Dunaszentgyörgy

	Dunaszentgyörgy
	; Dunaszentgyörgy címere
	; Dunaszentgyörgy címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Tolna
Járás	Paksi
Jogállás	község
Polgármester	Kirnyákné Balogh Mária (független)
Irányítószám	7135
Körzethívószám	75
Testvértelepülései	Lista Gelence Tornyos Nieste
	Népesség
Teljes népesség	2435 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	67,18 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	37,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Dunaszentgyörgy Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 31′ 44″, k. h. 18° 49′ 12″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 44″, k. h. 18° 49′ 12″
	Dunaszentgyörgy Pozíció Tolna vármegye térképén
	Dunaszentgyörgy weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaszentgyörgy témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Dunaszentgyörgy község Tolna vármegye Paksi járásában.

Fekvése[szerkesztés]

A település a Duna jobb partján, Pakstól 10 kilométerre délre, Szekszárdtól 25 kilométerre északra fekszik, a 6-os főút mentén. Szomszédos települések: Paks, Gerjen, Fadd, Tengelic illetve a Duna túloldalán Foktő. Közigazgatási területén áthalad továbbá az M6-os autópálya, amelynek csomópontja is van itt; külterületeit érinti még a 6234-es út és az északnyugati határszélén a 6233-as út is, de a lakott területeit ez utóbbiak egyike sem közelíti meg. A falu főutcája a település északnyugati határát Tolnával (Faddon át) összekötő 5112-es számú út.

Története[szerkesztés]

A történelem folyamán többféle néven említik a települést: Tolnaszentgyörgy, Magyarszentgyörgy, Ráczszentgyörgy és Dunaszentgyörgy.

A község az őskortól lakott hely. A régészeti ásatások során kőkori, bronzkori és középkori leletek kerültek elő. Eredetileg a tihanyi apátság tulajdona volt a település, majd átkerült a fehérvári káptalan tulajdonába. Első írásos említése is a fehérvári káptalan 1471-es összeírásában szerepel.

A 15–16. században rácok is éltek ezen a vidéken, akik később a törököket élelmezték. Az 1526-ban Mohácsi csatába tartó II. Lajos király innen írta egyik levelét a királynénak. A török uralom idején a szekszárdi vagy a paksi bégnek fizették a helybeliek az adót. A törökök távozása után is sokáig néptelen a falu.

1718-ban a Felvidékről, Nyitra, Bars és Gömör vármegyéből református magyarok települtek be. Templomot és iskolát is építettek maguknak. Erről a falusi iskoláról említést tett összeírásában Egyed Antal is. 1755-ben a községi statutum rendelkezése szerint a településen a tűzveszélyesség miatt a "pipázás amint utcán (…) és istállókban senkinek meg ne engedtessék, akit pedig rajtakapnak 32 pálca ütéssel büntettessék".^[4]

Az 1970-es években a településtől mintegy 5 kilométerre a Paksi Atomerőmű építkezése indult meg, mely sok helybelinek adott és ad ma is munkát.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Patai István (MDF)^[5]
1994–1998: Herman János (MSZP)^[6]
1998–2002: Herman János (MSZP)^[7]
2002–2006: Hencze Sándor (független)^[8]
2006–2010: Hencze Sándor (független)^[9]
2010–2014: Hencze Sándor (független)^[10]
2014–2019: Hencze Sándor (független)^[11]
2019-től: Kirnyákné Balogh Mária (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,2%, református 30,5%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23% (23,9% nem nyilatkozott).^[12]

Nevezetességei[szerkesztés]

Református templom (1783)
Katolikus templom Szent György tiszteletére (1996)
Szent György-napi búcsú
Szüreti bál
Falunapok

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született 1798. december 4-én és itt halt meg 1879. szeptember 3-án Csapó Vilmos honvéd ezredes.
Itt született 1843. december 20-án Dömötör János királyi tanfelügyelő, költő, a Kisfaludy Társaság tagja.
Itt született 1955. június 13-án Debreczeni József politikus, politikai elemző.
Itt született (1894) (Bán Tibor) festőművész.
Itt született 1977. május 30-án ifj. Dömötör Endre könnyűzenei újságíró, író, a 303 magyar lemez, amit hallanod kell mielőtt meghalsz szerkesztője és a Recorder magazin felelős szerkesztője.