Kistormás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Kistormás
Kistormás címere
Kistormás címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásSzekszárdi
Jogállás község
Polgármester Pintér Ferenc (független)[1]
Irányítószám 7068
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség339 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség29,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,35 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kistormás (Magyarország)
Kistormás
Kistormás
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 30′ 01″, k. h. 18° 33′ 59″Koordináták: é. sz. 46° 30′ 01″, k. h. 18° 33′ 59″
Kistormás (Tolna megye)
Kistormás
Kistormás
Pozíció Tolna megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Kistormás témájú médiaállományokat.

Kistormás (németül Klaadarmisch vagy Kleindarmisch) község Tolna megyében, a Szekszárdi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Tolna megye középső részén fekszik, a Tolnai–Hegyhát dombjai közt, Szekszárdtól 28 kilométerre északnyugatra, Gyönktől délkeletre. Központján a Kölesd-Pincehely közti 6313-as út halad végig, ezen érhető el a 61-es főútról letérve, illetve a 63-as főút irányából is.

Története[szerkesztés]

A kistormási völgyben bronzkori leleteket és kelta ezüstpénzeket találtak. A XVIII. század elején a település Kölesddel együtt Sinzendorf, majd a Mercy gróf birtokába kerül. Mercy, a temesvári Bánát telepítési biztosa saját birtokain is szívesen telepített le németeket. A nagyrészt Nassauból és Hessen-Darmstadtból érkezett telepesekkel elsősorban Kistormás-pusztát kívánta benépesíteni. Mivel az volt a terve, hogy később egyesíti Kölesddel, a német telepesek egy részét a kölesdi győzelem emlékét őrző Harc-hegyen túl helyezte el. Tervét azonban a kölesdi református magyarok és a kistormási evangélikus németek között 1725-ben majd 1730-ban támadt villongások miatt elvetette. A területet gróf Apponyi Antal vásárolta meg. Halála után a három fiú közül, Antal örökölte. Egyed Antal 1829-ben gyűjtött adatokat a faluról: "Erdeje, folyóvize nem lévén, különösen becsben tartották a kistormásiak a szőlőhegyeiket, ahol nagyrészt vörösbort termeltek. ... Orvosa a falunak még nem volt."

A legtöbben 1900-ban lakták a falut, 1150 főt tartottak számon.

Kistormás 1938 és 1947 között egyesítve volt Kölesddel, kezdetben Tormáskölesd, majd 1939-től Kölesd néven.[3]

A második világháború utáni lakosságcsere lényegesen megváltoztatta a népesség összetételét. Telepesek érkeztek az Alföldről, a csehszlovák-magyar lakosságcsere keretében a Felvidékről. A falunak 1990 óta önálló önkormányzata van. Körjegyzőség működik Kölesddel. 1996-ban avatták fel a háborús emlékművet, a község áldozatainak emlékére.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Takács Zsolt (MDF]-FKgP)[4]
  • 1994–1998: Takács Zsolt (független)[5]
  • 1998–2000: Fejős József (független)[6]
  • 2001–2002:
  • 2002–2006: Csapó László (független)[7]
  • 2006–2010: Csapó László (MSZP)[8]
  • 2010–2014: Csapó László (független)[9]
  • 2014–2016: Csapó László (független)[10]
  • 2016–2019: Pintér Ferenc (független)[11]
  • 2019-től: Pintér Ferenc (független)[1]

A településen 2001. február 25-ére időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) írtak ki, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt,[12] ám a választás elegendő számú jelölt hiányában elmaradt;[13] ugyanígy jártak a településen élők a bő három hónappal és szűk fél évvel későbbre, május 27-ére,[14] illetve augusztus 12-ére[15] kiírt újabb időközi választásokkal is.

2016. július 3-án újból időközi polgármester-választást kellett tartani Kistormáson,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[16]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 98,5%-a magyarnak, 5,5% cigánynak, 0,6% németnek mondta magát (1,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,1%, református 5,2%, evangélikus 1,2%, felekezeten kívüli 20,4% (30,5% nem nyilatkozott).[17]

Nevezetességei[szerkesztés]

Egy régi templom található itt, az evangélikus németek 1777-ben építették fel barokk stílusban. A műemlékvédelem alatt álló épület berendezése – az oltár, a padok, a keresztelőkút – a templommal egykorú, és szintén barokk.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 21.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Kistormás története a KSH online helységnévtárában
  4. Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  6. Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  7. Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  8. Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 14.)
  9. Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. október 16.)
  10. Kistormás települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 12.)
  11. a b Kistormás települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. július 3. (Hozzáférés: 2020. június 21.)
  12. Időközi önkormányzati választások 2001-ben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  13. A 2001. február 25-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. február 25. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  14. A 2001. május 27-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. május 27. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  15. A 2001. augusztus 12-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2001. augusztus 12. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  16. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 21.)
  17. Kistormás Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]