Tolna vármegye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Tolna vármegye
Tolna vármegye címere
Tolna vármegye címere

Fennállás 1000-1949
Ország Magyar Királyság
Központ Tolnavár, Szekszárd
Főbb települések Szekszárd,
Dombóvár,
Dunaföldvár,
Tamási,
Paks
Népesség
Népesség 273 218, 1910
Nemzetiségek 71% magyarok,
28% németek,
11% szlovákok, szerbek, horvátok
Vallás katolikus, református
Földrajzi adatok
Terület3,537  km2
Térkép
Tolna vármegye térképe
Tolna vármegye térképe
Tolna vármegye domborzati térképe
Tolna vármegye domborzati térképe
A Wikimédia Commons tartalmaz Tolna vármegye témájú médiaállományokat.

Tolna vármegye (németül: Komitat Tolnau, latinul: Comitatus Tolnensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság dunántúli részében. Jelenleg is Magyarországhoz tartozik, a mai Tolna megye területe nagyrészt megegyezik vele. Északról Veszprém és Fejér vármegye, keletről Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye, délről Baranya vármegye, nyugatról pedig Somogy vármegye határolta. Központja Tolnavár, majd Szekszárd volt.

Földrajz[szerkesztés]

A vármegye területének nyugati részén a Dunántúli-dombság, keleti részén a Duna síksága feküdt, amelynek déli részének tengerszint fölötti magassága 87 méterig szállt alá. Legfontosabb folyói a Duna, a Sió és a Kapos.

Történelem[szerkesztés]

A vármegyét Szent István király hozta létre az államalapítás és a királyi vármegyerendszer megszervezése idején Tolnavár központtal.[1]

A török hódoltság idején a vármegye területét megszállták. A vármegye területét a trianoni békeszerződés nem érintette. A vármegye utódja 1950-től Tolna megye.

Lakosság[szerkesztés]

A vármegye összlakossága 1910-ben 273 218 fő volt, ebből:

Közigazgatás[szerkesztés]

Első ízben a törvényhatóságokról szóló 1886. évi XXI. törvénycikk[2] írta elő, hogy a járásoknak állandó székhelye kell legyen. A vármegyének ekkor öt járása volt. 1950-ig az egyetlen lényeges változást az hozta, hogy 1895-ben a Dombóvári járás, melynek székhelye Tamási volt kettéoszlott, a székhelyük után elnevezett Dombóvári és Tamási járásokra.

Tolna vármegye járásai 1886–1950 között:

  1. Dombóvári járás, székhelye Tamási, majd 1895-től Dombóvár
  2. Dunaföldvári járás, székhelye Paks
  3. Központi járás, székhelye Szekszárd
  4. Simontornyai járás, székhelye Gyönk
  5. Tamási járás 1895-től, székhelye Tamási
  6. Völgységi járás, székhelye Bonyhád

Tolna vármegyének 1905-ig egyetlen városa sem volt, ebben az évben alakult rendezett tanácsú várossá Szekszárd, majd az egész országra érvényes közigazgatási átalakítás folytán 1929-től megyei város lett.

Források[szerkesztés]

  1. Györffy György. 15 / A vármegye X. századi előzményei és korai szervezete., István király és műve. Gondolat Budapest 1983. ISBN 963-281-221-2 
  2. 1886. évi XXI. törvénycikk (a törvényhatóságokról)

További információk[szerkesztés]