Balatonberény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balatonberény
Balatonberény műemlék temploma
Balatonberény műemlék temploma
Balatonberény címere
Balatonberény címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásMarcali
Jogállás község
Irányítószám 8649
Körzethívószám 85
Népesség
Teljes népesség1081 fő (2015. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség41,66 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület26,09 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonberény (Magyarország)
Balatonberény
Balatonberény
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 42′ 51″, k. h. 17° 19′ 01″Koordináták: é. sz. 46° 42′ 51″, k. h. 17° 19′ 01″
Balatonberény (Somogy megye)
Balatonberény
Balatonberény
Pozíció Somogy megye térképén
Balatonberény weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonberény témájú médiaállományokat.

Balatonberény egy község Somogy megyében, a Marcali járásban, a Balaton partján.

Fekvése[szerkesztés]

Balatonszentgyörgy és Balatonkeresztúr között helyezkedik el, mintegy 4 kilométerre a Zala torkolatától; mindkét szomszédja felől a 7119-es számú mellékút vezet a településre. Vonattal is elérhető a Székesfehérvár–Gyékényes- és a Somogyszob–Balatonszentgyörgy-vasútvonalakon, amelyeknek egy megállóhelye van a községben. A település a Balatonboglári borvidék részét képezi.[2]

Története[szerkesztés]

A mai település helyén már mintegy 6500 éve élhetnek emberek, ezt újkőkori és bronzkori leletek tanúsítják. A római korból a Balatonban talált téglák és egy kút, valamint a faluban fellelt sírok és pénzérmék maradtak meg, de vannak népvándorláskori temetők is a község területén.[3]

Az első írásos dokumentum, amelyben említik, 1121-ből származik, ekkor nevét Buren alakban írták. (Bár sokáig ismert volt egy 1082-ből eredő oklevél is, de kiderült, hogy az hamisítvány.) Az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben Fanch-Beren írásmóddal szerepelt; ez a név az akkori birtokosra, a Gordovai Fáncs családra utal. Egy 1536-os adóösszeírásban Fajsz-Berény néven fordult elő, egy 17. századi feljegyzés szerint pedig a Fáncsok egyik leányági leszármazottja, Zankó Miklós birtokolta a falut. 1727-től a Hunyady családé lett, nekik köszönhető, hogy a 14. századból származó, de majdnem teljesen elpusztult templom romjaira egy új, barokk stílusút építettek. Bél Mátyás 18. századi leírásában megemlíti, hogy a virágzó település lakói főként szőlészetből és halászatból élnek.[3]

Az 1848–1849-es szabadságharcban 14 helyi katona halt hősi halált. 1881-ben készült el a Hunyady-kastély, a Balaton déli partján húzódó vasút megépülésének köszönhetően pedig megkezdődött országosan ismert üdülőtelepüléssé válása. A 20. század elejére már 171 fürdőbódé, nyaralóvillák sora és négy szálloda is felépült. Nevét ekkor már csaknem a mai alakjában, Balaton-Berényként írták. A két világháborúban szintén harcoltak helyiek, rájuk emléktábla emlékezik.

Kultúrtörténeti érdekesség, hogy 1906. szeptemberében az ifjú zenekutató Bartók Béla, népdalgyűjtő körútja alkalmából néhány napot itt töltött. Az eddigi kutatás szerint Bartók három dalt gyűjtött Balatonberényben. Ezek közül kettő egyértelmű, mert rendelkezésre áll az eredeti támlap Bartók kézírásával: az egyik az Elhervadt a citrusfa kezdetű rabének, a másik pedig a Fehér Laci lovat lopott című ballada egy variánsa, amelyet Ifi Juli, akkor Bartókkal egyidős helybéli fiatalasszony énekelt.[4]

A XX. század második felében a Fonyódi járáshoz tartózó falu fejlődése lelassult, sőt, önállóságát is elvesztette, Balatonszentgyörgyön működő közpottal közös tanácsú község volt, csak 1989-től lett önálló ismét.[3] 1994-ben a Fonyódi kistérségbe került, ahonnan 2007-ben a Marcali kistérségbe helyezték át, 2013 óta pedig a Marcali járáshoz tartozik.

2002. július 1-jén 20 lengyel zarándok vesztette életét itt buszbalesetben. A baleset helyszínén emlékművet emeletek, ami a magyarországi lengyelek fontos emléke, illetve emlékhelye.[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Nagy Károly (független)[6]
  • 1994–1998: Nagy Károly (független)[7]
  • 1998–2002: Gazda János (független)[8]
  • 2002–2006: Gazda János (független)[9]
  • 2006–2010: Horváth László (független)[10]
  • 2010–2014: Horváth László (független)[11]
  • 2014–2019: Horváth László (független)[12]
  • 2019–2020: Horváth László (független)[13]
  • 2020-tól: …

A településen 2020. december 13-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kell majd tartani, mert az előző képviselő-testület néhány hónappal korábban feloszlatta magát.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 77,2%-a magyarnak, 1% cigánynak, 8,2% németnek mondta magát (19% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 59,5%, református 1,9%, evangélikus 2,2%, görögkatolikus 0,2%, felekezet nélküli 8,2% (26,2% nem nyilatkozott).[14]

Nevezetességei[szerkesztés]

A tájház

Balatonberény legfőbb vonzereje maga a Balaton: 6 km-es partszakaszán működik fizetős és szabadstrand, valamint naturista strand is.[15] Emellett található a faluban tájház is (Múltház néven), a szőlőhegyen több évszázados, nádtetős présházak sorakoznak, a műemléki védelem alatt álló templom pedig azért különleges, mert egyes részei még őrzik 14. századi, gótikus formájukat. A templomkertben egy 228 éves Szent Vendel-szobor áll, de van a faluban Kossuth-szobor és 1956-os emlékmű is. A Balaton utcai parkban álló emlékmű három hajótestet formáz, amelyek a Felvidéket, a Délvidéket és Erdélyt jelképezik, a Szabadság téri parkban pedig millecentenáriumi kopjafa és millenniumi emlékkereszt is látható.[16]

A Balaton déli partján egyedül Balatonberényben található nudista strand és kemping.[17]

Híres emberek[szerkesztés]

Testvértelepülés[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. A Balatonboglári borvidék hegyközségi tanácsának alapszabálya (PDF). Dél-Balatoni bor. [2016. április 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 27.)
  3. a b c Balatonberény története. A település honlapja. (Hozzáférés: 2015. december 22.)
  4. Az ifjú Bartók Balatonberényben
  5. Buskó András (szerk.): Lengyel emlékhelyek. Budapest, 2003. 102. o. Archiválva 2016. február 7-i dátummal a Wayback Machine-ben, wysocki.hu
  6. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  8. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  9. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  10. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  11. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
  12. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 27.)
  13. Balatonberény települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  14. Balatonberény Helységnévtár
  15. Strandok. Balatonberény honlapja. (Hozzáférés: 2015. december 22.)
  16. Balatonberényi látnivalók. (Hozzáférés: 2015. december 22.)
  17. http://ilovebalaton.blog.hu/2013/08/03/a_legjobb_balatoni_nudista_strand_balatonbereny
  18. Testvértelepülés. Balatonberény honlapja. (Hozzáférés: 2015. december 22.)

További információk[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]