Balatonlelle

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Balatonlelle
Balatonlelle, Kishegy, Szt. Donát káplona 2.JPG
Balatonlelle címere
Balatonlelle címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Fonyódi
Jogállás város
Polgármester Kenéz István Imre (független)[1]
Irányítószám 8638
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség 5223 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 121,1 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 43,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonlelle (Magyarország)
Balatonlelle
Balatonlelle
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 47′ 12″, k. h. 17° 41′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 47′ 12″, k. h. 17° 41′ 47″
Balatonlelle (Somogy megye)
Balatonlelle
Balatonlelle
Pozíció Somogy megye térképén
Balatonlelle weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonlelle témájú médiaállományokat.

Balatonlelle város Somogy megyében, a Fonyódi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Balaton déli partján, Siófoktól nyugatra, Budapesttől 136 km távolságra fekszik. Vasúton a Székesfehérvár–Gyékényes vonalon, személygépkocsival és busszal az M7-es autópályán, illetve a 7-es főút és a 67-es főúton érhető el. A település a Balatonboglári borvidék részét képezi.[3]

Története[szerkesztés]

A terület 1211-ben került a tihanyi apátság tulajdonába. Első írásos említése 1229-ből származik, Lela néven. 1550-ben jutott török kézre a település. Az ezt követő időszakban alaposan megcsappant a lakosság száma: 1580-ban mindössze 8 családot találtak a török adóösszeírók. A 18. században a Majtényi család, majd a Szalay család birtoka volt.

Az iskolai oktatás 1720-ban kezdődött Lellén. Az 1778. évi Can. Vis. Megjegyzéséből tudjuk, hogy az első iskolaépület leégett.

Az 1848-as esztendő kiemelt helytörténeti jelentőségű eseménye volt a mezővárosi rang megszerzése. 1864 óta a neve Balatonlelle. 1882-ben magasabb besorolást érdemelt ki; kisközségként körjegyzőségi székhellyé lépett elő. (Boglár, Faluszemes és Őszöd tartoztak hozzá.) Hosszú évtizedek után 1895-ben építették meg a kéttantermes iskolát, majd a kommün alatt háromtantermessé bővítették. Itt folyt a tanítás 1938-ig, amíg a község a jelenleg is meglévő emeletes iskolát fel nem építette. 1941–42-ben megkezdődött a nyolcosztályos népiskola kialakítása. Lelle számára a háború utáni évek gyors elismerést hoztak: 1921-ben nagyközségi besorolásnak örvendtek lakói.

1978-ban Balatonboglárral Boglárlelle néven egyesült. 1986 óta város, 1991-ben a két település különvált, de mindkettő megtartotta városi rangját.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Galambot tartó nő (szobor, Mattky Ödön, a 7-es főút melletti parkban)
  • Volt Szalay-kúria (műemlék) (1838, klasszicista)
  • Volt Jankovich-kúria (műemlék) (1713) (jelenleg iskola, felújítva 2003-ban)
  • Népi kovácsműhely (műemlék) (1820 körül)
  • Szabadtéri színpad
  • Római katolikus templom (tervezte: Árkai Bertalan és Árkai Aladár)
  • Kishegy, Szt. Donát-kápolna (műemlék, barokk)
  • Üdülőépület a villasoron, a volt MABI- majd SZOT-üdülő
  • Nepomuki Szent János-szobor (műemlék, barokk) a Kishegyi út és a Boglárra vezető út találkozásánál
  • Rádpuszta, Árpád-kori templom műemlék romja
  • Kapoli Múzeum és Galéria

Testvérvárosok[szerkesztés]

Híres emberek[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

  1. Balatonlelle települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. (Hozzáférés: 2017. július 27.)

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]