Ötvöskónyi

	Ötvöskónyi
	; Ötvöskónyi címere
	; Ötvöskónyi címere
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Nagyatádi
Jogállás	község
Polgármester	Szabad Józsefné (független)
Irányítószám	7511
Körzethívószám	82
	Népesség
Teljes népesség	876 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	33,27 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	27,71 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Ötvöskónyi Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 17′ 16″, k. h. 17° 21′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 17′ 16″, k. h. 17° 21′ 38″
	Ötvöskónyi Pozíció Somogy vármegye térképén
	Ötvöskónyi weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Ötvöskónyi témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Ötvöskónyi község Somogy vármegyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyatádtól 6 kilométerre északra fekszik a 68-as főút mellett; központjának északi részén ágazik ki a főútból a 6622-es út Beleg és Kutas felé. Áthalad a területén a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal is, melynek egy megállási pontja van itt, Ötvöskónyi megállóhely.

Története[szerkesztés]

Ötvöskónyi 1929-ben jött létre Ötvös és Kónyi községek egyesítésével, bár a nevet már korábban is használták a két település közös vasútállomásának jelölésére.

Ötvös nevét 1333–1335 között már említették az oklevelekben, majd 1389-ben Vtves és Wthwes alakban írták. A település első lakói feltehetően a 11-12. században királyi ötvösök voltak, akik a segesdi, majd később a királynéi ispáni központ ötvöseiként dolgoztak. A 16. század elején Báthori-birtok volt; a család várat is építtetett itt. Az 1500-as évek elején készült török portaösszeíráskor Magyar Kristóf és Miklós, valamint Óvári Fülöp birtokának írták. 1530-tól Pekry Lajos birtoka volt. 1534-ben a Bécs ellen portyázó Szulejmán csapatai Ötvös várát is elfoglalták, 1564-ben már csak mint puszta szerepelt. 1566-ban Szigetvár eleste után a török defterek által végzett összeíráskor már 8 portát jegyeztek itt fel. 1594-ben Zrínyi Miklós visszaszerezte a töröktől, ekkor Battyán Farkas birtoka volt. Az 1600-as évek végén végzett összeírásban már Somogy vármegye újratelepült községei közt szerepelt. Ekkor birtokosai a Marczali, a Batthyány és a Pekry családok voltak.

A 17. századtól már szlovénok (vendek) telepednek meg a községben és a számuk további betelepülőkkel növekedett a 18. századig, akik a Muravidékről érkeztek. Olyan nagy volt a szlovénok aránya a településen, hogy Kónyi még a 19. század végén is zömmel szlovén település volt. A 20. században aztán ezek a lakosok teljesen elmagyarosodtak, s csak Taranyban maradtak fenn legtovább.

Ötvöskónyit 1984. január 1-jén Nagyatádhoz csatolták, 1994-ben lett újra önálló község.

2015 novemberében készült el a Nagyatádot, Bakházát, Görgeteget, Háromfát, Kutast, Lábodot, Ötvöskónyit, Rinyaszentkirályt, valamint Taranyt érintő szennyvíz-beruházás.^[3]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1994–1998: Mikola Vilmos (független)^[4]
1998–2002: Mikola Vilmos (FKgP)^[5]
2002–2006: Mikola Vilmos (független)^[6]
2006–2010: Pusztai László (független)^[7]
2010–2014: Pusztai László (független)^[8]
2014-2019: Pusztai László (független)^[9]
2019-től: Szabad Józsefné (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,4%-a magyarnak, 28,6% cigánynak mondta magát (11,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 63,7%, református 8,9%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 6,2% (20,6% nem nyilatkozott).^[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

Chernel–Czindery-kastély, amelynek parkjában áll a megye legnagyobb fája, egy több mint 10 méter törzskerületű hárs, sajnos elég rossz állapotban van.^[11]^[12]
Barokk Nepomuki Szent János-szobor a kastélyparkban^[13]
A Báthori-várkastély romjai^[14]^[15]

Híres emberek[szerkesztés]

Itt született Barakonyi Kristóf református lelkész, esperes (1849–1934)

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Ünnepélyes átadás. nagyatad.csatornaprogram.hu. (Hozzáférés: 2017. június 16.)
↑ Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
↑ Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
↑ Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
↑ Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
↑ Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
↑ Ötvöskónyi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 21.)
↑ Ötvöskónyi Helységnévtár
↑ Újra kihajtott az ötvöskónyi matuzsálem. Magyar Hírlap, 2014. április 11. (Hozzáférés: 2016. január 4.)^{[halott link]}
↑ Az ötvöskónyi hárs. SEFAG. [2014. december 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. december 5.)
↑ A Nepomuki Szent János-szobor a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 8.)
↑ A vár romjai a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2014. december 8.)
↑ Geoláda a várromoknál (Balogh Béla). (Hozzáférés: 2014. december 8.)