Visnye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Visnye
Visnye címere
Visnye címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Füszfás Balázs (független)[1]
Irányítószám 7534
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség242 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség9,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület24,38 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Visnye (Magyarország)
Visnye
Visnye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 11′ 25″, k. h. 17° 40′ 38″Koordináták: é. sz. 46° 11′ 25″, k. h. 17° 40′ 38″
Visnye (Somogy megye)
Visnye
Visnye
Pozíció Somogy megye térképén
Visnye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Visnye témájú médiaállományokat.

Visnye község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Visnye Hedrehelytől keletre, a Zselici Tájvédelmi Körzettől délre, a Márffy-tó szomszédságában helyezkedik el. Zsáktelepülésnek tekinthető, mivel közúton csak a 6607-es útból kelet felé kiágazó 66 151-es úton érhető el; keleti szomszédjával, Vásárosbéccel csak földút köti össze.

Nevének eredete[szerkesztés]

Valószínű, hogy neve a „meggyfa” jelentésű szláv visnya szóból ered.

Története[szerkesztés]

Visnye nevét 1443-ban említette először oklevél, Wysnye alakban írva, mint Hedrehely mezőváros tartozékát. 1446-ban már népes település lehetett, melynek Alsó-Visnye nevű részét Hunyadi János kormányzó Emekei Miklósnak és Berekfalvi Zopa Péternek adományozta, majd két évvel később 1448-ban Visnye és Nagyvisnye helységek felerésze Berekfalvi Zopa Péter birtokaként említették. A 15. század második felében a Laki Thúz családé volt. 1484-1500 között Lak tartozékai között sorolták fel. Az 1536 évi adólajstromban is két Visnye fordult elő: 1550-ben Alsó-Visnye Alya Mátyásé és Ördög Mátyásé volt. Az 1565-1566 évi török kincstári fejadójegyzékben Felső-Visnye 10, Alsó-Visnye 10 és Daru-Visnye 5 házzal volt felvéve. 1598-1599-ben Felső-Visnye Alya Kristóf, Alsó-Visnye és Közép-Visnye Kapranith Kristóf birtoka volt. Az 1626-1627 évi adólajstromban már négy Visnye nevű helységet találunk. 1660-ban Felső-Visnye és Alsó-Visnye a Szigligeti vár tartozékai között fordult elő. 1692-ben Alsó- és Kápolnás-Visnye Lengyel Jánosé volt. 1715-ben Visnye már csak puszta volt és Hedrehelyhez tartozott. 1720-ban kezdett újból települni. 1726-ban Alsó-Visnye, Közép-Visnye és Felső-Visnye helységek a Lengyel és a Mérey családok birtokai voltak, 1733-ban pedig mind a három falu a Lengyel családé volt. 1757-ben már csak Pacsérvisnye és Kápolnásvisnye helységek fordultak elő az összeírásban, ekkor mind a kettő a Lengyel családé volt. 1773-ban Kápolnás-Visnye helység a báró Maithényi család birtoka volt, 1776-ban pedig Tahy Imréé; Pacsérvisnyepuszta pedig 1776-ban Vrancsics Pál ezredesé és Baranyay Imre özvegyéé volt. Az 1776 évi összeírásban Alsóvisnyevölgye nevű helységet is találunk, mely a Melczer család birtoka volt. A 19. század elején gróf Festetics Antal, a Gaál család, Madarász Lajos, báró Maithényi László, Márffy Dénes és József, Ország Imre és József, Spissich Lajos, Vasdényey Béla és Károly voltak a földesurai, az 1900-as évek elején pedig gróf Festetics Kálmán és Márffy Béla volt itt a nagyobb birtokos.

A községhez tartozik: Kápolnásvisnye-puszta, mely a középkorban falu volt. 1550-ben Ispán Márton volt a földesura. Az 1565-66. évi jegyzékben 3, 1571-ben 4 házzal van felvéve. A községhez tartoznak még: Visnyeszéplak, Alsóhegy (szőlőhegy), Hárserdő-puszta és Pacsérvisnye, melyet szintén már régi oklevelek említenek.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Csapó István (független)[3]
  • 1994–1998: Csapó István (független)[4]
  • 1998–2002: Csapó István (független)[5]
  • 2002–2006: Bordáné Rocskár Zsuzsanna (független)[6]
  • 2006–2010: Bordáné Rocskár Zsuzsanna (független)[7]
  • 2010–2014: Füszfás Balázs (független)[8]
  • 2014–2019: Füszfás Balázs (független)[9]
  • 2019-től: Füszfás Balázs (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,3%-a magyarnak, 5% cigánynak, 0,4% németnek mondta magát (3,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 57,1%, református 8,8%, görögkatolikus 1,3%, felekezeten kívüli 25% (7,9% nem nyilatkozott).[10]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Református temploma - 1856-ban, a tornya 1881-ben épült.

Források[szerkesztés]

  1. a b Visnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3.
  3. Visnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Visnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 17.)
  5. Visnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  6. Visnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  7. Visnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 12.)
  8. Visnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 14.)
  9. Visnye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 20.)
  10. Visnye Helységnévtár

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]