Nagyszékely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyszékely
Református templom
Református templom
Nagyszékely címere
Nagyszékely címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Tamási
Jogállás község
Polgármester Klubecz Istvánné (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7085
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 417 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 11,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 36,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyszékely (Magyarország)
Nagyszékely
Nagyszékely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 46″, k. h. 18° 31′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 46″, k. h. 18° 31′ 42″
Nagyszékely (Tolna megye)
Nagyszékely
Nagyszékely
Pozíció Tolna megye térképén
Nagyszékely weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszékely témájú médiaállományokat.

Nagyszékely (németül Großsäckl) község Tolna megyében, a Tamási járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Tolnai-Hegyhát egyik kistelepülése, zsáktelepülés, Pincehely felől közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

Néveredet[szerkesztés]

Talán a község egyik, első, - Székely - elnevezésével találkozhatunk egy 1428-ban keltezett oklevélben, mely Bottka Miklós szerződésével kapcsolatos. Nagy valószínűséggel az okiratban szereplő Alsó- és Felső-Szekel a mai Kisszékely és Nagyszékely községekkel azonos.

Az 1400 körül felbukkanó név már Püspök előtaggal kezdődik, de a második tag már több helyen nem egyezik meg: ismerjük a székhely és székely elnevezést egyaránt.

1585: „Úgy a magyar, mint az udvari kamara azt ajánlotta őfelségének, hogy e falvakat, névszerint Püspökszékhelyt, Parragszékhelyt, Egrest (Felső- vagy Alsórácegrest), Kölesdet, Czétényt, Bikádot és Bannt adományozza Huszár Péternek; mert hiszen Püspökszékhelyt úgyis ő foglalta vissza a töröktől.” Dr. Dénes József is egyértelműen jelöli meg Püspökszékely és a mai Nagyszékely települések azonosságát. Az eddigi adatok szerint a Püspökszékely – Nagy-Székely névváltozás időpontja 1595-1680 közötti időszakra tehető.

Többen a település nevét az egykor, a végvári területekre betelepített székelyekkel hozzák kapcsolatba, habár ez még egyáltalán nem bizonyított tény. A székhely-székely, azaz Zekhel-Zekel változás, a 17. század második felére tehető. Tény, hogy 1680-tól a székhely elnevezés már nem fordul elő. Az a lehetőség sem zárható ki, hogy csak elírásról van szó.

A sváb betelepülés után egyaránt előfordul a Sackl és Sekel elnevezés ugyan, de az utóbbi válik gyakoribbá. Az egyik kifejezés valószínűleg a német megfelelő, a másik pedig a sváb nyelvjárás változata. A korabeli magyar elnevezése a településnek már Nagy-Székely. Hogy pontosan mikor vált hivatalossá az elnevezés, pontosan nem tudható. A Nagyszékhely elnevezés hivatalosan sehol sem szerepelt.

Népesedéstörténet[szerkesztés]

A település környéke – a mai Tolnai-hegyhát – már a bronzkorban lakott volt. A római korból Wosinsky Mór nagyszékelyi kutatásai, ásatásai szolgáltattak bizonyítékokat a környék betelepültségéről. A középkorban már lakott település volt, templomának alapjai 13. századiak. A török megszállás alatt szinte teljesen elnéptelenedett.

A 18. század 20-as éveitől kezdődően a faluban nagyrészt református vallású hesseni németek települtek le, akik elkezdték a falu felvirágoztatását. A 19. század elején templomot építettek, gimnáziumot alapítottak, Nagyszékely a környék leggazdagabb településévé vált. Lélekszáma a 19. század végére elérte a 3500 főt.

A fejlődésnek a gazdasági válság vetett véget, de már a század első éveitől kezdve egyre többen az amerikai kontinensen kerestek megélhetést, és ott találtak új otthonra összesen több mint ötszázan. Azóta a település lélekszámbeli és anyagi hanyatlása napjainkig tart. Az első világháborúnak mintegy 50, a másodiknak – a bevonuló szovjet katonák kegyetlenkedéseinek polgári áldozataival együtt – több mint 100 halálos áldozta volt. A világháború után, 1947-ben szenvedte el a falu a legnagyobb vérveszteséget: a magyarországi németek kitelepítése során a nagyszékelyi lakosság csaknem 80%-a kényszerült elhagyni otthonát, hazáját – szülőföldjét; jószágaikat, házaikat, földjeiket – múltjukat. Házaikba legnagyobb számban a már hosszabb ideje a környéken tartózkodó, a Sió-csatorna mederbővítési munkálatait befejező nagyrészt békésszentandrási kubikosok, kisebb számban a lakosságcserébe belekényszerített felvidéki magyarok költöztek.

Napjainkra a környékbeli munkahelyek (Simontornyai Bőrgyár, TSZ-ek stb.) megszűnése miatt a lakosság nagy része elköltözött, munkanélkülivé lett, vagy nyugdíjas. A kilencvenes évektől lassú beköltözés is megindult a csendes, nyugodt, régi idők hangulatát árasztó zsákfaluba. A falu lakossága 2007-ben kb. 450 fő volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

Nagyszékely református templomegyüttese az országban egyedülálló. A kisebbik templom román kori eredetű, a nagyobbik Tolna megye legnagyobb református temploma, ezt a betelepült német lakosság építette magának a 18-19. század fordulóján közvetlenül a kis templom mellé. Bővebb információ itt

A falu jellegzetessége még a megmaradt épített környezet – a második világháború óta szinte egyáltalán nem épült új ház a településen, így a még megmaradt, jórészt gazdagabb sváb porták, hosszú parasztházak egyedi 20. század eleji hangulatot varázsolnak a falunak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagyszékely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]