Bőszénfa

Bőszénfa
Bőszénfa címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Vármegye	Somogy
Járás	Kaposvári
Jogállás	község
Polgármester	Nyitrai Cintia Ninetta (független)
Irányítószám	7475
Körzethívószám	82
Népesség
Teljes népesség	458 fő (2025. jan. 1.)
Népsűrűség	12,01 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	42,95 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 13′ 48″, k. h. 17° 51′ 00″46.23, 17.85
Bőszénfa Pozíció Somogy vármegye térképén
Bőszénfa weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Bőszénfa témájú médiaállományokat.
Sablon Wikidata Segítség

Bőszénfa (németül: Besinge) község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése

A vármegye délkeleti részén, a Zselicben fekszik, a megyeszékhely Kaposvártól 15 kilométerre délre. Belterületének nagy része egy észak-déli irányban elnyúló völgyben épült. Különálló településrésze Kisbőszénfa, a faluközponttól mintegy 1 kilométerre délnyugatra.

Kiterjedt közigazgatási területének köszönhetően számos települési szomszédja van. Legészakibb külterületei révén még Kaposvárral, a város Töröcske városrészével is közvetlenül határos. További határos települések: észak felől Zselickislak, Zselicszentpál és Simonfa, északkelet felől Kaposgyarmat, kelet felől Gálosfa, délkelet felől Almamellék, dél felől Boldogasszonyfa, délnyugat felől Somogyhárságy (utóbbi három Baranya vármegyéhez tartozik), nyugat felől Zselickisfalud, északnyugat felől pedig Szenna és Kaposszerdahely.

Megközelítése

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a Szigetvár-Kaposvár-Balatonszemes közt húzódó 67-es főút, ezen érhető el északi és déli irányból is. (A főút nyugatról halad el lakott területe mellett, annak csak kis hányadát érinti.) Keleti-északkeleti szomszédai – Sántos-Cserénfa-Hajmás-Gálosfa –, illetve a 66-os főút irányából a 6621-es út vezet a településre. Kisbőszénfa településrészre a két előbbi út találkozási pontjától nem messze délre, nyugat felé kiágazó önkormányzati úton lehet eljutni.

Vasútvonal jelenleg az egész zselici térséget nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a több vasútvonal által is érintett kaposvári vasútállomás kínálja.

Története

Bőszénfa Árpád-kori település. Azoknak a falvaknak egyike, amelyeket még Szent István király adományozott a Pannonhalmi Bencés Főapátságnak.

Neve a fennmaradt dokumentumok közül Albeus mester esztergomi kanonok 1237-1240-es években készített összeírásában szerepel először, Bozais alakban írva. A tatárjárás előtti időkben az apátság kanászai lakták. Középkori neve Bajszinfalva volt. 1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, valamint Szerdahelyi Dersfi Márton a zselicszentjakabi apátsággal szemben jogot tartottak a helységre. 1570-ben a török megszállás alatt, a török kincstári adólajstromban 10 házzal jegyezték fel. 1626-1627-ben Imrefy Farkas birtoka volt, az 1660 évi dézsmaváltságjegyzékben pedig Imrefy Farkasné szerepel földesuraként. Az 1715-ben végzett összeíráskor 6 háztartását írták össze. Az 1703-1715 évi összeírások szerint akkor már Festetics Pál birtoka volt, és a Festetics családé maradt a későbbiekben is. Az itteni kastélyt is a gróf Festetics család építtette.

A 20. század elején Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott.

1910-ben 984 lakosából 397 magyar, 586 német volt. Ebből 960 római katolikus, 19 református, 5 izraelita volt.

Egykor Bőszénfához tartozott Kisbőszénfapuszta, Szenttamáspuszta és Rókamalommajor is.

Szenttamás

Szenttamás a középkorban jelentékeny falu volt. 1425-ben Szerdahelyi Csepel János fiai, Imre és Dancs, továbbá Szerdahelyi Dersfi Márton, 1489-ben Szerdahelyi István, 1626-ban Imrefy Farkas, 1660-ban pedig Imrefy Farkasné birtokolták. 1733-ban már Festetics Kristóf birtokában lévő puszta volt.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Nyitrai István (független)
• 1994–1998: Nyitrai István (független)
• 1998–2002: Nyitrai István (független)
• 2002–2006: Nyitrai István (független)
• 2006–2010: Nyitrai István (független)
• 2010–2014: Nyitrai István (független)
• 2014–2019: Nyitrai István (független)
• 2019–2024: Nyitrai István (független)
• 2024– : Nyitrai Cintia Ninetta (független)

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:

Lakosok száma	530	522	522	491	482	469	463	458
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024	2025

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 89,5%-a magyarnak, 1,7% cigánynak, 1,3% németnek, 0,2% horvátnak mondta magát (10,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 70,8%, református 4%, evangélikus 0,4%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 9,2% (15% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 87,3%-a vallotta magát magyarnak, 1,9% cigánynak, 1% németnek, 0,2% szerbnek, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (12,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 34,6% volt római katolikus, 1,2% református, 0,6% evangélikus, 0,2% egyéb keresztény, 2,9% egyéb katolikus, 10% felekezeten kívüli (50,4% nem válaszolt).

Nevezetességei

• Római katolikus templom. Az első templom 1777-ben épült, de helyére gróf Festetics Pál 1902-ben újat emeltetett. 2021-ben az épületet felújították.
• A 19. és 20. század fordulóján épült, ma műemléki védelem alatt álló mezőgazdasági épületegyüttes (magtár és istálló)
• A Surján-patak völgyében végigvezető turistaút mellett a Kaposvári Egyetem szarvasfarmjának elkerített területei láthatók, amelyek gazdasági jelentőségük mellett a látogatók számára is érdekesek: szarvasokat, vaddisznókat, szamarakat és időnként egyéb állatokat is látni lehet a területen.
• Bőszénfa közigazgatási területének határán, egy erdős részen találhatóak a ropolyi vár maradványai.

Képek

• 
• 
• 
• 
• 
• 

Források

• Borovszky Samu: Somogy vármegye