Péterhida

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Péterhida
A 208 éves vízimalom
A 208 éves vízimalom
Péterhida címere
Péterhida címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásBarcsi
Jogállás község
Polgármester Káló Tímea (független)[1]
Irányítószám 7582
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 147 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség12,65 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,62 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Péterhida (Magyarország)
Péterhida
Péterhida
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 00′ 26″, k. h. 17° 21′ 35″Koordináták: é. sz. 46° 00′ 26″, k. h. 17° 21′ 35″
Péterhida (Somogy megye)
Péterhida
Péterhida
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Péterhida témájú médiaállományokat.

Péterhida egy község Somogy megyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Barcstól északnyugatra, a Gyékényes–Pécs-vasútvonal mellett fekszik, néhány kilométerre a Drávától. Közúton csak Komlósdról közelíthető meg, vasúti megállóhelye is Komlósddal közös.

Története[szerkesztés]

Péterhida a Tibold nemzetség ősi birtoka volt, később II. Ulászló a Báthoriaknak adományozta. 1536 és 1550 az ezen családból származó Báthori András mellett a babócsai plébános is a falu földesura volt. 1660-ban az akkor Péter-hídja néven említett település Szent-György várának tartozéka volt, majd 1677-ben a Széchenyiek tulajdonába került, és egészen a 20. századig az övék is maradt.[3]

1848 őszén egy Jelacsics hadához tartozó granicsárcsapat megtámadta a falut, de a helyi nemzetőrök és népfelkelők sikeresen visszaverték a támadást. Az első világháborúban 25, a másodikban 16 péterhidai lakos halt hősi halált.[3]

Péterhida a Drávának és holtágainak köszönhetően ősi halásztelepülés: története során szinte mindig élt itt legalább 8–10 halász, sőt, újabb kori történetéhez hozzátartozik, hogy egy ideig a Földművelésügyi Minisztériumnak is volt itt halászati kísérleti telepe. A helyi halleves jellegzetessége az volt, hogy mindig nagy haldarabok kerültek bele. Az 1960-as évek elején azonban a Rinyát szabályozták, az Ó-Dráva elmocsarasodott, így az addig eresztőhálókat és varsákat használó halászat hanyatlani kezdett. Egyúttal az 1810-ben épült vízimalom, amely addig több környékbeli falu (köztük horvátországi falvak) őröltetését is ellátta, beszüntette tevékenységét.[3]

Az 1950-es téeszesítésig virágzott a helyi gazdaság: a halászat mellett sokan marhát és lovat tartottak. 1956-ig több szövetkezet működött itt: a Dolgozó Nép Alkotmánya, majd a Kossuth és a Drávamenti mgtsz. A termelési eredmények azonban egyre csökkentek, hasonlóan a lakossághoz: 1960-ban 540-en, öt év múlva már csak 470-en éltek Péterhidán. A 20. század végére, 21. század elejére a népesség igen elöregedett, a fiatalok közül sokan elvándoroltak, mivel a településen kevés a munkalehetőség. Az infrastruktúra viszont jól kiépített: van korszerű vízmű, kábeltelevízió és gázvezeték is, emellett működik a faluban művelődési ház, könyvtár és falugondnoki szolgálat is. A helyi iskolát azonban, amelynek alsó és felső tagozata is volt, be kellett zárni, a gyerekek Barcsra járnak tanulni.[3]

Idegen elnevezései[szerkesztés]

A bolhói horvátok Petridának, a barcsi horvátok Petricának hívták a települést.[4]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 87,5%-a magyarnak, 1,4% cigánynak, 0,7% horvátnak, 5,6% németnek mondta magát (11,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,4%, református 4,9%, felekezet nélküli 8,3% (18,8% nem nyilatkozott).[5]

Nevezetességei[szerkesztés]

A faluban négy országos védettségű műemlék épület található: egy harangtorony, egy népi lakóház (a hozzá tartozó góréval együtt), egy kúria és egy 1810-ben épült, klasszicista stílusú vízimalom. 2017-es állapotfelmérések szerint sajnos a kúria igen romos,[6] de a 21. század elejére szintén romossá vált vízimalmot teljesen felújították.

A település mellett egy fás legelő is található, ahol néhány óriási méretű tölgyfa is áll, valamint olyan ritka növények is előfordulnak, mint a tőzikék, a liliomfélék és az orchideafélék.[3]

Képek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Péterhida települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. a b c d e Péterhida az egykori Barcsi kistérség honlapján. (Hozzáférés: 2017. március 16.)
  4. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)
  5. Péterhida Helységnévtár
  6. Péterhida műemlékei. (Hozzáférés: 2017. március 15.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]