Regöly

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Regöly
Regöly címere
Regöly címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Járás Tamási
Jogállás község
Polgármester Kelemen Csaba (független)[1]
Irányítószám 7193
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 1156 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 18,06 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 62,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Regöly (Magyarország)
Regöly
Regöly
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 34′ 43″, k. h. 18° 23′ 26″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 43″, k. h. 18° 23′ 26″
Regöly (Tolna megye)
Regöly
Regöly
Pozíció Tolna megye térképén
Regöly weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Regöly témájú médiaállományokat.
Gótikus templomrom

Regöly egy község Tolna megyében, a Tamási járásban, a Kapos és a Koppány patak összefolyásánál.

Fekvése[szerkesztés]

A Kapos völgyében Szakálytól 8 km-re északra fekszik. Megközelíthető Szakály után 2 km-re északnyugatra a 65-ös főútról letérve; illetve a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon.

Története[szerkesztés]

Már az őskor óta lakott, később a kelták földvárat emeltek itt, amely egyik legjelentősebb településük központja lett Regöly a La Tène-kultúra leggazdagabb magyarországi lelőhelye.[3] A késő kelta pénzek egy csoportját regölyi típusúnak nevezi a szakirodalom. A sírok tekintetében kiemelkedő az „aranysírként” emlegetett lelőhely. Ez egy alán hercegnőtől származik. Több mint 120 fátyoldíszt (flittert) és különböző arany tárgyakat találtak itt a régészek. A másik kiemelkedő régészeti lelet a földváron belül került elő: egy Árpád-kori templomot és a hozzá tartozó temetőt tártak fel. Bár idő és pénz hiányában nem tárták fel teljesen a templom környékét, előkerült itt néhány, csak szórványként értelmezhető pénz és bronztárgy: 3 Zsigmond-denár, 1 bécsi fillér (Albert 1330-40 között vert pénze), 1 S és 1 bronz végű hajkarika, pártaövek övveretei, bronzkapcsok, bronzgombok, könyvsarok-veret, valamint néhány bizonytalan funkciójú töredék (egyik talán egykori harang letörött fülrésze lehetett). A tárgyak zömét a 18-19. századra datálják. Kovách Aladár féltételezte, hogy itt avar temető is volt késői avar sírokkal, de ez az építkezések és földmunkák során elpusztult.

Szkíta kori halomsír feltárása Regölyben

A több évtizede ismert kora vaskori, az i.e. 7. század második felére datálható halomsír különlegességét az adja, hogy szerkezetére eddig a Kárpát-medencében nem volt példa, csak több ezer kilométerre, Kazahsztánban találtak hasonlót.

Az építmény egy 13x13 méteres gerendaépület volt, amely valószínűleg nem csak a halott, hanem a temetés előtt különböző szertartások számára is készült. A közösség vezetőjének halálakor feltehetően a fejedelemmel együtt magát az épületet is "eltemették", az építményt körülbelül három méter magasan agyagos földdel körbe hordták, és erősen ledöngölték. Ezután az építményt rituálisan felgyújtották, majd a halmot tovább növelve egy 60 méter átmérőjű, 8-10 méter magas kurgánt építettek rá.

Az ásatás során az egykori központi építmény faszenes rétegeiből szokatlanul nagy mennyiségű, összeégett bronztárgy, ékszer, edény, tükör, fegyvertöredék, kerámiadarab került elő. A fegyverzet maradványai, vas- és bronz pikkelypáncéllemezek, illetve egy nomád harcmodorhoz tartozó, könnyű vascsákány mutatja az itt élt népesség keleti eredetét. Ugyancsak erre utal egy kereszt alakú, lovas kantárhoz tartozó szíjelosztó, amelynek a Kazahsztánban található, az ujgaraki 84-es kurgánból ismerjük párhuzamát.

Számos tárgy a kora vaskori Európához kapcsolja a leletanyagot, több nagy értékű presztízstárgy, például kultikus célra használt füstölőláncok, vékony falú, nagy technikai tudásról árulkodó kerámiák pedig dél felé, az etruszk kultúrára mutatnak.

Az egyetemes kultúrtörténet szempontjából is jelentőséggel bír egy alig négy centiméteres, faragott Janus-ábrázolás. A kétarcú isten kultuszát Rómában a hagyomány szerint az i.e. 8-7. század fordulóján uralkodott Numa Pompilius vezette be; a Regölyben fellelt faragvány valószínűleg a világ legrégebbi Janus-ábrázolása

(Forrás: http://www.mult-kor.hu/20110708_a_legregebbi_janusabrazolast_talalhattak_meg_regolyben )

Nevezetességei, szokások[szerkesztés]

  • Pacsmagi halastavak – természetvédelmi terület
  • Somolyi templomtorony – egy Árpád-kori templomrom a falu határában
  • Malom – a XVIII század első felében épült, ma magántulajdonban van, gazdaságként szolgál, az épületek külső jellegét megőrizve
  • Esterházy-kastély, Majsapuszta – az Eszterházy család egykori kastélya, amely a Regöllyel egybeépült Majsapusztán áll, ma rehabilitációs intézet
  • Újszkítia – Régészeti és életmód rekonstrukció. A skanzen életmódrekonstrukcióvá vált, ami annyit tesz, a skanzen vezetője az év 365 napján kint él a sankzenben. A telep vezetője Cziráki Viktor. Évente két alkalommal májusban és szeptemberben nyílt napon ingyenesen is látogatható. Bőbebb infó a www.ujszkitia.hu oldalon illetve több fotóért a www.facebook.com/Ujszkitia oldalt érdemes felkeresni.
  • Falunapok és Pereckalács Fesztivál - minden év júniusában megrendezésre kerülő rendezvény, színes programokkal, veterán gépjármű találkozóval, fellépő táncegyüttesekkel, zenekarokkal, előadóművészekkel.
  • Szüreti felvonulás - minden évben ősszel a szüret alkalmából megrendezésre kerülő felvonulás, feldíszített lovaskocsikkal és helyi népviseletbe öltözött fiatalokkal este utcabállal.
  • Főzőverseny - évente megrendezett egynapos főzőversennyel egybekötött rendezvény
  • Lovasnapok - a regölyi lovassport egyesület által kerül megrendezésre minden évben, több kategóriában ( főleg póni és kettesfogat hajtásban ) tartanak versenyeket. Régebben több napos rendezvény volt, mára sajnos csak 1 napos rendezvényre zsugorodott.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Regöly települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Wosinsky, Mór. Tolnavármegye az őskortól a honfoglalásig. 

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]