Ugrás a tartalomhoz

Dunaszentgyörgy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Dunaszentgyörgy
Dunaszentgyörgy címere
Dunaszentgyörgy címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásPaksi
Jogállásközség
PolgármesterMájikné Németh Szilvia (független)[1]
Irányítószám7135
Körzethívószám75
Testvér­települései
Lista
Gelence

Tornyos

Nieste[2]
Népesség
Teljes népesség2390 fő (2026. jan. 1.)[3]
Népsűrűség67,18 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,63 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 31′ 59″, k. h. 18° 49′ 59″46.533333°N 18.833333°EKoordináták: é. sz. 46° 31′ 59″, k. h. 18° 49′ 59″46.533333°N 18.833333°E
Dunaszentgyörgy (Tolna megye)
Dunaszentgyörgy
Dunaszentgyörgy
Pozíció Tolna megye térképén
Dunaszentgyörgy weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Dunaszentgyörgy témájú médiaállományokat.

Dunaszentgyörgy község Tolna vármegye Paksi járásában.

Fekvése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Dél-Mezőföldön, Duna jobb partján helyezkedik el, Pakstól 10 kilométerre délre, Szekszárdtól 25 kilométerre északra.

A közvetlenül határos települések: észak felől Paks, délkelet felől Gerjen, dél felől Fadd, nyugat felől pedig Tengelic. Kelet felől a legközelebbi település a Duna túloldalán fekvő Foktő, de a közigazgatási területeik nem érintkeznek.

Megközelítése

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Belterületének nyugati szélén végighalad észak-déli irányban a 6-os főút, így ez a legfontosabb közúti megközelítési útvonala. Közigazgatási területén áthalad továbbá az M6-os autópálya, amelynek csomópontja is van itt; külterületeit érinti még a 6234-es út és az északnyugati határszélén a 6233-as út is, de a lakott területeit ez utóbbiak egyike sem közelíti meg. A falu határában ér véget az 512-es főút is, amely a Tomori Pál hídon keresztül Kalocsával köti össze a települést. A falu főutcája a település északnyugati határát Tolnával (Faddon át) összekötő 5112-es út.

Története

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A történelem folyamán többféle néven említik a települést: Tolnaszentgyörgy, Magyarszentgyörgy, Ráczszentgyörgy és Dunaszentgyörgy.

A község az őskortól lakott hely. A régészeti ásatások során kőkori, bronzkori és középkori leletek kerültek elő. Eredetileg a tihanyi apátság tulajdona volt a település, majd átkerült a fehérvári káptalan tulajdonába. Első írásos említése is a fehérvári káptalan 1471-es összeírásában szerepel.

A 15–16. században rácok is éltek ezen a vidéken, akik később a törököket élelmezték. Az 1526-ban Mohácsi csatába tartó II. Lajos király innen írta egyik levelét a királynénak. A török uralom idején a szekszárdi vagy a paksi bégnek fizették a helybeliek az adót. A törökök távozása után is sokáig néptelen a falu.

1718-ban a Felvidékről, Nyitra, Bars és Gömör vármegyéből református magyarok települtek be. Templomot és iskolát is építettek maguknak. Erről a falusi iskoláról említést tett összeírásában Egyed Antal is. 1755-ben a községi statutum rendelkezése szerint a településen a tűzveszélyesség miatt a "pipázás amint utcán (…) és istállókban senkinek meg ne engedtessék, akit pedig rajtakapnak 32 pálca ütéssel büntettessék".[4]

A településtől mintegy 5 kilométerre északra, 1969-1987 között épült Paksi Atomerőmű sok helybelit foglalkoztat.

Közélete

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Polgármesterei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • 1990–1994: Patai István (MDF)[5]
  • 1994–1998: Herman János (MSZP)[6]
  • 1998–2002: Herman János (MSZP)[7]
  • 2002–2006: Hencze Sándor (független)[8]
  • 2006–2010: Hencze Sándor (független)[9]
  • 2010–2014: Hencze Sándor (független)[10]
  • 2014–2019: Hencze Sándor (független)[11]
  • 2019–2024: Kirnyákné Balogh Mária (független)[12]
  • 2024–2025: Kirnyákné Balogh Mária (független)[13]
  • 2025– : Májikné Németh Szilvia (független)[1]

A településen 2025. június 29-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani, az önkormányzati testület néhány hónappal korábban – április 3-án – kimondott önfeloszlatása miatt.[14] A posztért öt jelölt indult, de a győztes egymaga is megszerezte a szavazatok több mint 50 százalékát.

Népesség

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2026 között:
Lakosok száma
2555
2564
2562
2435
2449
2434
2408
2408
2390
201320142015202120222023202420252026
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,1%-a magyarnak, 2,7% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% románnak mondta magát (12,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 19,2%, református 30,5%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 23% (23,9% nem nyilatkozott).[15]

2022-ben a lakosság 92,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,6% németnek, 1,2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 25,1% volt református, 17,4% római katolikus, 1,3% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 0,6% egyéb keresztény, 1,3% egyéb katolikus, 20,5% felekezeten kívüli (33,4% nem válaszolt).[16]

Nevezetességei

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  • Református templom (1783)
  • Katolikus templom Szent György tiszteletére (1996)
  • Szent György-napi búcsú
  • Szüreti bál
  • Falunapok

Híres emberek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
  1. 1 2 "Dunaszentgyörgy települési időközi polgármester-választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2025. június 28. Hozzáférés: 2025. június 30.
  2. ↑ Dunaszentgyörgy honlapja. Megtekintve 2022-03-17
  3. ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2026. október 7. Hozzáférés: 2026. október 7.
  4. ↑ Vadas Ferenc: Faddi dohány. Szekszárdi Béri Balogh Ádám Múzeum évkönyve 1984. 267–322.oldal
  5. ↑ "Dunaszentgyörgy települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
  6. ↑ "Dunaszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 5.
  7. ↑ "Dunaszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 28.
  8. ↑ "Dunaszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 28.
  9. ↑ "Dunaszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 28.
  10. ↑ "Dunaszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. április 28.
  11. ↑ "Dunaszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2019. december 6.
  12. ↑ "Dunaszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. július 28.
  13. ↑ "Dunaszentgyörgy települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2025. április 24.
  14. ↑ "Feloszlott a képviselő-testület Dunaszentgyörgyön". TelePaks Médiacentrum. 2025. április 4. Hozzáférés: 2025. április 24.
  15. ↑ Dunaszentgyörgy Helységnévtár
  16. ↑ Dunaszentgyörgy Helységnévtár

További információk

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Dunaszentgyörgy&oldid=29295470”