Magyaratád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyaratád
Magyaratád címere
Magyaratád címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Törzsök Róbert Zoltán (független)[1]
Irányítószám 7463
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 786 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 40,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 18,82 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Magyaratád (Magyarország)
Magyaratád
Magyaratád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 28′ 07″, k. h. 17° 54′ 04″Koordináták: é. sz. 46° 28′ 07″, k. h. 17° 54′ 04″
Magyaratád (Somogy megye)
Magyaratád
Magyaratád
Pozíció Somogy megye térképén
Magyaratád weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyaratád témájú médiaállományokat.

Magyaratád község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól északkeletre, Ráksi és Toponár közt fekvő település.

Története[szerkesztés]

Magyaratád Árpád-kori település. Nevét 1284-ben már említették az oklevelek, mint a királyné hírnökeinek faluját. 1284-ben IV. László magyar király a falut Főnévi Lukácsnak adományozta, de Lukács testvérei, Kozma és Benedek, 1309-ben eladták a pécsi káptalannak. Később, 1377-ben Zámbó Miklós mester óbudai várnagynak a fia vette meg. Neve 1332-1337 között szerepelt a pápai tizedjegyzékben is. Ekkor már plébániája is volt. 1399-ben pedig Mindenszentek tiszteletére szentelt templomát is említették. 1401-ben két hasonló nevű helységet is említenek az oklevelek; az egyik az 1415 és 1487 években az Atádi család birtoka volt. 1421-ben a nyúlszigeti apácák kapták. 1481-ben Atádi Kéri Mátyás is igényt tartott az egyik részéhez. 1502-ben Várdali Pál és nővére, Kithányi László özvegye, bírták, akiknek a kérésére II. Ulászló magyar király a sümegi konventtel új határjárást tartatott, ekkor Ispazi Ambrus, a nyúlszigeti apácák nevében, az Igal helység felőli határokra nézve ellentmondott. 1550-ben Derecskey Pál birtoka volt. 1580-ban pedig a török adószedők 10 házát írták össze. A török hódoltság alatt elpusztult és csak 1724-ben települt be újra. Az 1724 június 14-én kiállított alapítólevél, melyet Bakacs Benedek, a földesúr fia állított ki, még a 20. század elején is a község birtokában volt. 1726-ban özvegy báró Szentgyörgyvölgyi Bakacs Lukácsné Csoknay Éva, 1733-ban báró Bakacs Benedek, 1767-ben Bakacs Benedek örökösei és Zobothin László voltak a földesurai. A településen levő régi kúriát a Bakacs család építtette. 1856-ban a báró Sina család, a 20. század elején pedig Jeszenszky Ferenczné, szül. Kántorjánosi Mándy Thyrának és Kacskovics Lajos alispánnak volt itt nagyobb birtoka.

A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott.

1910-ben 909 lakosából 904 magyar, 4 német volt. Ebből 373 római katolikus, 503 református, 19 evangélikus volt.

A községhez tartozott Tátom-puszta is.

Tátompuszta[szerkesztés]

Kacskovics Lajos és családja síremléke a tátompusztai kúriától nem messze fekvő minimetőben

Tátompuszta a középkorban falu volt. Nevét 1275-ben említette először oklevél Thathum néven. Ekkor a zseliczszentjakabi benedekrendi apátság népei lakták. 13881405 között a Zichy család, 1417-ben pedig a zseliczszentjakabi apátság és a nyúlszigeti apáczák birtoka volt, 14261452 között pedig csak az apátságé. Az 1726 évi összeírásban Tátony néven telő. Ekkor özvegy Bakacs Lukácsné, szül. Csoknay Éva volt a birtokosa, majd a gróf Batthyány, később a Tallián, utóbb a Bosnyák családé lett; kitől a báró Sina, ettől pedig Ypsylanti herceg vette meg, a 20. század elején pedig Kacskovics Lajos alispán volt a birtokosa.

Nevezetességek[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma - a 19. század közepén épült.
  • Református temploma - 1845-ben épült.

Források[szerkesztés]

  1. Magyaregres települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)