Szálka (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Szálka
A Mayer kápolna
A Mayer kápolna
Szálka címere
Szálka címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállás község
Polgármester Pálfi János (független)[1]
Irányítószám 7121
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 576 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség33,43 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület17,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szálka (Magyarország)
Szálka
Szálka
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 16′ 30″, k. h. 18° 38′ 09″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 30″, k. h. 18° 38′ 09″
Szálka (Tolna megye)
Szálka
Szálka
Pozíció Tolna megye térképén
Szálka weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szálka témájú médiaállományokat.

Szálka (németül: Salkau) község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

  • Két völgyben, a szekszárdi dombvidék déli részén, erdős vidéken fekszik.

Környező települések[szerkesztés]

Bátaapáti (9 km), Mőcsény (5 km), Grábóc (6 km)

A legközelebbi városok[szerkesztés]

Története[szerkesztés]

A település a honfoglalás idején jött létre, évszázadokon át apró falu volt. 1015-ben említették először Zaka néven. Az 1300-as évek elején már temploma is volt.

Az 1565-ös török adójegyzék szerint két részből állt a település: Wég-Szakán 10, Felső-Szakán 5 ház állt. A török időkben a falu elnéptelenedett, később rácok telepedtek le benne. 1690-ben Kis- és Nagy-Szálka néven említik a településeket, előbbiben 12, utóbbiban 15 ház állt.

1776-ban jelentek meg az első német telepesek, nyolc család. Innentől a falu lakossága többségében német volt egészen 1945-ig. A legmagasabb nyilvántartott népességet, több mint 1500 lakost a 19. század elején érte el.

Az 1910-es helységnévrendezésig vegyesen Szakának és Szálkának is hívták a települést, ekkortól hivatalosan is Szálka a neve.

1946-ban a német lakosság nagy részét kitelepítették Németországba, helyükre magyarokat költöztettek; az első magyar telepeseket a Heves megyei Erdőkövesdről hozták. Sok telepes azonban később elvándorolt, részben a gazdálkodás nehézségei (beszolgáltatási kötelezettség), részben a városok iparosodása és jobb munkalehetőségei miatt. A község lakosságszáma csökkent, de ez a csökkenés a hatvanas évekre megállt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 0,2% horvátnak, 24,8% németnek, 0,3% románnak, 0,2% szerbnek, 0,3% szlováknak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 48,7%, református 3,2%, evangélikus 1%, izraelita 0,3%, felekezeten kívüli 27% (18,3% nem nyilatkozott).[3]

A Szálkai-tó

Látnivalók[szerkesztés]

Szálka-tó

Érdekesség[szerkesztés]

  • A Mayer kápolna másik ismert neve a Mausz kápolna. Ez a bibliai Emmausz, illetve a valamikori "Emmausz-járás" nevű népszokás nevét őrzi. A faluból ehhez a kápolnához mentek fel húsvét után a hívek, hogy megemlékezzenek az emmauszi tanítványok és Jézus útjára.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szálka települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szálka Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szálka (település) témájú médiaállományokat.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]