Felvidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Felvidéki magyarok
Felvidéki magyarok

A Felvidék történelmi eredetű tájnév, amelynek a múltban többféle jelentése is volt. Ma Szlovákia területének szinonimájaként használatos - egyrészt a szlovákiai magyarok („felvidéki magyarok”) vonatkozásában, másrészt az 1918 előtti magyar történelem kapcsán, amikor a mai Szlovákia területe a Magyar Királyság szerves részét képezte.

Lásd még:

A név egykori és mai használata[szerkesztés]

A Felvidék nevet a régebbi korokban a maitól eltérő jelentésben használták. Eszerint három korábbi korszak különböztethető meg, a 19. század előtti, a 19. századi és a 20. századi értelmezés.

A 19. század előtt Felvidék alatt csak a Magyar Királyság szláv (szlovák és ruszin) lakosságú északi vidékeit, az úgynevezett „tótsági vidékeket” értették.

19. századi értelmezés[szerkesztés]

Földrajzi jelentés:

A 19. században a Felvidék fogalmát kiterjesztették Magyarország egész északi hegyvidéki területére, amit korábban a Felső-Magyarország vagy Felföld elnevezéssel jelöltek. Ez a régió a mai Nyugat-Szlovákia területéből csak a Pozsony-Nyitra vonaltól északra eső vidékeket foglalta magában. Kelet felé ugyanakkor a mai Magyarország egyes északi területei (Miskolc és Salgótarján környéke), valamint a mai Kárpátalja hegyvidéki része is hozzá tartoztak, sőt még Máramaros területét is beleértették.[1][2]

A 19. század végén kiadott nagy leíró munka, Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben a következő 21 vármegyét sorolta a Felvidékhez:

Északkeleti vármegyék:

Politikai jelentés:

A dualizmus korában a Felvidék kifejezést a földrajzi jelentése mellett egyre inkább politikai értelemben is használták, a többségében vagy jelentős részben szlováklakta 16 vármegyét értve alatta. (Trencsén, Árva, Turóc, Liptó, Zólyom, Szepes, Sáros, Pozsony, Nyitra, Hont, Bars, Nógrád, Gömör, Abaúj-Torna, Zemplén és Ung vármegyék - de nem sorolták ide Borsod, Szabolcs, Bereg, Ung, Ugocsa, Máramaros megyéket.) A miniszterelnök és a kormányzat felvidéki körrendeleteinek is ez a 16 vármegye volt a címzettje.[3]

20. századi értelmezés[szerkesztés]

Az 1920-as trianoni békeszerződés után a volt Magyar Királyságtól Csehszlovákiához került területek egészét kezdték politikai értelemben Felvidéknek nevezni, tehát a mai Szlovákia teljes területét és Kárpátalját („Kelet-Felvidék”). Így a II. világháború előtt a Csehszlovákiától Magyarországhoz visszacsatolt országrészt (Dél-Szlovákia és Kárpátalja) „az anyaországhoz visszatért felvidéki területnek” nevezték.[4]

Ezzel párhuzamosan a földrajzi szóhasználatban megszületett az Északnyugati Felvidék, Északkeleti Felvidék és „Délkeleti Felvidék” fogalma is: az első a mai Szlovákia hegyvidéki területét, a második nagyjából a mai Kárpátalja hegyvidéki területét és a mai romániai Máramarost jelentette, az utóbbi pedig egyszerűen a történelmi Erdély szinonimája volt.[5]

Áttelepített felvidéki magyarok emléktáblája - Nyíregyháza

A szocializmus idején a „Felvidék” kifejezést a médiában és a szakirodalomban nem használták.

Mai értelmezés[szerkesztés]

Ma a „Felvidék” jelentése már csak Szlovákia területére korlátozódik. A területet magyar történelmi-földrajzi és kulturális vonatkozásban ezzel a névvel szokás jelölni, tehát egyrészt az 1918 előtti magyar történelem kapcsán, másrészt a szlovákiai magyarok („felvidéki magyarok”) vonatkozásában. Így a Felvidék és a Szlovákia szinonimáknak tekinthetők, és a témától függ, hogy melyiket használjuk. Újabban viszont a szlovákiai magyarok „Felvidék” alatt eleve a szlovákiai magyar nyelvterületet értik.[6]

Szócikkünk további részében a ma Magyarországon használatos jelentést követjük.

Jelképrendszer[szerkesztés]

Felvidék a történelem során soha nem képzett önálló közigazgatási egységet, ezért nem alakult ki saját jelképrendszere. A rendszerváltást követő időszakban több civil próbálkozás is történt saját zászló megalkotására, ám mindegyik marginális maradt.[7] 2015-ben A Magyar Megmaradásért Polgári Társulás és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom bemutatta az általuk megalkotott "felvidéki zászlót", melyet a korábbi próbálkozásokkal ellentétben már szélesebb társadalmi támogatottság övez.[forrás?] Ez a zászló ötvözi Thököly Imre és II. Rákóczi Ferenc lobogóit.[8]

Történelem[szerkesztés]

Híres felvidéki magyarok[szerkesztés]

Az alábbi híres közéleti személyek és művészek az 1918 előtti Felvidéken születtek vagy éltek. Az ezt követően Csehszlovákia, illetve Szlovákia területén született vagy élt magyarokról lásd: Szlovákiai magyarok listája

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Irodalom[szerkesztés]

Lábjegyzet[szerkesztés]

  1. Az Osztrák–Magyar Monarchia írásban és képben (Magyarország V. Felső-Magyarország) Budapest, 1898.
  2. A Felvidék - Felföld - Felső-Magyarország kifejezések használatáról lásd:
  3. A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona 1918-tól napjainkig
  4. Popély Gyula: A felvidéki sorsforduló (PDF)
  5. Ezt a használatot lásd pl.: Olvasó- és tankönyv a népiskolák 5-6. osztályai számára, Budapest, 1942, lásd még: http://www.hhrf.org/magyarkisebbseg/9803/m980313.htm
  6. Liszka József: Felvidék. In A (cseh)szlovákiai magyarok lexikona: Csehszlovákia megalakulásától napjainkig. Főszerk. Urbán Zsolt. Pozsony: Slovenské pedagogické nakladateľstvo – Mladé letá. 2014. ISBN 9788010003990  
  7. http://www.felvidek.ma/felvidek/egyeb/52800-megalkottatott-felvidek-zaszlaja-ismet-de-van-is-ra-igeny
  8. http://alfahir.hu/zaszlot_bontottak_felvideken

Külső hivatkozások[szerkesztés]