Nagyszékely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyszékely
Református templom
Református templom
Nagyszékely címere
Nagyszékely címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeTolna
JárásTamási
Jogállás község
Polgármester Klubecz Istvánné (Fidesz-KDNP)[1]
Irányítószám 7085
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség380 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség11,11 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület36,71 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 38′ 46″, k. h. 18° 31′ 42″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 46″, k. h. 18° 31′ 42″
Nagyszékely (Tolna vármegye)
Nagyszékely
Nagyszékely
Pozíció Tolna vármegye térképén
Nagyszékely weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyszékely témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Nagyszékely (németül Großsäckl) község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Tolnai-Hegyhát egyik kistelepülése, zsáktelepülés, Pincehely felől közelíthető meg. A Sárszentlőrinc és Pincehely közti 6312-es út húzódik végig a település területén, de a Sárszentlőrinc-Nagyszékely szakasz nagy része szilárd burkolat nélküli mezőgazdasági út.

Története[szerkesztés]

Néveredet[szerkesztés]

Talán a község egyik, első, - Székely - elnevezésével találkozhatunk egy 1428-ban keltezett oklevélben, mely Bottka Miklós szerződésével kapcsolatos. Nagy valószínűséggel az okiratban szereplő Alsó- és Felső-Szekel a mai Kisszékely és Nagyszékely községekkel azonos.

Az 1400 körül felbukkanó név már Püspök előtaggal kezdődik, de a második tag már több helyen nem egyezik meg: ismerjük a székhely és székely elnevezést egyaránt.

1585: „Úgy a magyar, mint az udvari kamara azt ajánlotta őfelségének, hogy e falvakat, névszerint Püspökszékhelyt, Parragszékhelyt, Egrest (Felső- vagy Alsórácegrest), Kölesdet, Czétényt, Bikádot és Bannt adományozza Huszár Péternek; mert hiszen Püspökszékhelyt úgyis ő foglalta vissza a töröktől.” Dr. Dénes József is egyértelműen jelöli meg Püspökszékely és a mai Nagyszékely települések azonosságát. Az eddigi adatok szerint a Püspökszékely – Nagy-Székely névváltozás időpontja 1595-1680 közötti időszakra tehető.

Többen a település nevét az egykor, a végvári területekre betelepített székelyekkel hozzák kapcsolatba, habár ez még egyáltalán nem bizonyított tény. A székhely-székely, azaz Zekhel-Zekel változás, a 17. század második felére tehető. Tény, hogy 1680-tól a székhely elnevezés már nem fordul elő. Az a lehetőség sem zárható ki, hogy csak elírásról van szó.

A sváb betelepülés után egyaránt előfordul a Sackl és Sekel elnevezés ugyan, de az utóbbi válik gyakoribbá. Az egyik kifejezés valószínűleg a német megfelelő, a másik pedig a sváb nyelvjárás változata. A korabeli magyar elnevezése a településnek már Nagy-Székely. Hogy pontosan mikor vált hivatalossá az elnevezés, pontosan nem tudható. A Nagyszékhely elnevezés hivatalosan sehol sem szerepelt.

Népesedéstörténet[szerkesztés]

A település környéke – a mai Tolnai-hegyhát – már a bronzkorban lakott volt. A római korból Wosinsky Mór nagyszékelyi kutatásai, ásatásai szolgáltattak bizonyítékokat a környék betelepültségéről. A középkorban már lakott település volt, templomának alapjai 13. századiak. A török megszállás alatt szinte teljesen elnéptelenedett.

A 18. század 20-as éveitől kezdődően a faluban nagyrészt református vallású hesseni németek települtek le, akik elkezdték a falu felvirágoztatását. A 19. század elején templomot építettek, gimnáziumot alapítottak, Nagyszékely a környék leggazdagabb településévé vált. Lélekszáma a 19. század végére elérte a 3500 főt.

A fejlődésnek a gazdasági válság vetett véget, de már a század első éveitől kezdve egyre többen az amerikai kontinensen kerestek megélhetést, és ott találtak új otthonra összesen több mint ötszázan. Azóta a település lélekszámbeli és anyagi hanyatlása napjainkig tart. Az első világháborúnak mintegy 50, a másodiknak – a bevonuló szovjet katonák kegyetlenkedéseinek polgári áldozataival együtt – több mint 100 halálos áldozta volt. A megszállás kegyetlenségei a teljes női lakosságot is érintették.[3]

A világháború után, 1947-ben szenvedte el a falu a legnagyobb vérveszteséget: a magyarországi németek kitelepítése során a nagyszékelyi lakosság csaknem 80%-a kényszerült elhagyni otthonát, hazáját – szülőföldjét; jószágaikat, házaikat, földjeiket – múltjukat. Házaikba legnagyobb számban a már hosszabb ideje a környéken tartózkodó, a Sió-csatorna mederbővítési munkálatait befejező nagyrészt békésszentandrási kubikosok, kisebb számban a lakosságcserébe belekényszerített felvidéki magyarok költöztek.

Napjainkra a környékbeli munkahelyek (Simontornyai Bőrgyár, TSZ-ek stb.) megszűnése miatt a lakosság nagy része elköltözött, munkanélkülivé lett, vagy nyugdíjas. A kilencvenes évektől lassú beköltözés is megindult a csendes, nyugodt, régi idők hangulatát árasztó zsákfaluba. A falu lakossága 2007-ben kb. 450 fő volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Tippel Péter (független)[4]
  • 1994–1998: Tippel Péter (független)[5]
  • 1998–2002: Tippel Péter (független)[6]
  • 2002–2006: Várkonyi Zoltán (független)[7]
  • 2006–2010: Várkonyi Zoltán (Fidesz-KDNP)[8]
  • 2010–2014: Várkonyi Zoltán (Fidesz-KDNP)[9]
  • 2014–2019: Klubecz Istvánné (Fidesz-KDNP)[10]
  • 2019-től: Klubecz Istvánné (Fidesz-KDNP)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
401
421
417
384
396
380
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98%-a magyarnak, 1% németnek, 1% románnak mondta magát (2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 33,6%, református 20,7%, görögkatolikus 0,3%, felekezeten kívüli 35,6% (7,8% nem nyilatkozott).[11]

Nevezetességei[szerkesztés]

Sváb házak

Nagyszékely református templomegyüttese az országban egyedülálló. A kisebbik templom román kori eredetű, a nagyobbik Tolna megye legnagyobb református temploma, ezt a betelepült német lakosság építette magának a 18-19. század fordulóján közvetlenül a kis templom mellé. Bővebb információ itt

A falu jellegzetessége még a megmaradt épített környezet – a második világháború óta szinte egyáltalán nem épült új ház a településen, így a még megmaradt, jórészt gazdagabb sváb porták, hosszú parasztházak egyedi 20. század eleji hangulatot varázsolnak a falunak.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Nagyszékely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. index.hu
  4. Nagyszékely települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Nagyszékely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  6. Nagyszékely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  7. Nagyszékely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  8. Nagyszékely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 30.)
  9. Nagyszékely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  10. Nagyszékely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 16.)
  11. Nagyszékely Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]