Balatonvilágos

	Balatonvilágos
; Balatonvilágos címere	; Balatonvilágos zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Siófoki
Jogállás	község
Polgármester	Fekete Barnabás József (független)
Irányítószám	8171
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	1153 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	39,47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	29,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Balatonvilágos Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 58′ 52″, k. h. 18° 10′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 52″, k. h. 18° 10′ 17″
	Balatonvilágos Pozíció Somogy megye térképén
	Balatonvilágos weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonvilágos témájú médiaállományokat.

Balatonvilágos község Somogy megyében, a Siófoki járásban, hozzá tartozik Balatonaliga is.

Fekvése[szerkesztés]

A Balaton délkeleti csücskében, az M7-es autópálya mellett fekszik, Budapestről érkezve az első balatoni község. Központján a 7118-as számú mellékút halad keresztül, amely a 7-es főúttal és a 71-es főúttal is összekapcsolja a települést.

Három megye találkozásánál helyezkedik el, a környező települések közül Siófok Somogy, Enying Fejér, Balatonfőkajár és Balatonakarattya pedig Veszprém megye területén fekszik.

A tó medre itt is, mint a déli part túlnyomó részén homokos, a part közelében sokáig sekély, lassan mélyül.

Története[szerkesztés]

Balatonvilágos, Világos major néven először az 1857. évi kataszteri felmérésben szerepelt. Elnevezése is jellegzetes: az itteni föld világos színéről nyerte el nevét (a hozzá tartozó Aliga pedig valószínűleg egy egykor létezett csárdáról).

Az 1950-es években még Aliga és Világos is csak pár nyaralóból álló fürdőtelep volt. A mai Balatonvilágos így fiatal községnek számít: 1961. március 1-jén alakult meg, Balatonaliga, Balatonvilágos és Dióstelep egyesítésével; addig ezek a bel- és külterületi lakott helyek Balatonfőkajárhoz tartoztak.^[3]^[4]

2013. január 1-jéig Veszprém megyéhez tartozott, ekkor csatolták át Somogy megyéhez.^[5]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (18,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,5%, református 7,8%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 23,1% (39,3% nem nyilatkozott).^[6]