Andocs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Andocs
Andocs - templom.jpg
Andocs címere
Andocs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Tabi
Jogállás község
Polgármester Törőcsik Ferencné (független)[1]
Irányítószám 8675
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 1078 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 24,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 43,27 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Andocs (Magyarország)
Andocs
Andocs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 39′ 03″, k. h. 17° 55′ 32″Koordináták: é. sz. 46° 39′ 03″, k. h. 17° 55′ 32″
Andocs (Somogy megye)
Andocs
Andocs
Pozíció Somogy megye térképén
Andocs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Andocs témájú médiaállományokat.

Andocs község Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A község Szántód és Kaposvár között félúton fekszik, a hozzá legközelebb található várostól, Tabtól 18 kilométerre. A Balatontól délre Szántódot és Kaposvárt összekötő országút felénél fekszik Andocs. A térség egyik csomópontjának is tekinthető az 1100 lelkes település, hiszen Siófok felé az M7-es autópályát elérve, másfél óra alatt Budapesten lehetünk. Ugyanakkor Balatonlelle és Tab felé is könnyen elérhető. A Siófok-Kaposvár vasútvonal Nagytoldipusztán, Andocs központjától hat kilométerre érinti a falut. Bár a néhány száz lelkes falurész teljesen különálló, közigazgatásilag mégis szerves része a búcsúiról híres Andocsnak. Talán épp a központi elhelyezkedésének köszönheti, hogy a fent említett városok bármelyikébe könnyen el lehet jutni a naponta közlekedő autóbuszokkal. A megyeszékhely felől érkezőt egy festői tó, a Sziget horgásztó fogadja.

A házak között kanyarodva szinte mindenhonnan látszik a falu közepére épített magas , sárgára festett templomtorony, a hozzá tartozó kolostorral együtt. A Szent Ferenc téren áll a polgármesteri hivatal, az iskola, és itt ágazik el az út Karád felé, amely szintén egy Balaton-parti városba, Balatonlellére visz.

A település a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]

Története[szerkesztés]

Andocs Árpád-kori település, amely már a tatárjárás előtt is fennállt. 1208-1290 között a Győr nemzetség Óvári-Kéméndi ágának voltak itt birtokai. Az 13321337-es pápai tizedjegyzék szerint akkor már plébánia működött a faluban. 1391-ben Andocsot Zsigmond király a lövöldi karthauziaknak adományozta. Az 1536 évi adóösszeírásban három Andocs nevű helységet találunk: Egyházas-Andocs, mely a toldi pálosoké, Nemes-Andocs Uzdy Mihály, és Ispán Mihály birtoka, végül Kápolnás-Andocs, a lövöldi perjelé volt. Az 1598-1599 évi magyar királyi lajstrom szerint a veszprémi püspök volt Andocs földesura.

A török időkben lakossága erősen megfogyatkozott, a jezsuita Mindenszentek-templom is használaton kívül volt, bár az ott található Mária-szobor épségben maradt. Ez a tény tette a települést híres búcsújáró hellyé, ahova a katolikus hívek évente, pünkösd táján elzarándokolnak. Az 1715 évi összeíráskor 6 háztartását írták össze. Ekkor Volkra János veszprémi püspök birtoka, aki még a 20. század elején is a legnagyobb birtokosa volt. 1716-ban gróf Volkra Ottó veszprémi püspök a Ferenc-rendieket telepítette meg Andocson, számukra zárdát építtetett és őket egyúttal a plébánia vezetésével is megbízta. A szentélyhez kapcsolt templom 1742-ben készült el. A kegyszobor több mint 800 éves és a 13. századbeli fekete madonnáknak hű másolata.

Andocs településrészei Németsűrűpuszta és Nagytoldipuszta, melyek korábban önálló községek voltak.

A környéken több mára már elpusztult, vagy pusztává lett település is állt:

Kis-Andocs[szerkesztés]

A határhoz tartozó egyik dűlőt Kisandocsi dűlőnek nevezik; valószínű, hogy itt volt Kápolnás-, később Kis-Andocs falu, mely 1660 után pusztult el.

Köpi puszta[szerkesztés]

Köpi puszta helyén a középkorban Köp falu feküdt. 1229-ben Villa Cup alakban, a székesfehérvári káptalan birtokaként szerepelt. 1251-1266-ban már a Tihanyi apátságé, melynek itteni birtokait 1337-ben Ugali Pál vette bérbe.1478-ban Zichy Györgynek is voltak itt birtokai. Az 1536 évi adólajstrom szerint a lövöldi (most Városlőd) perjel és Zichy Rafael voltak a földesurai. 1557-ben Magyar Bálinté volt, az 1567 évi adólajstrom pedig már csak mint pusztát említette. Az 1573-1574 évi török defterben Köb alakban találjuk, 11 adóköteles házzal. 1726-1733 között a veszprémi püspök volt a birtokosa.

Nevezetességei[szerkesztés]

A Nagyboldogasszony-templom[szerkesztés]

Andocs fő nevezetessége barokk kegytemploma, a 14. századból való szentéllyel. Az egykori középkori település plébániatemplomát az 1332-1337-es pápai tizedjegyzék említi először. A templom 16. századi átépítése során kapta a terület egyik legszebb hálóboltozatos szentélyét, amely a kolostortemplom legfontosabb eleme. A török hódoltságot követően a jezsuita rendhez tartozó Horváth János plébános talált rá a romos plébániatemplomra és az épségben maradt Szűz Mária szoborra. Andocs és temploma a 17. századtól búcsújáróhely. A jezsuita rendet követő ferences rend 1721-ben kolostort épített a plébániatemplom mellett, amely két év múlva tűzvész áldozata lett. A ferences rendiek által megőrzött és a tűzvészt is túlélt 3 szobor ma is látható a templom főoltárán. 1725-ben kezdték el építeni az új kolostort, amelyben megőrizték a középkori szentélyt. Az új kolostort és templomot 1747-ben szentelték fel. A zarándokhely legfontosabb elemét, a Szűz Mária szobrot Széchenyi Katalin grófnő díszes ruhába öltöztette. Innen számítható az a szokás, hogy a szobor hálaadásként újabb és újabb öltözékekkel gazdagodik. Ma már több mint 258 öltözéke van, amely a Mária Múzeum kiállítási anyagaként megtekinthető.[4] A világ minden tájáról származó ruhák közül a legrégebbi 165 éves.[5] A Szűzanyáról a híres papköltő, Sík Sándor írt egy csodálatos verset Az Andocsi Máriához címmel.A história szerint az andocsi templomhoz számos csoda kötődik. Erről tanúskodnak a Mária Múzeumban látható ruhák ajánló címkéi is. A kolostor parkjában Szent tó és Szent kút is van. Szabó Imre esperes elmondása szerint 1944-ben egy négyéves kislányt hoztak ide, aki agyhártyagyulladásban szenvedett, s már járni sem tudott. Mivel az orvosai semmi jót nem ígértek, nővérei megfürösztötték a kolostor szent tavában. Amikor a kislányt otthon leemelték a szekérről, saját lábán elindult az anyja felé. A gyógyulásáról a korabeli lapok is cikkeztek, s csodának nyilvánították a jelenséget. A kislány felnőtt korában atletizált és vegyésztechnikusként dolgozott, életében mindig is mélyen keresztény vallású maradt. Hasonló csodatévő hatást tulajdonítanak a Mária szobornak is. A legenda szerint a szentélyt, a Mária szoborral együtt Kalocsáról hozták el az angyalok. A kegyszobor egy 160 cm magas szépen faragott, festett gót szobor. Általában kéthetente, a liturgia szerint öltöztetik. Többek között e csodás történetek miatt vált búcsújáró hellyé Andocs. A nagy látogatottság miatt növelni kellett a kegytemplom búcsúinak számát, ezért van pünkösdi, nagyboldogasszonyi főbúcsú, Őrangyalok búcsúja, Kisasszony és Mária nevenapi főbúcsú, Rózsafüzér és Magyarok Nagyasszonya napi búcsú is. Évente összesen 13 búcsúnap és hat Fatimai engesztelés szerepel a naptárban. A plébánia egyik szárnyában rendezték be a Szűzanya ruháiból berendezett Mária Múzeumot. Akik ide zarándokolnak, nem márványtáblával fejezik ki a ragaszkodásukat, köszönetüket, hanem egy-egy Mária ruhával. A legtöbb köntös Magyarországról érkezett, illetve a határon túli magyaroktól. Továbbá vannak Írországból, Kanadából, Dél-Amerikából, és Kínából valók is. A legrégebbi ép ruha 1852-ből való, Talliánné Boronkay Cili adománya.  A ruhatárat 2004 nyarán rendezték át, s jelenleg három teremben függenek vállfákon. Számát tekintve, Európában egyedülálló a gyűjtemény, több mint 330 öltözék van kollekcióban. Általában minden második pénteken öltözteti a szobrot két helyi asszony, néhány ünnepi alkalmat kivéve. Búcsúnapok előtt olykor 2-3 napig is csinosítják, díszítik a szentélyt és a templomot. A ruhát az aktuális időszak liturgikus előírásai szerint választják ki. A Mária Múzeum bármikor látogatható, csak a plébániára kell bekopogni s az esperes körbevezetésével a templom és a gyűjtemény történetét is megismerhetik az érdeklődők. Itt a kolostorban van a piros túraútvonal egyik pecsételő helye is.

Egyéb nevezetességek[szerkesztés]

A kolostor előtt áll egy 18. századi (bár felirata szerint „csak” 110 éves) Szentháromság-szobor, valamint található a faluban két régi, tornácos lakóház is. Mindhárom érték műemléki védelem alatt áll.[6][7][8]

Testvértelepülések[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Andocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. Az andocsi kolostor a kolostorut.hu oldalon
  5. A Mária-múzeum Andocs honlapján. (Hozzáférés: 2014. november 27.)
  6. A Szentháromság-szobor a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 9.)
  7. Az egyik műemlékház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 9.)
  8. A másik műemlékház a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 9.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]