Pincehely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pincehely
Pincehely címere
Pincehely címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Tolna
Kistérség Tamási
Jogállás nagyközség
Polgármester Herdics Béla[1]
Irányítószám 7084
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség 2288 fő (2013. január 1.)[2]
Népsűrűség 46,45 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 50,08 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Pincehely  (Magyarország)
Pincehely
Pincehely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 40′ 41″, k. h. 18° 25′ 57″Koordináták: é. sz. 46° 40′ 41″, k. h. 18° 25′ 57″
Pincehely  (Tolna megye)
Pincehely
Pincehely
Pozíció Tolna megye térképén
Pincehely weboldala

Pincehely (németül Binsenhelm) nagyközség Tolna megyében, a Tamási kistérségben. Három település (Görbő, Gyánt, Pincehely) összeolvadásából jött létre.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megye északi részén fekszik, a Kapos folyó mindkét partján. A Kapos jobb oldalán elterülő részt Görbőnek nevezik. Területe 5016 hektár, melyből a központi belterület 326 hektár.

Észak–északkelet felől a Tolnai-Hegyhát dombjai határolják, míg déli irányban a Kapos kiszélesedő völgye, nyugat felé pedig jó minőségű szántóföldek veszik körül.

Legközelebbi települések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Közeli városok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Tamási, Simontornya, Gyönk

Megközelítése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A 61-es főúton, illetve a Budapest–Dombóvár–Pécs-vasútvonalon.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Már a kőkorszakban is lakott hely volt. Több kőbalta, őrlőkő, véső került Pincehelyről a Nemzeti Múzeumba és a szekszárdi Múzeumba is. Az ún. "Rabandor" kúttól délnyugati irányban a regölyi határ felé, a Kapos völgyében a tőzegalja között homokszigetek emelkednek. A Budapest-pécsi vasútvonal építése alkalmával a homokszigetek egyikén, közvetlenül a Kapos bal partja mellett nagy mennyiségű edénytöredéket, korhadt csontokat, őrlőkövet, s egy gyalukés alakú, rézből készült vésőt és egy bronzgyűrűt találtak.
A pincehelyi rác-temetőből a Nemzeti Múzeum birtokában van egy őskori bronz szárnyas, talpas véső, keskeny, a szárnyaknál kiszélesedő forma, keskeny szárnyakkal és gyengén emelkedő talppal; felső végén kerek záródású, éle elég erősen kihajlik. Hossza 16 cm, a szélessége az élnél 2,4 cm. Egyik lapján a szárnyak közti részen hosszúkás bemélyedés. De a legújabb korban is kerültek elő leletek. 1966-ban a Pap-szigeten az eke nagy mennyiségű ezüst pénzt fordított ki a földből.

Az 1970-es években pedig a Hangyály Mihály utcában Gruller Krisztián építkezése alkalmával egy urna tetejét találták meg, amelyről megállapították, hogy a bronzkorból való.

A rómaiak korából is maradt emlék. Pincehelyen a Polgármesteri Hivatal mögötti utcában egy udvar répáspincéjének egyik oldalát régi római fal övezte. Valószínűleg régi római út vezethetett itt keresztül.

A honfoglalás korában Tolna megye nagy része éppen Árpád vezéré, vagy családtagjaié lett, így Pincehely község is minden valószínűség szerint.

Azt tudjuk, hogy Görbő 1397-ben a Kanizsai családé. Valószínű, hogy Pincehely is az övék volt már akkor, hiszen 1424-ben került Ozorai Pipó birtokába, éppen a Kanizsai családtól. 1430-ban viszont már a Garai családé. Garai László özvegye, mivel a simontornyai vár nem lévén jó karban, Pincehelyen lakott.

A török 1526-ban végig portyázta a Kapos-völgyét, de el nem foglalta. Miután 1541-ben Buda elesett, akkor kezdte a török a többi területet is elfoglalni. Simontornyát és környékét 1543-ban foglalta el, valószínűleg ekkor foglalta el Pincehelyt is. 1559-ből származó adatok alapján jelezve vannak azok a hódoltságbeli falvak, melyek Várpalota várához tartoztak. Eszerint Pincehely Görbővel együtt Ormándy Jánosé. Még 1571-ben is Várpalota tartozéka. A simontornyai szandzsák 1572. évi fejadó összeírásának Tolna megyei helységei és lakossága című írásban ezt olvashatjuk: "Pincehely 36 családfő, Görbő 31 családfő." Megjegyzendő, hogy a simontornyai nahija (kerület) felsorolt 59 településéből Pincehely önmagában a 7. helyen, Görbővel együtt viszont az első helyen áll.

"régen Simontornyához tartozott, a Kapos folyón túl fekszik, Sziget (értsd: Szigetvár) eleste óta nem tudják birtokolni." Görbőről pedig ezt írják: "Palotához tartozik, sziget mellett fekszik, nem tudják birtokolni."

A felvidékre visszahúzódó magyarság igyekezett a török ellen harcolni. Sok-sok vitéz tett, kisebb csetepaté, rajtaütés tette bizonytalanná a török életét. A harcokban kitűnt katonák aztán jutalmul birtokokat kaptak. Így történhetett meg, hogy 1560-ban I. Ferdinánd király Pincehely, Gyánt és Görbő birtokokat Zay Ferenc kassai parancsnoknak, Liszthy János kapitánynak és Viczmándy Mátyásnak adományozta.

Alig három évtizeddel később viszont Pincehelyt, Görbőt és Miszlát Podgorai Gáspár győri katonának ajándékozzák jó szolgálataiért. Ez 1588-ban történt és ekkor már volt malom Pincehelyen és Görbőn. Az adományozást Fejérkövy István nyitrai püspök, Rudolf király helytartója végezte.

1628-ban Pincehely, mint Esterházy-birtok van jelölve, de 1630 körül már lakatlan. Ezt az 1635. március 30-án kelt adománylevél bizonyítja, amikor Podgorai Gáspár magvaszakadta miatt Esterházy Miklós nádor utasítására a győri káptalan beiktatást teljesít Horváth, másképpen Visych Pál és Jogosits János számára a török elől elmenekült lakatlan községben. De mivel ott a török volt az úr, a beiktatók a községbe bemenni nem mertek, ezért jelképesen Győr városában iktatták be őket birtokukba. 1686-ban vége lett a 150 éves török uralomnak, Pincehelyről is kiűzték a törököt.

1686. szeptember 26-án Bádeni Lajos Tolnáról feljött Simontornyára, rövid ostrom után elfoglalta azt. Másnap Pincehelyre jött és elfoglalta a bozótban lévő földvárat, melynek csak kevés martalóc katonája volt. Itt a palánkvár mögött török templomot leltek. Bádeni Lajos még két napig Pincehelyen táborozott, de csapatai már megindultak Kaposvár ellen.

Görbő története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Görbő szláv név. Még a magyarok bejövetele előtti időkben itt élt szlávoktól kapta nevét. A ma ismert első írásos emlékünk Görbőről 1138-ból való, amikor mint a Dömösi apátság birtoka szerepel II. (Vak) Béla király adománylevelében a következő szöveggel:

"Görbő faluban: Bódog a fiával, Sesu, Miklós és Vtos".

De minden valószínűség szerint már a szlávok előtt is laktak itt emberek, a régészeti leletek erről vallanak. Aztán körülbelül kétszáz évig nincs róla hír a mai ismereteink szerint. 1337-ben bukkan fel neve újra, amikor már világi ura van. Erről a következőket olvashatjuk:

"Mi, Erzsébet, Isten kegyelméből Magyarország királynője, magas emlékezetül és értésére adjuk szándékainkat a jelenlévők közül akiknek általában hasznos, hogy miután Tolna megyében fekvő, Görbőnek nevezett birtok..."

A továbbiakban a latin szöveg elmondja, hogy bizonyos Wedner János okmányokkal igazolja, hogy Görbő valamikor az övé volt és azt szeretné újra visszakapni és jogosan birtokolni. Miután bemutatta bizonyítékait, a következő döntés született:

"Mi tehát a megtekintett és felolvasott bizonyítékok által az előbb említett Görbő birtokot ünnepélyesen és bizonyítottan az előbb említett Wedner Jánosnak, testvérünknek adományozzuk és visszaszolgáltatjuk örökös és teljes jogú birtoklásra...."

Közel száz év múlva írják le Görbő határait, s ebben a határjárásban olyan neveket is említenek, melyek még ma is léteznek. Ilyen helyiségneveket találunk: a Gyántnak mondott fehérvári keresztesek birtoka, Miza falu (ma Miszla), Nempti falu (ma Tolnanémedi), vagy Halyagoshát-hely (ma egy határrész Pincehelyen, de leegyszerűsödött Halyagosra, de Csemárton néven ismertebb), aztán Thekenöhaoh, amit ma Teknőhegyi ároknak mondanak és Wyzag völgy, ami ma valószínű a Nagyszékely felé vezető út melletti Hidegvölgy. Említést tesz a szöveg még egy bizonyos „Warhegh"-ről, mely azonosítható a Pincehely és Tolnanémedi határában lévő mostani Nebojsza heggyel, ahol a bronzkorból fennmaradt földvárat találtak. További száz éven át aztán Görbő virágzó település volt, s csak a törökök betörése után indult hanyatlásnak, bár néptelen soha nem volt teljes mértékben. Azonban az is tény, hogy a törökök kiűzése utáni időkben már nem nyerte vissza régi fényét, kivéve a reformkort, amikor Vörösmarty Mihály is megfordult Görbőn. A török előtti időkből maradt írások igen változatosan írják Görbő nevét, úgymint: Gurbew, Gurbeu, Kerbew, Kewrbew, Kwirbew és Geörbeö. A török valószínűleg már a mohácsi csata éveiben, 1526-ban eljutott Görbőre és felprédálta. De az 1542. évi adókönyv szerint Görbőn Pesthy Györgynek 4 portája van, míg a következő évben már Révay Ferenc jószága, ahol fizető telek öt, szegény négy házzal, két sessio elpusztult.

Az 1517-1572-es években Görbőn 31 ház volt.

Görbő a török után csak puszta maradt, s mint népesített puszta csak 1850-ben alakult községgé. Azonban nem volt életképes és ezért már aXIX. század végén jelentkeztek az egyesülési törekvések Pincehellyel, ez azonban csak 1930. január 1-jével következett be, amikor, Görbő megszűnt önállónak lenni.

Görbő utolsó bíróját Farkas Zsigmondnak hívták.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Római Katolikus templom (műemlékké nyilvánítva)
  • Vörösmarty Mihály szobor
  • Csefalvay-kúria
  • Nepomuki Szent János kápolna
  • Apácák kútja
  • Millennium emlékmű
  • Holocaust emlékmű
  • II. világháborús emlékmű
  • Szent Vendel szobor
  • Szentháromság szobor

Díszpolgárok listája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Gyene István
  • Kovács István

Képgaléria[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Pincehely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2013. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2013. augusztus 27. (Hozzáférés: 2014. január 13.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]