Görgeteg (Magyarország)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Görgeteg
Görgeteg2.jpg
Görgeteg címere
Görgeteg címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Nagyatádi
Jogállás község
Polgármester Fadgyas Attila József (független)[1]
Irányítószám 7553
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 1093 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 33,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 33,5 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Görgeteg (Magyarország)
Görgeteg
Görgeteg
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 08′ 55″, k. h. 17° 26′ 14″Koordináták: é. sz. 46° 08′ 55″, k. h. 17° 26′ 14″
Görgeteg (Somogy megye)
Görgeteg
Görgeteg
Pozíció Somogy megye térképén
Görgeteg weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Görgeteg témájú médiaállományokat.

Görgeteg község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Görgeteg Somogy megye déli részén, a Barcstól Balatonkeresztúrig vezető 68-as főút mentén fekszik, közeli szomszédja Lábod (7 km), de nincs nagy távolságra a két város, Nagyatád (16 km) és Barcs (20 km) sem. Közigazgatási területéhez tartozik Rinyatamási, ahol gróf Széchenyi Aladár felépítette a ma is álló vadászkastélyt.

Története[szerkesztés]

Görgeteg nevét 1360-ban említette először oklevél Gurgeteg alakban írva, majd 1436-ban Gergetheg írásmóddal fordul elő; mint a veszprémi püspökség birtoka.

Az 1536 évi adólajstrom szerint Pekry Lajos, 1550-ben Alya Mátyás volt a birtokosa. Az 1565-1566 évi török kincstári adóösszeírásban 16 házzal szerepelt. 1598-1599-ben is a veszprémi püspökség volt a birtokosa. 1660-ban a pannonhalmi főapátság dézsmajegyzéke szerint Sümeg várának tartozéka volt. 1715-ben 13 háztartását írták össze, ekkor gróf Volkra János veszprémi püspök volt a birtokosa. 1895-ben a veszprémi püspökség az itteni birtokait kisebb részletekben eladta helybeli gazdáknak. 1872-ben egy nagy tűzvészben az egész helység leégett.

A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.

1910-ben 918 lakosából 916 magyar volt. Ebből 331 római katolikus, 574 református, 8 izraelita volt.

A 80-as évek elején hozzácsatolták a vele egybeépült Kuntelepet.

A községhez tartozott Rinyatamási-puszta is, melynek a helyén egykor Tamási falu feküdt.

Tamási[szerkesztés]

Tamási faluról 1407-ből maradtak fenn adatok. Az 1554 évi defterben Szenttamás helység néven említették. 1598-1599-ben Székely Mihály volt a földesura. 1856-ban már csak mint puszta volt említve és a Somssich családé volt, a 20. század elején pedig gróf Széchenyi Aladárnak volt itt nagyobb birtoka és kényelmes úrilaka.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus kápolna - 1840-ben épült.
  • Református temploma - 1888-ban épült
  • Vadászkastély

Képek[szerkesztés]

Híres görgetegiek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Görgeteg települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]