Szent kutak Magyarországon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

[1]A szent kutak Magyarországon azok a kútvizek vagy természetes források, amelyekhez valamilyen történet, legenda vagy jelenség kapcsolódik és emiatt nevezték el szent kútnak. A szent kút kifejezés jelöli a forrást magát, de városrészek vagy települések nevébe is bekerül – amelyeket egy kútról neveztek el –, ekkor egybe írandó. A legtöbb esetben gyógyító erőt tulajdonítanak vízének az odalátogató emberek.

Szent kutak[szerkesztés]

Földrajzi elhelyezkedése története, legendája, jelenség a kútnál Az ivóvíz gyógyítóerejének bizonyíthatósága
AndocsSomogy megye A kutat főleg szembetegek keresik fel gyógyulás céljából[2]
Baja-Máriakönnye – Bács-Kiskun megye
BodajkFejér megye A Szent-kútról az a legenda terjedt el, hogy vize 7-évenként elapad, majd újraindul. Azonban a balinkai bánya miatt mára elapadt.[3] Bodajk szent kútját vallásos tisztelet vette körül, vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. A hagyományok szerint többször is elzarándokoltak ide Szent István és Szent Imre is, de járt itt Szent Gellért és Szent László király is.
BúcsúszentlászlóZala megye A templom mögött található kutat Szent László kútnak hívják. Itt búcsúkeresztséget szoktak tartani.
Csatka, Szentkút – Komárom-Esztergom megye 1862 augusztus 21-én csütörtökön megjelent Csöbönyei Józsefnek Gábriel arkangyal a kútnál, hogy másnap Szűz Mária kijelöli a kápolna helyét. Megkérte a hívek énekelve jöjjenek ki az eseményre. Másnap a falu népe kiment és megjelent a Szűzanya, aki kijelölte a kápolna helyét.[4] Meizler Vilmos itt nyerte vissza látását 1792-ben. A mai búcsúsok szerint elsősorban lábfájás és bénultságra jó a szent kút vize.[5]
Hőgyész, Csicsó – Tolna megye A legenda szerint a grófi konda disznaja túrta ki a forrást, ahol Mária-képet is talált.[6]
NagykónyiTolna megye
  • Szentkút és a Rókus-kápolna
Szent kút és a Rókuskápolna Nagykónyi 1907-be épült
A tizenkilencedik század végén ezen a helyen csak egy jelentéktelen forrás nyomai látszottak. Az ezerkilencszázas évek első évtizedében e vidéken egy lázzal összekötött fekélyes, daganatos, ragályos különös betegség (kolera) lépett fel, mely betegségtől nem csak a helybeli, de a környékbeli lakosságnak is sokat kellett szenvednie. E betegségben szenvedők csak vizet kívántak, és ezen óhajukat e kis forrás vizével elégítették ki. Mindenkinek a bámulatára, mindazok, akik e kis forrás vizéből ittak, e lázas betegségből gyorsan kigyógyultak és rövid pihenés után újult erővel folytathatták munkájukat. E különös esetnek a híre igen gyorsan messze vidékre elterjedt, úgyhogy ezentúl a nép tömegesen kereste fel ezt a helyet, hogy otthon fekvő betegeik számára e gyógyforrás vizéből hazavigyenek. E forrás vizétől igen sokan visszanyerték egészségüket, ezért e forrást “Szentkútnak” nevezték el. Így járt el Csima Ferenc és neje Jánosi Rozália is. Csima Ferenc fogadalmat tett, ha megmenekül e ronda betegségtől, ő és családja kápolnát épített erre a helyre a betegek gyámolának tiszteletére, szent Rókusnak. A kért segítség nem maradt el, ahogy a fogadalom sem. Ezért 1907-ben megépült a Rókus kápolna a szentkút melletti tisztáson. A kápolnát és környékét Csima Ferenc és neje, később fiuk, Csima Ignác és neje, Sött Katalin gondozták, szépítgették. A kápolna felépülése után körmenetben éneklő asszonnyal, gyertyákkal, mécsesekkel rendszeresen kijártak az emberek imádkozni szent Rókushoz, hogy megvédelmezze őket a betegségek ellen. Szent Rókus napja (augusztus 16.) a Nagykónyiak fogadott ünnepe volt. Ilyenkor misét mondtak a kápolnánál. A kápolna 1930-ban került először felújításra, ami egy szép Mária faszobornak adott otthont és egy szent Rókus-képnek. A szobrot egy nagy árvíz hozta Kocsola felől magával. 1997-re az állapota gyászosan leromlott. Ekkor újította fel a vadásztársaság abból a fogadalomból, hogy létrejöhettek. A szent kutat kikövezték és elhelyeztek egy Norton kútat. Tetteiket Hubertusz mise koronázta. 2020-ra a kápolna állapota és környéke megint csak leromlott. Ekkor Sütő Ignác és családja révén újabb felújításra került a kápolna és környéke. 2020. június 4-én Trianon 100., gyászos évfordulója alkalmából a kútfőre márvány keresztet emelt a Sütő család.[7]
CsobánkaPest megye Szerb ortodox hívők búcsújáró hely volt régen. Egy pásztornak megjelent Mária 1842-ben a forrásnál. Oxigén és kénizotóp mérés 2009[8]
Fallóskút MátraszentimreHeves megye 1947-ben Sánta Lászlónénak megjelent a Szűzanya, mely hatására megtalálták Fallóskütat
GencsapátiVas megye 1756-ban Batthyány látogatása alkalmából írt jegyzőkönyv szerint, Török Mihály és László Katalin kápolnát építettet ide kisfiúk csodás gyógyulása emlékére.[9]
Hercegszántó 1838-ban szentelte fel Klobusiczky Péter Kalocsai érsek, miután egy férfi több alkalommal a kút vizében fénylő Szűz Máriát látott. 1933-ban egy bajai férfi vak fia meggyógyult.Hálából Mária szobrot vitt oda.[10]
JásdVeszprém megye A legenda, illetve ének szerint remete Jásd Péter 1164 előtt kiszáradt a szomjúságtól és gödröt ásott. Egy rózsafüzér ima közben leesik egy kis pénzérme a rózsafüzérről, és víz fakadt ott. Örömében embereket hív oda, és az egyik béna a lábát megfürdette és meggyógyult.[11]
JászberényJász-Nagykun-Szolnok megye 1747-ben, június 27-én óriási jégzápor és vihar közepette, egy becsapódó villám fakasztotta a forrást.
Kolontár A szent kút Kolontár és Devecser között a vasúti töltés mellett található A története nem ismeretes, de a forrásnál lévő kőkereszt 1870-ről tanúskodik. 1980 és 1990 között a Szűz Máriát ábrázoló szobrot összetörve a forrás medencében találták – feltehetően megrongálták -, melyet összeragasztották és lefestve visszaállították, és a mai napig is ott áll.[12] A Szentkutat elkerülte a 2010-es Ajkai vörösiszap-katasztrófa. A víz iható, annak ellenére, hogy a vízközművek tönkrementek.[13]
MáriabesnyőPest megye Közigazgatásilag Gödöllőhöz tartozik.
MáriagyűdBaranya megye A szent kút a kegytemplomtól keletre található 1006-ban Szent István által alapított bencés szerzetesek egy Mária szobrot találnak Gyüd falu forrása mellett. 1148-ban templomot épít II. Géza király és ide helyezik a szobrot. 1537 után a templom református lesz és a törökdúlás után 1543 után a szobor elvész, a templom elnéptelenedik. 1687-ben azonban sorozatos Mária-jelenések arra biztatják a híveket szerezzék vissza a templomot, melyet két év múlva vissza is kapnak. 1706-ban újabb Szűz Mária-jelenések voltak.[14] 1788-ban az osztrák császár bezáratta a kegyhelyet. A jegyzőkönyv szerint 106 a gyógyulás emlékeként otthagyott mankót koboztak el.
MáriakálnokGyőr-Moson-Sopron megye 1550-től látogatott hely. Egy halász Mária-szobrot talált a Dunában és a forráshoz tette. 1757. december 4-én oknyomozás történt a szent kúttal kapcsolatban. ásványvíz törzskönyvezéséhez vizsgált település. Itt sok gyógyulás történt, amelyek naplószerű történetét a kapucinos szerzetesek jegyeztek fel Mosonmagyaróváron.
MáriaremeteBudapest A forrásházat 1996-ban rekonstruálták.
Mátraverebély-Szentkút – Nógrád megye 1195-től nevezik így, Lukács Márton 1714-ben feljegyzett irata szerint egy néma fiú találta meg a forrást, aki miután ivott belőle tudott beszélni.
Petőfiszállás, Szentkút – Bács-Kiskun megye 1791-ben egy pásztor éjszaka a forráshoz ment, ahol nagy fényességben Szűz Máriát pillantotta meg. A falusiak hírét vették és vizet kezdtek hordani onnan. Egy bénának a lába gyógyult meg ott, a mankóját földbe szúrta, és egy fa nőtt ki belőle a legenda szerint. 1793-ban azonban a váci püspökség betiltotta a búcsújárást, és betemetették. Ellenben a forrás még nagyobb erővel tört fel.[15]
PéliföldszentkeresztKomárom-Esztergom megye Közigazgatásilag Bajóthoz tartozik. Szent-kút Bajótnak is nevezik.[16] A Templomos lovagrend háza volt itt a forrásnál. Visitato Canonica azt írja, hogy 1730 május 30-án egy sántán született kisfiú csodálatosan meggyógyult itt.
Szentkút (városrész)Baranya megye 1930 óta nevezik Szentkútnak, Pécshez csatolásakor kapta nevét
PilisszentkeresztPest megye Az egyházi jóváhagyással nem rendelkező szent kút tisztelete az 1860-70-es években keletkezett. 1913-ban a falut bemutató könyvecske szerint Urbánéknak megjelent a Szűzanya a forrásnál. 1949 május 3-án a tavaszi búcsún részt vett 19 éves Erdei Matild súlyos bénulásból meggyógyult, a Historia Domus 1950 szerint.[17](Plébános vezeti).
SegesdSomogy megye[18] A török időkben alakult ki a búcsújárás a forráshoz. A sok gyógyulás hírére Széchenyi Antal tábornok kápolnát épített 1744-ben.[19]
TétszentkútGyőr-Moson-Sopron megye 1715-ben egy császári katona azt álmodta, hogy a forrásnál fog kigyógyulni betegségéből. Úgy is lett, egy kápolnát emeltetett itt. A forrás az oltár alatt volt. A XX. század fordulóján beomlás veszély miatt betemették. Azóta kiszáradt.
VasvárVas megye A város északi részén egy bükkös erdős részben található a szent kút 1860-ban mosakodott meg itt egy megvakult huszár, Horváth Ferenc, aki visszanyerte szeme világát.[20]
Vác, Hétkápolna – Pest megye

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. (2020. július 4.) „Nagykónyi” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  2. Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 19.)
  3. http://www.bucsujaras.hu/bodajk/index.html
  4. Archivált másolat. [2016. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 9.)
  5. http://archive.is/20121124145617/http://www.bucsujaras.hu/csatka/index.html
  6. Archivált másolat. [2017. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 9.)
  7. (2020. július 4.) „Nagykónyi” (magyar nyelven). Wikipédia.  
  8. http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:p766is-idRQJ:www.matarka.hu/koz/ISSN_1417–5398/77k_2009/ISSN_1417–5398_77k_2009_073-082.pdf+szentk%C3%BAt+v%C3%ADzmin%C5%91s%C3%A9g&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEEShFlMQ8N37AxhZ6n-uAxfu_nXK-eVNQ1NpvJH-QfeeBfy9QOqUXVn_mIjpyrc9-00knxq2eg6eXDUPY-HGRXc0ODln2MTJerZDfPsRrbByYZ-vhLVaAK2Py41dePT9Ew5po2zbJ&sig=AHIEtbSYkJmr8pUURy-5nXxFiUq_mh6nCQ
  9. Archivált másolat. [2018. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 9.)
  10. http://www.bucsujaras.hu/hercegszanto/index.html
  11. Archivált másolat. [2016. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 9.)
  12. Keresztény élet 2010. november 14.
  13. Archivált másolat. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 18.)
  14. https://books.google.hu/books?id=5xAVAAAAQAAJ&printsec=frontcover&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false
  15. Archivált másolat. [2009. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 20.)
  16. http://archive.is/20121128000845/http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=Szent-k%C3%BAt_(Baj%C3%B3t)
  17. Archivált másolat. [2014. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 9.)
  18. Szentkutak Magyarországon, Vasas SC Természetbarát Szakosztály[halott link]
  19. http://archive.is/20121130170603/http://www.bucsujaras.hu/segesd/index.html
  20. http://www.vendegvaro.hu/Szentkuti-kapolna-Rozsafuzer-kiralyneja-Vasvar[halott link]