Kistormás
| Kistormás | |||
 | |||
| A falu elhagyott evangélikus temploma | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Megye | Tolna | ||
| Járás | Szekszárdi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Pintér Ferenc (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7068 | ||
| Körzethívószám | 74 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 339 fő (2015. jan. 1.)[2] +/- | ||
| Népsűrűség | 29,87 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 11,35 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Kistormás
Pozíció Magyarország térképén
| |||
| é. sz. 46° 30′ 01″, k. h. 18° 33′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 01″, k. h. 18° 33′ 59″ | |||
Kistormás
Pozíció Tolna megye térképén
| |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kistormás témájú médiaállományokat. | |||
Kistormás (németül Klaadarmisch vagy Kleindarmisch) község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Tolna megye középső részén fekszik, a Tolnai–Hegyhát dombjai közt, Szekszárdtól 28 kilométerre északnyugatra, Gyönktől délkeletre. Központján a Kölesd-Pincehely közti 6313-as út halad végig, ezen érhető el a 61-es főútról letérve, illetve a 63-as főút irányából is.
Története[szerkesztés]
A kistormási völgyben bronzkori leleteket és kelta ezüstpénzeket találtak.
A 18. század elején a település Kölesddel együtt Sinzendorf, majd a Mercy gróf birtokába kerül. Mercy, a temesvári Bánát telepítési biztosa saját birtokain is szívesen telepített le németeket. A nagyrészt Nassauból és Hessen-Darmstadtból érkezett telepesekkel elsősorban Kistormás pusztát kívánta benépesíteni. Mivel az volt a terve, hogy később egyesíti Kölesddel, a német telepesek egy részét a kölesdi győzelem emlékét őrző Harc-hegyen túl helyezte el. Tervét azonban a kölesdi református magyarok és a kistormási evangélikus németek között 1725-ben, majd 1730-ban támadt villongások miatt elvetette. A területet gróf Apponyi Antal vásárolta meg. Halála után három fia közül Antal örökölte. Egyed Antal 1829-ben gyűjtött adatokat a faluról: "Erdeje, folyóvize nem lévén, különösen becsben tartották a kistormásiak a szőlőhegyeiket, ahol nagyrészt vörösbort termeltek. ... Orvosa a falunak még nem volt."
A legtöbben 1900-ban lakták a falut, 1150 főt tartottak számon.
Kistormás 1938 és 1947 között egyesítve volt Kölesddel, kezdetben Tormáskölesd, majd 1939-től Kölesd néven.[3]
A második világháború utáni lakosságcsere lényegesen megváltoztatta a népesség összetételét. Telepesek érkeztek az Alföldről, a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről. A falunak 1990 óta önálló önkormányzata van. Körjegyzőség működik Kölesddel. 1996-ban avatták fel a háborús emlékművet, a község áldozatainak emlékére.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990–1994: Takács Zsolt (MDF]-FKgP)[4]
- 1994–1998: Takács Zsolt (független)[5]
- 1998–2000: Fejős József (független)[6]
- 2001–2002:
- 2002–2006: Csapó László (független)[7]
- 2006–2010: Csapó László (MSZP)[8]
- 2010–2014: Csapó László (független)[9]
- 2014–2016: Csapó László (független)[10]
- 2016–2019: Pintér Ferenc (független)[11]
- 2019-től: Pintér Ferenc (független)[1]
A településen 2001. február 25-ére időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) írtak ki, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt,[12] ám a választás elegendő számú jelölt hiányában elmaradt.[13] Ugyanígy jártak a településen élők a bő három hónappal és szűk fél évvel későbbre, május 27-ére,[14] illetve augusztus 12-ére[15] kiírt újabb időközi választásokkal is.
2016. július 3-án újból időközi polgármester-választást kellett tartani Kistormáson,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[16]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,5%-a magyarnak, 5,5% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (1,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,1%, református 5,2%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 20,4% (30,5% nem nyilatkozott).[17]
Nevezetességei[szerkesztés]
A német telepesek 1777-ben barokk stílusban építették fel a falu evangélikus templomát. A műemlékvédelem alatt álló épület megsüllyedt, tornya megdőlt, 2006-ban életveszélyessé nyilvánították, azóta elhagyottan áll. Berendezése – az oltár, a padok, a keresztelőkút – a templommal egykorú, és szintén barokk.
Források[szerkesztés]
- Magyarország régiói – Dél-Dunántúl – Tolna megye. Főszerkesztő: Dr. Kasza Sándor 2005. Ceba Kiadó 153. o. (a katalógusokban formailag hibás ISBN-nel szerepel) ISBN 963 9479 01 X
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
- ↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
- ↑ Kistormás története a KSH online helységnévtárában
- ↑ Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
- ↑ Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
- ↑ Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
- ↑ Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
- ↑ a b Kistormás települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. július 3. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
- ↑ Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A 2001. február 25-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. február 25. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A 2001. május 27-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. május 27. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ A 2001. augusztus 12-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. augusztus 12. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
- ↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 21.)
- ↑ Kistormás Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
- Varga Anna: Két szomszéd falu. Adatok Kölesd magyar és Kistormás német községek összehasonlító néprajzához; Városi Ny., Szeged, 1940
- Hogyan él a kistormási "Dózsa" Termelőszövetkezet parasztsága; Népművelési Minisztérium, Bp., 1951 (Beszélő képek)
