Hőgyész

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Hőgyész
Szent Kereszt felmagasztalása templom
Szent Kereszt felmagasztalása templom
Hőgyész címere
Hőgyész címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeTolna
JárásTamási
Jogállás nagyközség
Polgármester Máté Szabolcs (független)
Irányítószám 7191
Körzethívószám 74
Népesség
Teljes népesség2858 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség75,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület37,15 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hőgyész (Magyarország)
Hőgyész
Hőgyész
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 29′ 47″, k. h. 18° 25′ 06″Koordináták: é. sz. 46° 29′ 47″, k. h. 18° 25′ 06″
Hőgyész (Tolna megye)
Hőgyész
Hőgyész
Pozíció Tolna megye térképén
Hőgyész weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hőgyész témájú médiaállományokat.

Hőgyész (németül: Hidjess, régi írásmód szerint Hidjeß) nagyközség Tolna megyében, a Tamási járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A 65-ös főút mentén helyezkedik el, Siófoktól 60 kilométerre délkeletre, Szekszárdtól 32 kilométerre északnyugatra. Dombóvárral (Tüske városrésszel) a 6532-es, Gyönkkel a 6315-ös út köti össze. A környező kisebb települések közül innen érhető el Mucsi község, a 6532-esből Dúzs előtt dél felé kiágazó 65 157-es számú mellékúton.

A települést a Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal érinti, melynek itteni vasútállomása (Szakály-Hőgyész vasútállomás) a központtól körülbelül 4 kilométerre található.

Története[szerkesztés]

A község ismert történelmi múltja a korai Árpád-korig nyúlik vissza. A település a nevét az itt lakó hermelinvadászokról kapta, akiket a királyságot megelőző időkben hölgymenyétvadászoknak, vagyis hőgyészeknek neveztek. A nagyközség címere mind a mai napig híven őrzi ezt az örökséget. A történelem során többször is elnéptelenedett település első oklevelét 1277-ben kapta. A török hódoltság alatt újra elnéptelenedett, majd a XVIII. században német ajkú lakosság betelepítésével új korszak és fejlődés kezdődött az egyre népesebb falu, majd mezőváros életében.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Gróf Apponyi (Liechtenstein, Mercy) kastély
  • Barokk templom; aki a települést is jobban meg akarja ismerni az feltétlenül keresse fel a falu egyik legmagasabb pontján található, 1799-ben Apponyi Antal által emeltetett késő barokk-klasszicista, mind szerkezetében, mind építészetileg a környék kiemelkedően szép katolikus templomát. Az egyhajós épület 41 méter hosszú és 14 méter széles, belső magassága 15 és 25 méter, míg a községet uraló harangtorony 44 méter magas. A toronysisakot és az oratóriumokat rézlemezzel fedték. A négy márványoszlopon nyugvó kóruson 1927-ből származó, 1050 sípos orgona díszlik. A három harang közül kettő 1746-ból, míg egy 1798-ból származik. A koporsó formájú főoltár vörös márvány háromlépcsős emelvényen, két lábon nyugszik. Kriptalejárat nincs, de a sekrestyével szemben lévő oratórium alatti részen egy plébános, egy káplán és egy kastélykáplán sírfeliratos táblája látható.
  • Az autóbusz-pályaudvar mögött információs táblát találunk a település térképével és a Tolnai Borút útvonalainak bemutatásával.
  • A Mucsi felé vezető útról leágazva érhető el a szálláspusztai parkerdő, ahol egy kis erdei pihenőtavat is kialakítottak.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 2004–2019: Botta György (független)[2]
  • 2019-től: Máté Szabolcs (független)

Híres emberek[szerkesztés]

Népessége[szerkesztés]

A településen a mai napig négy népcsoport tagjai – magyarok, svábok, székelyek, cigányok – élnek egymás mellett. Kultúrájuk és szokásaik keveredéséből jelentős és látványos helyi kulturális élet alakult ki.

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 7,7% cigánynak, 11,1% németnek mondta magát (14,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,3%, református 2,1%, evangélikus 2,1%, görögkatolikus 0,1%, felekezeten kívüli 12,8% (24,1% nem nyilatkozott).[3]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Hőgyész települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
  3. Hőgyész Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]