Szakály

	Szakály
	; Szakály címere
	; Szakály címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Tolna
Járás	Tamási
Jogállás	község
Polgármester	Törő Péter Ferenc (független)
Irányítószám	7192
Körzethívószám	74
	Népesség
Teljes népesség	1352 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	32,5 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	41,01 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Szakály Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 18° 22′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 18° 22′ 47″
	Szakály Pozíció Tolna megye térképén
	Szakály weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Szakály témájú médiaállományokat.

Szakály község Tolna megyében, a Tamási járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Szakály település a Kapos folyó két partján, Tolna megye szívében terül el, a termálfürdőjéről híres Tamásitól 15 km-re délre.

A községnek jelentős átmenő forgalma van a 65-ös számú, Szekszárd-Siófok közötti főút, valamint a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonal miatt.

Története[szerkesztés]

A rómaiak az időszámítás előtti század végén, Pannónia területén kelta törzsekre találtak. Ma Európában csak néhány helyen fordul elő régi kelta korabeli lelet, Szakályban ilyen kelta település nyomaira bukkantak.

A falu neve már IV. László korában, 1273-ban a korabeli iratokban Szakály, Zakal néven szerepel. Szakállyal szemben, a mostani malom környékén terült el Csernéd, ahol már 1351-ben, majd 1399-től folyamatosan megyegyűlést tartották, egészen 1543-ig, a török betöréséig. Ebben a korszakban annyira ritkán lakott volt a terület, hogy a török adóösszeírók 1573-74-ben mindössze 6 adózót regisztráltak. Csernédet 1581-től rácok lakták. A török kiűzése után Szakály a Tolna megyei településekhez hasonlóan betelepülések révén éled újjá.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1,9% németnek mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,4%, református 3,4%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 10% (22,6% nem nyilatkozott).^[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Tájház A tájházat 1983-ban avatták fel, mely néprajzi gyűjteményként szolgál. A látogatók a 20. század eleji paraszti élet eszközeivel, berendezési tárgyaival, jellegzetes épületeivel ismerkedhetnek meg itt. (2008 nyarán szándékos gyújtogatás következtében leégett.)
Templom A település műemléki látnivalója a 18. században épült római katolikus templom, amelynek szentélye jelentős részben a gótika korából származik (15. század).
Közterületen található faragások A falun átutazóknak is feltűnik a festői fekvésű település rendezettsége, valamint a szép, hangulatos közterületek, melyeket Törő György fafaragó művész szép munkái díszítenek. Az 1990-es években fafaragótáborok keretében helyi összefogással szépítették a település arculatát díszkapukkal, emlékhelyekkel, játszóterekkel.

Kirándulási és sportolási lehetőségek:

Szőlőhegyi kirándulás Remek kilátás nyílik a környékre. Folyamatban van egy gondozott kilátó kiépítése, illetve hangulatos ligetek kialakítása padokkal, díszcserjékkel.
Kapos-parti pihenés és horgászat A folyó partjának turisztikai jellegű kiépítése folyamatban van. A folyóban horgászni is lehet.
Lovaglás és sétakocsikázás a faluban és környékén A lovaglás (gyermekek számára pónilovon) és sétakocsikázás biztosítása folyamatban van.