Balatonlelle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balatonlelle
Szent Donát-kápolna
Szent Donát-kápolna
Balatonlelle címere
Balatonlelle címere
Balatonlelle zászlaja
Balatonlelle zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásFonyódi
Jogállás város
Polgármester Kenéz István Imre (független)[1]
Irányítószám 8638
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség5223 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség121,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület43,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonlelle (Magyarország)
Balatonlelle
Balatonlelle
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 47′ 12″, k. h. 17° 41′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 12″, k. h. 17° 41′ 47″
Balatonlelle (Somogy megye)
Balatonlelle
Balatonlelle
Pozíció Somogy megye térképén
Balatonlelle weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonlelle témájú médiaállományokat.

Balatonlelle város Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Balaton déli partján, Siófoktól nyugatra, Budapesttől 136 kilométer távolságra fekszik. Központján a 7-es főút halad végig kelet-nyugati irányban, közigazgatási területén áthalad, a parttól kissé távolabb az M7-es autópálya is. Korábban itt, a városközpontban ért véget a Szigetvártól Kaposváron át a Balatonig húzódó 67-es főút is, de 2007-ben ennek északi végpontját Balatonszemesre helyezték át, a régi nyomvonal azóta Somogytúr déli széle és Balatonlelle között a 6713-as számozást viseli.

A hazai vasútvonalak közül a településen a (Budapest–)Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonal halad át, amelynek egy megállási pontja van itt, Balatonlelle megállóhely. Szőlő- és borgazdasági szempontból a település a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]

Története[szerkesztés]

A terület 1211-ben került a tihanyi apátság tulajdonába. Első írásos említése 1229-ből származik, Lela néven. 1550-ben jutott török kézre a település. Az ezt követő időszakban alaposan megcsappant a lakosság száma: 1580-ban mindössze 8 családot találtak a török adóösszeírók. A 18. században a Majtényi család, majd a Szalay család birtoka volt.

Az iskolai oktatás 1720-ban kezdődött Lellén. Az 1778. évi Can. Vis. Megjegyzéséből tudjuk, hogy az első iskolaépület leégett.

Az 1848-as esztendő kiemelt helytörténeti jelentőségű eseménye volt a mezővárosi rang megszerzése. 1864 óta a neve Balatonlelle. 1882-ben magasabb besorolást érdemelt ki; kisközségként körjegyzőségi székhellyé lépett elő. (Boglár, Faluszemes és Őszöd tartoztak hozzá.) Hosszú évtizedek után 1895-ben építették meg a kéttantermes iskolát, majd a kommün alatt háromtantermessé bővítették. Itt folyt a tanítás 1938-ig, amíg a község a jelenleg is meglévő emeletes iskolát fel nem építette. 1941–42-ben megkezdődött a nyolcosztályos népiskola kialakítása. Lelle számára a háború utáni évek gyors elismerést hoztak: 1921-ben nagyközségi besorolásnak örvendtek lakói.

1978-ban Balatonboglárral Boglárlelle néven egyesült. 1986 óta város, 1991-ben a két település különvált, de mindkettő megtartotta városi rangját.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994:
  • 1994-1998: Szűcs László (KDNP)[4]
  • 1998-2002:
  • 2002-2006:
  • 2006-2010:
  • 2010-2014:
  • 2014-2019: Kenéz István Imre (független)[1]
  • 2019-től:

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,3%-a magyarnak, 2,3% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% horvátnak mondta magát (22,5% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 47,3%, evangélikus 2,3%, református 6,6%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 9,7% (32,5% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Galambot tartó nő (szobor, Mattky Ödön, a 7-es főút melletti parkban)
  • Volt Szalay-kúria (műemlék) (1838, klasszicista)
  • Volt Jankovich-kúria (műemlék) (1713) (jelenleg iskola, felújítva 2003-ban)
  • Népi kovácsműhely (műemlék) (1820 körül)
  • Szabadtéri színpad
  • Római katolikus templom (tervezte: Árkai Bertalan és Árkai Aladár)
  • Kishegy, Szent Donát-kápolna (műemlék, barokk)
  • Üdülőépület a villasoron, a volt MABI- majd SZOT-üdülő
  • Nepomuki Szent János-szobor (műemlék, barokk) a Kishegyi út és a Boglárra vezető út találkozásánál
  • Rádpuszta, Árpád-kori templom műemlék romja
  • Kapoli Múzeum és Galéria

Testvérvárosok[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b Balatonlelle települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  4. Balatonlelle települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Balatonlelle Helységnévtár