Magyaratád
| Magyaratád | |||
 | |||
| Műemlék Nepomuki Szent János-szobor (1794, barokk, Buck József alkotása) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Kaposvári | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Kellerné Toldi Andrea (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7463 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 735 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 40,12 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 18,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 28′ 04″, k. h. 17° 54′ 10″46.467900°N 17.902650°EKoordináták: é. sz. 46° 28′ 04″, k. h. 17° 54′ 10″46.467900°N 17.902650°E | |||
 Magyaratád
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Magyaratád weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaratád témájú médiaállományokat. | |||
Magyaratád község Somogy vármegyében, a Kaposvári járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Kaposvártól északkeletre, Toponár városrész és Ráksi között fekszik, a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös út mentén. Központjában ágazik ki az előbbi útból a 65 113-as út dél felé, a zsákfalunak tekinthető Patalom központjába.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Magyaratád Árpád-kori település. Nevét 1284-ben már említették az oklevelek, mint a királyné hírnökeinek faluját. 1284-ben IV. László magyar király a falut Főnévi Lukácsnak adományozta, de Lukács testvérei, Kozma és Benedek, 1309-ben eladták a pécsi káptalannak. Később, 1377-ben Zámbó Miklós mester óbudai várnagynak a fia vette meg. Neve 1332-1337 között szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Ekkor már plébániája is volt. 1399-ben pedig Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát is említették. 1401-ben két hasonló nevű helységet is említenek az oklevelek; az egyik az 1415 és 1487 években az Atádi család birtoka volt. 1421-ben a nyúlszigeti apácák kapták. 1481-ben Atádi Kéri Mátyás is igényt tartott az egyik részéhez. 1502-ben Várdali Pál és nővére, Kithányi László özvegye, bírták, akiknek a kérésére II. Ulászló magyar király a sümegi konventtel új határjárást tartatott, ekkor Ispazi Ambrus, a nyúlszigeti apácák nevében, az Igal helység felőli határokra nézve ellentmondott. 1550-ben Derecskey Pál birtoka volt. 1580-ban pedig a török adószedők 10 házát írták össze. A török hódoltság alatt elpusztult és csak 1724-ben települt be újra. Az 1724 június 14-én kiállított alapítólevél, melyet Bakacs Benedek, a földesúr fia állított ki, még a 20. század elején is a község birtokában volt. 1726-ban özvegy báró Szentgyörgyvölgyi Bakacs Lukácsné Csoknay Éva, 1733-ban báró Bakacs Benedek, 1767-ben Bakacs Benedek örökösei és Zobothin László voltak a földesurai. A településen levő régi kúriát a Bakacs család építtette. 1856-ban a báró Sina család, a 20. század elején pedig Jeszenszky Ferencné, szül. Kántorjánosi Mándy Thyrának és Kacskovics Lajos alispánnak volt itt nagyobb birtoka.
A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.
1910-ben 909 lakosából 904 magyar, 4 német volt. Ebből 373 római katolikus, 503 református, 19 evangélikus volt.
A községhez tartozott Tátompuszta is.
Tátompuszta
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]
Tátompuszta a középkorban falu volt. Nevét 1275-ben említette először oklevél Thathum néven. Ekkor a zseliczszentjakabi benedekrendi apátság népei lakták. 1388–1405 között a Zichy család, 1417-ben pedig a zseliczszentjakabi apátság és a nyúlszigeti apáczák birtoka volt, 1426–1452 között pedig csak az apátságé. Az 1726 évi összeírásban Tátony néven telő. Ekkor özvegy Bakacs Lukácsné, szül. Csoknay Éva volt a birtokosa, majd a gróf Batthyány, később a Tallián, utóbb a Bosnyák családé lett; kitől a báró Sina, ettől pedig Ypsylanti herceg vette meg, a 20. század elején pedig Kacskovics Lajos alispán volt a birtokosa.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Baán János (független)[3]
- 1994–1996: Baán János (független)[4]
- 1997–1998: Takács János (független)[5]
- 1998–2002: Takács János (független)[6]
- 2002–2006: Takács János (független)[7]
- 2006–2010: Takács János (független)[8]
- 2010–2014: Törzsök Róbert (független)[9]
- 2014–2019: Törzsök Róbert Zoltán (független)[10]
- 2019–2024: Takács János (független)[11]
- 2024– : Kellerné Toldi Andrea (független)[1]
A településen 1997. február 23-án időközi polgármester-választást kellett tartani, mert a korábbi faluvezető 1996. november 4-én, 55 évesen[12] elhunyt. A posztért öt független jelölt indult, akik közül az addigi alpolgármester nyerte el a legtöbb szavazatot.[5]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 824 | 799 | 786 | 725 | 760 | 735 | 729 | 735 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 80,9%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 1,1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (18,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 39,9%, református 11,4%, evangélikus 0,8%, felekezet nélküli 16,7% (30,2% nem nyilatkozott).[13]
2022-ben a lakosság 89,2%-a vallotta magát magyarnak, 1,8% németnek, 0,4% cigánynak, 0,1-0,1% örménynek, bolgárnak és ruszinnak, 2% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,4% volt római katolikus, 9,5% református, 0,8% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 0,1% ortodox, 0,4% egyéb keresztény, 1,8% egyéb katolikus, 19,2% felekezeten kívüli (37,5% nem válaszolt).[14]
Nevezetességek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Római katolikus temploma - a 19. század közepén épült.
- Református temploma - 1845-ben épült.
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Magyaratád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 28..
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1..
- ↑ "Magyaratád települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21..
- ↑ "Magyaratád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2020. január 8..
- 1 2 Magyaratád választott – Takács János lett a falu új polgármestere. Somogyi Hírlap, 1997. február 24. (8. évfolyam, 46. szám), 1. oldal. Online hozzáférés: 2024. augusztus 28.
- ↑ "Magyaratád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. április 21..
- ↑ "Magyaratád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. április 21..
- ↑ "Magyaratád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. április 21..
- ↑ "Magyaratád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2012. január 14..
- ↑ "Magyaregres települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. február 2..
- ↑ "Magyaratád települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. május 28..
- ↑ Baán János gyászjelentése. Somogyi Hírlap, 1996. november 7. (7. évfolyam, 260. szám), 11. oldal. Online hozzáférés: 2024. augusztus 28.
- ↑ Magyaratád Helységnévtár
- ↑ Magyaratád Helységnévtár
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Borovszky Samu: Somogy vármegye
