Szakály
| Szakály | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország |
||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Járás | Tamási | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Törő Péter Ferenc (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7192 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1352 fő (2015. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 32,5 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 41,01 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Szakály
Pozíció Magyarország térképén
|
|||
| é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 18° 22′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 18° 22′ 47″ | |||
Szakály
Pozíció Tolna megye térképén
|
|||
| Szakály weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szakály témájú médiaállományokat.
|
|||
Szakály község Tolna megyében, a Tamási járásban.
Tartalomjegyzék
Fekvése[szerkesztés]
Szakály település a Kapos folyó két partján, Tolna megye szívében terül el, a termálfürdőjéről híres Tamásitól 15 km-re délre.
A községnek jelentős átmenő forgalma van a 65-ös számú, Szekszárd-Siófok közötti főút, valamint a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal miatt.
Története[szerkesztés]
A rómaiak az időszámítás előtti század végén, Pannónia területén kelta törzsekre találtak. Ma Európában csak néhány helyen fordul elő régi kelta korabeli lelet, Szakályban ilyen kelta település nyomaira bukkantak.
A falu neve már IV. László korában, 1273-ban a korabeli iratokban Szakály, Zakal néven szerepel. Szakállyal szemben, a mostani malom környékén terült el Csernéd, ahol már 1351-ben, majd 1399-től folyamatosan megyegyűlést tartották, egészen 1543-ig, a török betöréséig. Ebben a korszakban annyira ritkán lakott volt a terület, hogy a török adóösszeírók 1573-74-ben mindössze 6 adózót regisztráltak. Csernédet 1581-től rácok lakták. A török kiűzése után Szakály a Tolna megyei településekhez hasonlóan betelepülések révén éled újjá.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Tájház A tájházat 1983-ban avatták fel, mely néprajzi gyűjteményként szolgál. A látogatók a 20. század eleji paraszti élet eszközeivel, berendezési tárgyaival, jellegzetes épületeivel ismerkedhetnek meg itt. (2008 nyarán szándékos gyújtogatás során leégett.)
- Templom A település műemléki látnivalója a 18. században épült római katolikus templom, amelynek szentélye jelentős részben a gótika korából származik (15. század).
- Közterületen található faragások A falun átutazóknak is feltűnik a festői fekvésű település rendezettsége, valamint a szép, hangulatos közterületek, melyeket Törő György fafaragó művész szép munkái díszítenek. Az 1990-es években fafaragótáborok keretében helyi összefogással szépítették a település arculatát díszkapukkal, emlékhelyekkel, játszóterekkel.
Kirándulási és sportolási lehetőségek:
- Szőlőhegyi kirándulás Remek kilátás nyílik a környékre. Folyamatban van egy gondozott kilátó kiépítése, illetve hangulatos ligetek kialakítása padokkal, díszcserjékkel.
- Kapos-parti pihenés és horgászat A folyó partjának turisztikai jellegű kiépítése folyamatban van. A folyóban horgászni is lehet.
- Lovaglás és sétakocsikázás a faluban és környékén A lovaglás (gyermekek számára pónilovon) és sétakocsikázás biztosítása folyamatban van.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Szakály települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
