Ugrás a tartalomhoz

Nágocs

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nágocs
A Zichy-kastély
A Zichy-kastély
Nágocs címere
Nágocs címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásTabi
Jogállásközség
PolgármesterHorváth István (független)[1]
Irányítószám8674
Körzethívószám84
Népesség
Teljes népesség577 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség29,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület22,26 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 39′ 41″, k. h. 17° 57′ 33″46.661281°N 17.959219°EKoordináták: é. sz. 46° 39′ 41″, k. h. 17° 57′ 33″46.661281°N 17.959219°E
Nágocs (Somogy vármegye)
Nágocs
Nágocs
Pozíció Somogy vármegye térképén
Nágocs weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nágocs témájú médiaállományokat.
Nem tévesztendő össze a következővel: Mágocs.

Nágocs (németül: Nagotsch[3]) község Somogy vármegyében, a Tabi járásban.

Fekvése

[szerkesztés]

A körülbelül 620 lakosú község a külső-somogyi dombvidék központi részén fekszik, a Balatontól 25, Kaposvártól 35 kilométer távolságra. Szomszédai északon Kapoly, nyugaton Andocs, délen Somogyacsa, keleten Zics, Miklósi és Kára.

Központján észak-déli irányban egy öt számjegyű mellékút, a 65 115-ös út húzódik végig, nyugat felől Andoccsal és a Kaposvár-Szántód közti 6505-ös úttal a 6522-es út, kelet felől Ziccsel a 6523-as út köti össze. Közigazgatási határának keleti szélét érinti még a Szorosadtól Kapolyig húzódó, a 6508-as és 6511-es utakat összekötő 6516-os út is.

A falu területe kb. 4000 katasztrális hold. A határ hosszúsága 12 kilométer, szélessége csak 2–3 kilométer az észak-déli irányban húzódó dombvonulatok miatt. Legmagasabb pontja 245 méterrel van a tengerszint felett, a legmélyebb 153 méterrel. A dombhátak enyhén a Nagy-Koppány folyóvölgye felé lejtenek. A község a két fő dombvonulat közötti völgyben helyezkedik el, a Nágocsi-patak forrásvidékén.

Története

[szerkesztés]
A Zichy-kastély légi felvételen

A kedvező földrajzi adottságoknak köszönhetően a falu területe évezredek óta lakott hely. Már az őskori ember is megtelepült itt. Ezt bizonyítják a község határában feltárt kő-, bronz-, és vaskori leletek is.1935-ben az i. e. III. évezredből származó, újkőkori telep nyoma és egy kőbalta került elő. A 16X11 cm-es nyéllyukas kőbalta azt mutatja, hogy az itt élő ember már megtanulta a kövek csiszolását és átfúrását. Az i. e. II. évezredben a bronzművesség elterjedése miatt a kőeszközök használata fokozatosan háttérbe szorult. 1858-ban három bronztálat találtak a szőlőhegyen, melynek korát akkor nem lehetett megállapítani. Érdekesség: az említett három bronztálat a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, de sajnos elvesztek. Az i. e. I. évezredben a vas felhasználásával jutott először az emberiség kezébe tömegesen előállítható és megbízható eszköz. Ebből az időből ismerjük először név szerint a Nágocs vidékén megtelepedett népeket: a keltákat és az illíreket. A lovakkal és harci kocsikkal rendelkező harcosok az i. e. II. évszázadban nyomultak be a Délkelet-Dunántúlra. Nágocson több lelet is őrzi a kelták emlékét: urnasír, fegyver, használati és dísztárgyak. Az urnasír 1927-ben került a felszínre. A kelták eredetileg csontvázas sírokba temetkeztek, a hamvasztást a leigázott illírek hatására terjedt el a hódítók között. Az elégetett halott maradványait nagyobb urnába gyűjtötték. Az urna mellé egy cserépedényt is helyeztek, amelybe vagy a halott értékeit vagy élelmet raktak. A nágocsi edény fazekaskoronggal készült, alacsony vállú, széles szájú és kihasasodó formájú volt. Két vaskardot is tettek a sírba, az egyiket érdekes módon kétszer is meghajlították, a kardhoz csavart kardkötő lánc is tartozott.

Nágocs Árpád-kori település, mely már a tatárjárás előtt is fennállt. Nevét már 1138-ban villa Nagasu alakban, majd 1264-ben villa Nagach írásmóddal említették az oklevelek. 1208-1290 között Nágocs a Győr nemzetség Óvári-Kéméndi ágának birtoka volt. 1230-ban az Osl nemzetségbeli Osli ispánnak és az ugyane nembeli Móricnak is, aki azonban itteni földjeit még 1230 előtt a csomai egyháznak adományozta.

1450-ben a Tolna vármegyei Daróvár tartozékai közé tartozott, majd 1536-ban a Dombai családé volt. Az 1573-1574 évi török kincstári adólajstromban 30 házzal vették fel, 1580-ban pedig 32 házát írták össze a török adószedők. 1598-1599-től a Zichy család volt földesura. 1715-ben végzett összeíráskor mindössze 5 háztartást írtak benne össze. Nágocs 1788. január 31-én és 1792. augusztus 2-án Nágocs országos vásárok tartására is szabadalmat nyert.

1873. szeptember 1-éjén az ősrégi magyar nemesi Zichy család köznemesi ágából származó Zichy Stefanie (1855–1929),[4][5] zicsi és rajki Zichy István (1827–1901), cs. kir. kamarásnak, földbirtokosnak a leánya házasságot kötött zágorjei Rubido Radoslav (1847–1910), horvátországi földbirtokos úrral.[6] A gornja Rijekai Erdődy–Rubido-kastélyban nevelkedett zagorjei Rubido Radoslav horvát köznemes nem volt teljesen idegen a magyar főnemesség soraiban; apja Rubido Antal (1817–1863), földbirtokos, anyja pedig gróf monyorókeréki és monoszlói Erdődy Szidónia (1819–1884) asszony volt.[7] Rubido Radoslav 1878. február 26-án királyi engedélyt szerzett a "Zichy-Rubido" kettős-név viselésére, illetve felesége nemesi előnevét "zicsi"-t, adományban szerzete I. Ferenc József magyar királytól; ezentúl zágorjei és zicsi Rubido-Zichy Radoslav lett.[8] Rubido-Zichy Radoslav, Varasd vármegye és Varasd város főispánja, 1905. november 10-én bárói címet szerzett adomáyban I. Ferenc József magyar királytól.[9] Tőlük származik a báró zágorjei és zicsi Rubido-Zichy család.

A 20. század elején báró Rubidó-Zichy Radoslav és zicsi és zajki Zichy Stefánia fia, báró Rubidó-Zichy Ivánnak (1874–1964), a magyar királyság londoni nagykövete,[10] lett a nágocsi nagy földbirtoknak és a szép kastélynak az örököse; a kastélynak a földszintes része régibb építésű, míg az emeletes részt Zichy Nepomuki János 1820 körül építtette. Báró Rubidó-Zichy Iván 1916-ban elvette gróf Apponyi Gizella (1886–1918), csillagkeresztes-hölgyet;[11] Apponyi Gizella grófnő halála után báró Rubido-Zichy Iván feleségül vette a távoli rokonát gróf zicsi és vázsonykeői Zichy Erzsébet (1893–1972) kisasszonyt, gróf Zichy Andor (1858–1918), földbirtokosnak,[12] és pészaki Bajzáth Máriának a lányát. A 20. század elején a nágocsi Rubido-Zichy kastélyban majd 2000 kötetes régi könyvtár is volt, a Zichy, az Erdődy és Rubidó családok egykorú arcképfestményeivel, régi berakott és faragott bútorokkal, régi ezüstveretű török nyergekkel és lószerszámokkal.

A 20. század elején Somogy vármegye Tabi járásához tartozott.

1910-ben 1142 lakosából 1004 magyar, 138 német volt. Ebből 834 római katolikus, 279 református, 13 evangélikus és 13 izraelita volt.

Nágocshoz tartozott Jutom-, Csillag- és Tomé puszta is, valamint a Nágocs és Miklósi között fekvő Kovászna helység is.

1945 báró Rubido-Zichy Ivánt és családját a kommunista rendszer minden tulajdoni jogtól kifosztotta. A nágocsi kastély több használó kezébe került; iskola, tsz-iroda, orvosi rendelő, gyermekotthon, is adott helyet az épület az évtizedek során. közben az épület külső és belső állaga egyre jobban romlott. A rendszerváltozás után semmi kárpótlás nem jutott az egykori tulajdonosok és az épület a parkjával továbbra is az állam tulajdonaként maradt. A még mindig állami tulajdonban levő kastélyhoz 2014 óta gróf Zichy László vállalkozó 60 évre vagyonkezelői jogot kapott rá, (azaz saját pénzen szépítheti és rendbe hozhatja a kastélyt, ezért cserébe addig lakhat benne). Zichy Lászlónak a szülei gróf zicsi és vásonkeői Zichy Aladár (1910–1969), diplomás mezőgazdász, nagybirtokos,[13] és Walkó Erzsébet (1916–2002) voltak; az utóbbi pedig Walko Lajos (1880– 1954), Magyarország külügyminiszterének, országgyűlési képviselőnek a lánya volt. Azóta Zichy László és neje Zichyné Éva a kastély fenntartásával foglalkoznak.

Jutom puszta

[szerkesztés]

Jutom puszta nevét 1397-ben Juton, 1450-ben Juthey alakban említették az oklevelek, a Tolna vármegyei Daróvár tartozékaként. 1726-os összeíráskor Gyutom néven, Zichy Ádám birtokaként szerepelt.

Tomé puszta

[szerkesztés]

Tomé puszta neve 1726-ban már szerepelt az oklevelekben, ekkor Zichy Ádám birtoka volt.

Kovászna

[szerkesztés]

Kovászna nevét az 1583 évi adólajstrom Nágocs és Miklósi között említette, mely ekkor osztopáni Perneszy András birtoka volt.

Közélete

[szerkesztés]

Polgármesterei

[szerkesztés]
  • 1990–1994: Ifj. Horváth Pál (független)[14]
  • 1994–1996: Ifj. Horváth Pál (független)[15]
  • 1996–1998: ...
  • 1998–2002: Dr. Pap Imre (független)[16]
  • 2002–2006: Pál Imréné (független)[17]
  • 2006–2010: Pál Imréné (független)[18]
  • 2010–2014: Dr. Pap Imre (független)[19]
  • 2014–2019: Kiss Szilveszter (független)[20]
  • 2019–2024: Simor Ákos (független)[21]
  • 2024– : Horváth István (független)[1]

A településen 1996. április 14-én időközi polgármester-választás zajlott.[22]

Népesség

[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2025 között:
Lakosok száma
656
639
687
621
603
565
587
577
20132014201520212022202320242025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,7%-a magyarnak, 2,5% cigánynak, 2,2% németnek mondta magát (17,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 41,2%, református 8,8%, evangélikus 1,3%, görögkatolikus 0,1%, felekezet nélküli 14,9% (26,5% nem nyilatkozott).[23]

2022-ben a lakosság 86,9%-a vallotta magát magyarnak, 3,8% németnek, 2,3% cigánynak, 0,5% románnak, 0,2% szerbnek, 2,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 29,4% volt római katolikus, 6,3% református, 1,3% evangélikus, 0,3% görög katolikus, 6,5% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 13,8% felekezeten kívüli (42% nem válaszolt).[24]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Zichy-kastély
  • Római katolikus templomát - 1757-ben Zichy József építtette, később báró Rubidó Zichy Iván restauráltatta és új toronnyal látta el.
  • Turul-szobros emlékmű[25]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Nágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 14.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ http://www.ungarndeutsche.de/de/cms/uploads/Ortsnamen_ungarndeutsche.pdf Archiválva 2014. június 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (Hozzáférés: 2013. január 21.)
  4. ↑ familysearch.org - római katolikus anyakönyvek - Pest (belvárosi) - keresztelők - Zichy Steáfia Mária Anna keresztelője - 1855. nov. 29.
  5. ↑ familysearch.org - Volosko, Abbazia, Olaszország (in: Budapest (Pest). Anyakönyvi Hivatal. IV. Kerület, Budapesten a Városi Levéltárban, Tolna Megye Levéltára) - halottak - báró Rubido-Zichy Radoslavné Zichy Stefánia halála - 1929. feb. 28.
  6. ↑ Somogy, 1873 (9. évfolyam, 2-53. szám)1873-09-09 / 36. szám
  7. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - Rubido Antalné gróf Erdődy Szidónia
  8. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 68. kötet - 466. oldal
  9. ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 71. kötet - 500. oldal
  10. ↑ familysearch.org - Elhalálozás • Find a Grave Index - Kulm im Burgenland, Güssing Bezirk, Burgenland, Austria - báró Rubido-Zichy Iván halála
  11. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - báró Rubido-Zichy Ivánné gróf Apponyi Gizella
  12. ↑ Országos Széchenyi Könyvtár - gyászjelentések - gróf Zichy Andor
  13. ↑ familysearch.org - polgári anyakönyvek - Budapest - I. kerület - gróf Zichy Aladár és Walkó Erzsébet házassága - 1936. feb. 4.
  14. ↑ Nágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  15. ↑ Nágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  16. ↑ Nágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  17. ↑ Nágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  18. ↑ Nágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 28.)
  19. ↑ Nágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  20. ↑ Nágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  21. ↑ Nágocs települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 3.)
  22. ↑ Magyar Nemzeti Levéltár Somogy Megyei Levéltára Helyhatósági választások iratai, 1990-2002 (2006, 2010) XXXIII. 6.
  23. ↑ Nágocs Helységnévtár
  24. ↑ Nágocs Helységnévtár
  25. ↑ Turul-szobrok a Kárpát-medencében. Törökkanizsa honlapja. [2016. március 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2015. január 31.)

Források

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

Magyarország védett természeti területeinek listája

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Nágocs&oldid=28649176”