le, de hasonló óangol változata már 880-ból ismert. Ekkoriban „az északi útvonal (Nor - vegr) mentén élők” jelentést hordozta, a Kattegat partjaitól egészen a Lofoten-szigetekig, sőt attól északra, a part menti hajózási útvonal közelében élő óskandináv népességet jelentette.[3]

A középkori norvég történeti hagyomány azonban egy másik etimológia szerint inkább egy legendás királytól eredeztette az ország nevét: a Historia Norvegiae szerint egy bizonyos Nor király nevéből származik az ország neve. A latin nyelvű krónika mellett a Saga Olafs Tryggvasonar is szólt erről a mondabeli Nor királyról.[3]

Földrajz[szerkesztés]

Norvégia Észak-Európában, a Skandináv-félsziget nyugati részén fekszik. Az ország túlnyomó részét a Skandináv-hegység borítja. Fjordokkal és szigetek ezreivel erősen tagolt partvonala több mint 25 000 km hosszú. Az országot keleten 2542 km-es szárazföldi határ választja el Svédországtól, Finnországtól és Oroszországtól. Nyugatról és délről a Norvég-tenger, az Északi-tenger és a Skagerrak, északról pedig a Barents-tenger határolja.

A norvég szárazföld legdélibb pontja Lindesnes világítótornya, a legészakibb (és egyben a kontinentális Európa legészakibb pontja) Kinnarodden. Az ország és egyben Észak-Európa legmagasabb pontja a Jotunheimen nemzeti parkban található 2469 méteres Galdhøpiggen.

A Norvég Királyság részét képezi Svalbard és Jan Mayen-sziget is. A Bouvet-sziget az Atlanti-óceán déli részén és az I. Péter-sziget a Csendes-óceánon Norvégia függő területei (de nem részei a Királyságnak); ezeken kívül jogot formál az antarktiszi Maud királyné földre is, ahol az állandó Troll kutatóállomás működik.

323 802 km²-es területével (Svalbard, Jan Mayen és más tengeren túli területek nélkül) nagyobb, mint Olaszország vagy az Egyesült Királyság, de az ország nagy része hegyvidékes, korábban gleccserek által szabdalt terület. A legnevezetesebb földrajzi formák a fjordok: mély, gleccservájta völgyek, melyeket a kainozoikumi eljegesedés máig tartó interglaciálisában a tenger elárasztott. A leghosszabb a Sogne-fjord. Számos gleccser és vízesés is található az országban. Nyugat-Norvégia fjordjai – a Geiranger-fjord és a Nærøy-fjord – a természeti világörökség részei.

Az ország főként gránit és gneisz sziklákból épül fel, de a pala, a mészkő és a homokkő is gyakori.

Norvégiát hagyományosan öt földrajzi régióra tagolják:

Éghajlat[szerkesztés]

A Golf-áramlatnak köszönhetően a szélességi fokon szokásosnál magasabb a hőmérséklet és több a csapadék, főként a partvidéken. A négy évszak egyértelműen elkülönül; a belső területeken kevesebb a csapadék, és hidegebbek a telek. Az ország északi része szubarktikus, míg Svalbard sarkvidéki tundra éghajlatú.

A napsütéses órák száma évszakonként jelentősen eltér. Az északi sarkkörön túli területeken a nyári nap le sem nyugszik (innen ered az „éjféli nap országa” kifejezés), de a délebbi területeken is mintegy napi 20 órán át tart a világosság.

Élővilág[szerkesztés]

Történelem[szerkesztés]

A viking kalandozások (kék vonallal jelezve)

A mai Norvégia területén elhelyezkedő kis királyságokat meghódítva Széphajú Harald 872-ben megalapította az egységes norvég államot.

A merész viking hajósok felfedezték és benépesítették Izlandot. 1000 körül eljutottak Grönlandra és az észak-amerikai partokra is. A 13. században sikerült megszilárdítani a királyi hatalmat. Norvégia meghódította Grönlandot és Izlandot, s 1319 és 1363 között Svédországgal, valamint 1380-tól Dániával perszonálunióban állt. Ezt követően az ország történelme szorosan összefonódott a szomszédos skandináv államokéval. 1397 és 1524 közt Norvégia Dániával és Svédországgal együtt a Margit királynő által 1397-ben létrehozott kalmari unió részét képezte. 1523-ban Svédország kivált az Unióból, így az egy év múlva felbomlott. Norvégia Dánia egyik tartománya lett, vagyis Dánia királyai 1814-ig Norvégia uralkodói is voltak. 1537-ben Norvégiában bevezették a protestantizmust, megszüntették a trondheimi érsekséget. Megszűnt a zarándoklat Nidarosba, Szent Olaf sírjához, ami elvágta Norvégia kulturális és gazdaság kapcsolatait Európa többi részével. Ettől kezdve az egyházi jövedelmek Koppenhágába folytak. Egyébként is a koppenhágai királyi udvarban összpontosult Norvégia intellektuális és gazdasági ereje.

1814-ben a kieli békében Dánia lemondott Norvégiáról, ám Svédország katonai erővel ismét perszonálunióba kényszerítette, ami 1905. június 7-éig állt fenn. A 19. században virágzott a norvég romantikus nemzeti mozgalom, a norvégok igyekeztek kialakítani saját nemzeti karakterüket. A mozgalom a kulturális élet minden területére kiterjedt, beleértve az irodalmat (Henrik Wergeland, Bjørnstjerne Bjørnson, Peter Christen Asbjørnsen, Jørgen Moe, Henrik Ibsen), a festészetet (Hans Gude, Edvard Munch, Adolph Tidemand), a zenét (Edvard Grieg). Szabályozták a nyelvet. Ennek eredményeként ma Norvégiában két írott nyelv van, mindkettő hivatalos formája a norvégnak: a bokmål és a nynorsk.

Norvégia 1905. június 7-én békésen elvált Svédországtól. Miután az államformáról döntő népszavazáson a monarchia többséget kapott a köztársasággal szemben, a norvég kormány meghívta a trónra Carl dán herceget és a parlament egyhangúlag királlyá választotta őt. A VII. Haakon nevet vette fel, Norvégia középkori független királyai után. 1898-ban minden férfi szavazati jogot kapott, 1913-ban pedig minden nő is.

Mindkét világháborúban semleges kívánt maradni Norvégia, de a második világháborúban 1940. április 9-én megtámadta Németország. A szövetségesek is tervezték Norvégia megszállását és a brit flotta elaknásította Norvégia partmenti vizeit, ugyancsak 1940. áprilisában. Norvégiát felkészületlenül érte a meglepetésszerű német támadás, de két hónapon át katonailag ellenállt. A megszállás idején Norvégiáé volt a világ negyedik legnagyobb kereskedelmi flottája. Ezek a hajók nem kerültek német kézre, hanem részt vettek a szövetségesek minden hadműveletében Dunkerque kiürítésétől a normandiai partraszállásig.

A háború után a szociáldemokraták jutottak hatalomra, a hidegháború idején ők irányították az országot. 1949-ben Norvégia csatlakozott a NATO-hoz, szoros szövetségese volt az Amerikai Egyesült Államoknak. Két népszavazást is tartottak a csatlakozásról az Európai Unióhoz; mindkétszer a csatlakozás ellenzői győztek kis többséggel: 1972-ben és 1994-ben is.

Államszervezet és közigazgatás[szerkesztés]

A királyi palota Oslóban

Alkotmány, államforma[szerkesztés]

A norvég parlament, a Storting épülete Oslóban

Norvégia parlamentáris-demokratikus alapokon álló, alkotmányos monarchia. Az állam feje a király: ő a fegyveres erők főparancsnoka, és az egyház feje. Az uralkodó jelenleg V. Harald (1991. január 17-e óta).

Törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás[szerkesztés]

Legfelső törvényhozó szerve a Storting nevű parlament, a norvég parlamentarizmus bevezetése óta (1884) Norvégia legjelentősebb politikai testülete. 165 tagja van, akiket 4 évenként választanak. A mandátumokat az arányos képviselet elve alapján osztják szét.

A parlament az Alsóházból (Lagting) és a Felsőházból (Odelsting) áll.

Legfelsőbb végrehajtó szerve az Államtanács, melyet a király megbízására a választásokon győztes párt alakít meg. A kormányt a Storting képviselői közül választják.

Politikai pártok[szerkesztés]

Közigazgatási beosztás[szerkesztés]

Lásd még: a Norvégia hagyományos régiói cikket
Norvégia megyéi (2020)
Képen levő szám Megye (2020) Székhely
3 Oslo Oslo
11 Rogaland Stavanger
15 Møre og Romsdal Molde
18 Nordland Bodø
30 Viken Oslo, Drammen, Sarpsborg
34 Innlandet Hamar, Lillehammer
38 Vestfold og Telemark Skien, Tønsberg
42 Agder Kristiansand, Arendal
46 Vestland Bergen, Leikanger
50 tlo Trøndelag Steinkjer
54 Troms og Finnmark Tromsø, Vadsø

[4]

Norvégia közigazgatási térképe
Megye (2017) Székhely Népesség (fő) Régió
Akershus våpen.svg Akershus Oslo 573 326 Østlandet
Aust-Agder våpen.svg Aust-Agder Arendal 113 518 Sørlandet
Buskerud vapen.png Buskerud Drammen 271 252 Østlandet
Finnmark våpen.svg Finnmark Vadsø 75 207 Észak-Norvégia
Hedmark våpen.svg Hedmark Hamar 194 236 Østlandet
Hordaland våpen.svg Hordaland Bergen 503 100 Vestlandet
Møre og Romsdal våpen.svg Møre og Romsdal Molde 266 600 Vestlandet
Nord-Trøndelag våpen.svg Nord-Trøndelag Steinkjer 134 118 Trøndelag
Nordland våpen.svg Nordland Bodø 240 527 Észak-Norvégia
Oppland våpen.svg Oppland Lillehammer 187 723 Østlandet
Oslo komm.svg Oslo Oslo 2 454 712 Østlandet
Rogaland våpen.svg Rogaland Stavanger 472 300 Vestlandet
Sogn og Fjordane våpen.svg Sogn og Fjordane Leikanger 109 700 Vestlandet
Sør-Trøndelag våpen.svg Sør-Trøndelag Trondheim 351 805 Trøndelag
Telemark våpen.svg Telemark Skien 171 333 Østlandet
Troms våpen.svg Troms Tromsø 161 771 Észak-Norvégia
Vest-Agder våpen.svg Vest-Agder Kristiansand 177 906 Sørlandet
Vestfold våpen.svg Vestfold Tønsberg 240 398 Østlandet
Østfold våpen.svg Østfold Sarpsborg 284 493 Østlandet

Védelmi rendszer[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

Oslo központja

Általános adatok[szerkesztés]

Norvégia lakosság 5 323 933 (2018) éves növekedése 0,4%. A bevándorlás teszi ki a lakosság növekedésének több mint felét, a bevándorlók a lakosság 7,9%-át tették ki 2005-ben.

Legnépesebb települések[szerkesztés]

Etnikai, nyelvi, vallási megoszlás[szerkesztés]

A népesség összetétele: norvégok – 92,7%, svédek – 0,7%, dánok – 0,6%, jugoszlávok – 0,5%, britek –0,3%, amerikaiak – 0,2%, németek – 0,2%, irakiak – 0,2%, pakisztániak – 0,2%, szomáliaiak – 0,1%, finnek – 0,1%, irániak – 0,1%, egyéb – 3,7%, számik (lappok) – 20 000 fő.

A lakosság 86%-a az evangélikus Norvég Egyházhoz tartozik.

Az ország hivatalos nyelve a norvég.

Szociális rendszer[szerkesztés]

Az egészségügyi kiadások a GDP 9,07%-át teszik ki. A gyermekhalandóság alacsony: 1000-ből 2 gyerek hal meg. A születéskor várható élettartam 81,5 év.[5]

Gazdaság[szerkesztés]

Az egy főre jutó GDP változása más fejlett országokkal összehasonlítva, 20062013 között. Norvégia = Norway
Képek
Olajfúrótorony a tengeren
A tőkehal (Stockfisch) fontos exportcikk
Fakitermelés, Hedmark
Tengeri szélturbina építése
Földgáz-feldolgozó telep, Kårstø
Hajóépítés, Kristiansand
Tejgazdaság, Tolga
A norvég export és import alakulása a GDP %-ában

Az állam területének csaknem háromnegyede terméketlen. Az Oslói- és a Trondheimi-medencén kívül a fjordok keskeny partszegélyein találhatók művelhető földek. Gazdasági életében a tenger játssza a legfőbb szerepet. A meleg Golf-áramlat és a hideg parti vizek öve rengeteg halat biztosít. Norvégia halászata Európában vezető helyen áll. A legjelentősebb zsákmány, a legfontosabb kiviteli cikkek – a halkonzerv és a mélyhűtött hal – alapját képező tőkehal és hering. A halat úszó halfeldolgozó gyárakban dolgozzák fel. A halkonzerven és a mélyhűtött halon kívül hallisztet és halolajat is készítenek.

A halászatnál jelentősebb szerepet játszik az ország életében a tengerhajózás. Az ország rendelkezik bérfuvarozásra is alkalmas kereskedelmi flottával. A tenger egész éven át jégmentes, ezért az országon belüli kereskedelemben és teherforgalomban is nagy szerepet játszik.

Norvégia – az állandó, bő vízhozamú, nagy esésű folyókra telepített vízerőműveknek köszönhetően – első az egy főre jutó villamosenergia termelésben a világon.

Ennek az energiának a segítségével a következő iparágakat tudják fenntartani: színesfémkohászat, ötvözetgyártás, ammóniaelőállítás, elektrokémiai ipar.

Jelentős a szénhidrogének (főleg kőolaj) bányászata az Északi-tengeren. A kitermelt kőolaj szinte egészét exportálják, ezáltal óriási jövedelemre tesznek szert. A készletek gyors fogyatkozása miatt hamarosan elveszítheti az ország e legjelentősebb jövedelemforrását. A gazdasági visszaesés megakadályozása érdekében létrehozták a Nemzeti Kőolaj Alapot, amelyre évek óta félretesznek az állami költségvetésből. 2017-re Norvégia állami vagyonalapja elérte az egybillió, avagy ezer milliárd dollárt.[6]

Kereskedelem[szerkesztés]

  • Főbb exportcikkek: kőolaj és kőolajtermékek, gépek és berendezések, megmunkált fémek, vegyi anyagok, hajók, hal
  • Főbb importcikkek: gépek és berendezések, vegyi anyagok, fémek, élelmiszerek

Főbb kereskedelmi partnerek (2012-ben):[7]

  • Export: Egyesült Királyság – 25,6%, Németország – 12,6%, Hollandia – 12,0%, Franciaország – 6,7%, Svédország –6,3%, USA – 5,0%
  • Import: Svédország – 13,6%, Németország – 12,4%, Kína – 9,3%, Dánia – 6,3%, Egyesült Királyság – 6,1%, USA –5,4%

Infrastruktúra[szerkesztés]

Norvégia főútjai

Közlekedés[szerkesztés]

A norvég vasút nagysebességű NSB 73 vonata Oslo állomásán

Norvégiának vízi szállítási hagyományai vannak, de a közúti, vasúti és légi közlekedés fontossága jelentősen növekedett a 20. század során. Az alacsony népsűrűség miatt a tömegközlekedés kevésbé van kiépítve Norvégia vidéki területein, de a városokban és a városok környékén fejlett a tömegközlekedés. 2008-ban az utasszállítás 8% -a tömegközlekedéssel történt; a közúti szállítás pedig a meghatározó szállítási mód. [8]

Kultúra[szerkesztés]

Norvégia kultúrája szorosan kapcsolódik az ország történelméhez és földrajzához. A 19. században a norvég kultúra virágzott, amikor az irodalom, a művészet és a zene területén folytattak erőfeszítéseket az önálló identitás elérésére. Ez ma folytatódik az előadóművészetben, valamint a kiállítások, kulturális projektek és műalkotások állami támogatásának eredményeként.[9]

Turizmus[szerkesztés]

2008-ban Norvégia a 17. helyet foglalja el a Világgazdasági Fórum utazási és turisztikai versenyképességi jelentésében. [10] A turizmus a 2016. évi jelentés szerint a bruttó hazai termék 4,2% -át tette ki.[11] Az országban tizenöt emberből egy dolgozik az idegenforgalom területén.[12] A turizmus szezonális Norvégiában. A turisták több mint fele májustól augusztusig látogatja meg az országot..[13]

A leginkább látogatott helyszínek az Innovation Norway alapján, amely éves jelentéseket készít az ország leglátogatottabb turisztikai látványosságairól:

Bergen: A Fløibanen siklóvasút mászik a város fölé
Holmenkollbakken, Oslo
Voringsfossen, Eidfjord

Kulturális:

No. nevezetesség tipus hely látogatók, 2007
1 Fløibanen siklóvasút Bergen 1,131,707
2 Holmenkollbakken és Holmenkollen Sí Múzeum sízés, síugró hely Oslo 686,857
3 Bryggen Bergen 583,510
4 Kristiansand Zoo szórakozás Kristiansand 532,044
5 Tusenfryd szórakozás Ås 501,235
6 Flåm Line vasút Flåm 457,545
7 Hadeland Glassverk üveggyártás Jevnaker 431,400
8 Fredrikstad erőd és az óváros Fredrikstad 372,360
9 Viking Hajómúzeum (Vikingskipshuset på Bygdøy) múzeum Oslo 314,560
10 Hunderfossen Familiepark szórakozás Øyer/Lillehammer 270,500

Természeti:

No. nevezetesség tipus hely látogatók, 2006
1 Vøringsfossen vízesés Eidfjord 655,000
2 Trollstigen út Åndalsnes 563,331
3 Kjosfossen vízesés Flåm 457,400
4 Geiranger-fjord fjord Geiranger 423,643
5 Låtefossen vízesés Odda/Hardanger 420,000
6 Steinsdalsfossen vízesés Norheimsund/Hardanger 300,000
7 Nærøyfjorden Fjord Aurland 297,038
8 Briksdalsbreen gleccser Olden/Stryn 280,000
9 Sognefjellsvegen út Lom-Luster 253,953
10 Atlanti-óceáni út út 64. sz. út egy szakasza

Sport[szerkesztés]

A labdarúgás, a sífutás a biatlon és a kézilabda a legnépszerűbb sportágak az országban.[14]

  • Úszás terén Norvégia 2012. április 30-án vesztette el egy olimpiai ezüstérmes, világ- és Európa-bajnok mellúszóját, Alexander Dale Oent, aki 26 évesen egy amerikai edzőtáborban vesztette életét. Ő volt az első norvég úszó, aki érmet tudott szerezni egy világversenyen.
  • A norvég kézilabda válogatott sokszor volt eredményes rangos tornákon:

Világbajnoki győzelem: 1999, 2011, 2015 Európa-bajnoki győzelem: 1998, 2004, 2006, 2008, 2010, 2014, 2016.

Olimpiai aranyérem: 2008, 2012.

Az egyik legismertebb norvég kézilabda csapat a Larvik HK. Többszörös világbajnok sakkozójuk Magnus Carlsen.

Ünnepek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. https://www.ssb.no/en/befolkning/statistikker/folkemengde/aar-per-1-januar
  2. Arealstatistics for Norway 2019. Kartverket, mapping directory for Norway, 2019. (Hozzáférés: 2019. március 26.)
  3. a b Pósán 93. o.
  4. Frå 1. januar 2020 er det 356 kommunar og 11 fylke i Noreg.Sablon:Ref-no
  5. http://hdr.undp.org/en/countries/profiles/NOR |hozzáférés 2014-11-5
  6. 1 000 000 000 000 dollár van Norvégia nyugdíjalapjában. (Hozzáférés: 2017. szeptember 19.)
  7. CIA World Factbook
  8. Statistics Norway: Transport. (Hozzáférés: 2008. július 15.)
  9. Norway's Culture. Encarta. Retrieved 28 November 2008. Archived 2009-10-31.
  10. World Economic Forum's Travel & Tourism Report Highlights the Importance of Environmental Sustainability. World Economic Forum, 2008. [2008. március 7-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2008. március 6.)
  11. Statistics Norway (2016). „Key Figures for Norwegian travel and tourism”. Innovation Norway. [2018. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés ideje: 2018. április 3.)  
  12. Statistics Norway (2016). "Key Figures for Norwegian travel and tourism" (PDF). Innovation Norway. Retrieved 3 April 2018.
  13. Statistics Norway (2016). "Key Figures for Norwegian travel and tourism" (PDF). Innovation Norway. Retrieved 3 April 2018.
  14. http://209.85.135.132/search?q=cache:JSTnUjRA8YYJ:https://bora.uib.no/bitstream/1956/1971/1/Masteroppgave_%2520YtreEide.pdf+mest+popul%C3%A6re+%22sport+i+norge%22+ski+fotball&cd=7&hl=no&ct=clnk&gl=no[halott link]

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Commons:Category:Norway
A Wikimédia Commons tartalmaz Norvégia témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]