Hedmark megye

Hedmark megye
Hedmark megye címere Hedmark megye zászlaja
Közigazgatás
Ország	Norvégia
Székhely	Hamar
Polgármester	Arnfinn Nergård
Népesség
Teljes népesség	197 406 fő (2019. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Terület	27 397,845541405 km²
Időzóna	UTC+01:00
Elhelyezkedése
é. sz. 60° 50′, k. h. 11° 40′60.833333333333, 11.666666666667
Hedmark megye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hedmark megye témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Hedmark elhelyezkedése Norvégiában.

Hedmark Norvégia egyik megyéje (norvégül fylke) az ország délkeleti Østlandet földrajzi régiójában.

Közigazgatási központja a 27 593 lakosú (2006) Hamar. Legjelentősebb városai Hamaron kívül Kongsvinger, Elverum és Tynset. Hedmark Norvégia 19 megyéje közül a harmadik legnagyobb, területe 27 397 km² (több mint háromszorosa a legnagyobb magyar vármegye, Bács-Kiskun területének.) Lakossága 197 406 fő (2019. jan. 1.) (Norvégiában a 11., csak mintegy négyötöde a legkevésbé népes magyar vármegye, Tolna népességének). Három hagyományos régiója Hedmarken, Østerdalen és az Odalen és Vinger régiókat is tartalmazó Solør.

Neve

Nevének óészaki nyelvű alakja Heiðmörk. Ennek előtagja, a heiðnir egy germán törzs neve. Utótagja, a mörk jelentése „erdős vidék, határvidék”). 1919-ig neve nem Hedmark fylke, hanem Hedemarkens amt volt.

Földrajz

Hedmark Østlandet északkeleti része. Határos Svédország Dalarna és Värmland megyéivel. Norvég szomszédai Sør-Trøndelag, Oppland és Akershus megyék. Oppland megyével együtt egyedülállók abban a norvég megyék közt, hogy nincs tengerpartjuk.

Legnagyobb tavai a Femunden és a Mjøsa. A megyén keresztülhalad Norvégia legnagyobb folyója, a Glomma.

Földrajzilag a következő területekre osztható: a Mjøsától keletre Hedmarken, Elverumtól északra Østerdalen és Elverumtól délre Glåmdalen.

Hedmark Norvégia egyik legkevésbé urbanizált vidéke. Lakosainak mintegy fele nem városokban él. A népesség főleg a Mjøsa, Norvégia legnagyobb tavától délkeletre elterülő mezőgazdasági vidéken koncentrálódik.

Norvégia faszükségletének legnagyobb részét Hedmark szolgáltatja. A fát hagyományosan a Glomma folyón úsztatták le a tengeren, ma teherautókon és vonaton szállítják.

Történelem

A kora vikingkorban, a Széphajú Harald (kb. 850 – kb. 933) előtti időkben Hedmark kis királyság volt. Királyai közül néhány:

• Halfdan Hvitbeinn
• Sigtryg Eysteinsson
• Eystein Eysteinsson, Sigtryg bátyja
• Halfdan the Black, Harald király apja, aki Sigtryg és Eystein legyőzése után lett Hedmark királya.

Hedmark eredetileg a nagy Akershus amt (megye) része volt, de 1757-ben Akershusról leválasztották Oplandenes amtot, amit aztán 1781-ben kettéválasztottak: Hedemarkes amtra, a mai Hedmark megye elődjére, illetve Kistians amtra (a mai Oppland megye).

Címere

Hedmark címere.

Címere 1987-ben született, három barkespader nevű fakérgező szerszámot mutat.

Önkormányzat és közigazgatás

Hedmark községei.

Hedmarkhoz a következő 22 község tartozik:

• Alvdal
• Eidskog
• Elverum
• Engerdal
• Folldal
• Grue
• Hamar
• Kongsvinger
• Løten
• Nord-Odal
• Os
• Rendalen
• Ringsaker
• Stange
• Stor-Elvdal
• Sør-Odal
• Tolga
• Trysil
• Tynset
• Våler
• Åmot
• Åsnes

Sport

Hedmark volt az 1994-es téli olimpia helyszíne.

További információk

• Hivatalos honlapja Archiválva 2008. szeptember 1-i dátummal a Wayback Machine-ben

• A Wikimédia Commons tartalmaz Hedmark megye témájú médiaállományokat.