Szentbalázs

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szentbalázs
Szentbalázs látképe.JPG
Szentbalázs címere
Szentbalázs címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Dr. Tornyos Gábor (független)[1]
Irányítószám 7472
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 315 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 24,88 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 12,14 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szentbalázs (Magyarország)
Szentbalázs
Szentbalázs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 19′ 09″, k. h. 17° 53′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 19′ 09″, k. h. 17° 53′ 45″
Szentbalázs (Somogy megye)
Szentbalázs
Szentbalázs
Pozíció Somogy megye térképén
Szentbalázs weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szentbalázs témájú médiaállományokat.

Szentbalázs egy község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól (14 km) délkeletre, a Zselicben található. Megközelíthető a 66-os főúton.

Története[szerkesztés]

Először 1332-ben említi oklevél, Sanctus Blasius néven, mai névalakjában a 14. századtól szerepel a község az okiratokban. Később a Szerdahelyi, a Derssfy ill. az Eszterházy család földesurainak birtoka volt. A 17. század elején a falu jelenlegi helyétől 1 km-re terült el, s csupán 14 család lakott itt. 1770 környékén indult meg a nagyobb mértékű betelepítés, ugyanekkor épült fel a római katolikus templom is. A 20. század elején Szentbalázsnak 421 lakosa és 70 lakóháza volt. A település évente két országos vásárnak adott színhelyet, létrejött a hitelszövetkezete. Az 1930-as években felépült az orvoslakás és a kultúrház, valamint új iskolával bővült a község. 1940-ben saját fúvószenekara volt a településnek. A második világháború után 187 holdnyi földet osztottak szét a lakosok között, 1946-ban kiépült az elektromos hálózat. 1947-ben földműves szövetkezet alakult, 1952-ben létrejött a termelőszövetkezet is. A lakosság összefogásának köszönhetően az 1960-as években kiépítették a járdát, s új egyemeletes, öt tantermes általános iskola került átadásra, melyhez egy pedagóguslakást is felhúztak. Ez kiegészült egy 40 személyes kollégiummal, amely a környező településekről ideérkező gyermekeket szállásolta el hétköznapokon. Fontos szerepe volt a helyi gazdasági életben a Surján Völgye Termelőszövetkezetnek, melyből részvénytársaság lett a rendszerváltáskor, később pedig kft-ként működött tovább. Az ő munkájuknak köszönhetően épület fel a Makovecz Imre által tervezett magyar pavilon az 1992-es sevillai világkiállításra. Szentbalázson körjegyzőség működik, iskoláját hét falu tartja fenn. 1994-ben sportcsarnok épült, mely a kikapcsolódást és sportolást szolgálja.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • 1770-ben épült római katolikus templom.
  • Erdélyből származó lélekharang
  • Hat törzsű tölgyfa[3]
  • Műemlék lakóház

Testvértelepülések[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szentbalázs települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. augusztus 10. (Hozzáférés: 2016. február 4.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A szentbalázsi hattölgy. (Hozzáférés: 2014. december 4.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]