Balatonvilágos

	Balatonvilágos
	Kilátás a magaspartról
; Balatonvilágos címere	; Balatonvilágos zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Dunántúl
Megye	Somogy
Járás	Siófoki
Jogállás	község
Polgármester	Takács Károly (független)
Irányítószám	8171
Körzethívószám	88
	Népesség
Teljes népesség	1153 fő (2015. jan. 1.) +/-
Népsűrűség	39,47 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	29,21 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Balatonvilágos Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 46° 58′ 52″, k. h. 18° 10′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 52″, k. h. 18° 10′ 17″
	Balatonvilágos Pozíció Somogy megye térképén
	Balatonvilágos weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonvilágos témájú médiaállományokat.

Balatonvilágos község Somogy megyében, a Siófoki járásban; hozzá tartozik Balatonaliga is.

Fekvése[szerkesztés]

A Balaton déli partjának legkeletibb települése, területén halad át az M7-es autópálya. Budapest felől érkezve az első balatoni község. Központján a 7118-as számú mellékút halad keresztül, amely a 7-es főúttal és a 71-es főúttal is összekapcsolja a települést.

Három megye találkozásánál fekszik, Siófok (Somogy megye) nyugatról, Enying (Fejér megye) délkeletről, Balatonfőkajár (Veszprém megye) pedig északról határolja.

A tó medre itt is, mint a déli part túlnyomó részén homokos, a part közelében sokáig sekély, lassan mélyül több száz méteren biztonságosan élvezhetik a vizet az úszni nem tudók is. Jelenleg több mint 400 család él itt, de nyáron több ezer a nyaralásukat itt töltők száma. Legszebb látnivalója az úgynevezett Panoráma-kilátóról nyílik, ahol Mészöly Géza és Csók István festőművészek merítettek ihletet a balatoni képeikhez.

Története[szerkesztés]

Balatonvilágos, Világos major néven először az 1857. évi kataszteri felmérésben szerepelt. Elnevezése is jellegzetes: az itteni föld világos színéről nyerte el nevét (a hozzá tartozó "Aliga"-t pedig valószínűleg egy egykor létezett csárdáról kapta).

A Déli vasút 1863 évi megépítését követően, a 20. század első éveiben kezdődött meg a Balaton partjának kimérése, a terület feltöltése és a nyaraló telep építése először a vízparton. A századfordulóra már két állomás is épült (Balatonaliga és Balatonvilágos). Később pedig a Gamásza feltételes megálló épült meg. A világosi Alsótelepen volt 12 épület, egy szálloda, és egy beszálló vendéglő. Aligán akkor építették a szállodát. Tíz év alatt beépült a Klára-telep (Rákóczi u.) főleg a tehetősebb nyaralók (módosabb polgárok, köztisztviselők) nagyobb épületeivel és megkezdődött az Alsó-telep (Zrínyi u.) beépítése a szerényebb anyagi körülmények között élő tanárok, vasutasok, mérnökök kisebb épületeivel.

Az 1912-ben megalakult Balatoni Yacht Club (BYC) az első polgári egyesület, amely a balatoni vitorlás sport fejlesztésében nagy érdemeket szerzett. Itt rendezték meg az első magyarországi női vitorlásversenyt. A BYC kérésére a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium 1913-ban ígéretet tett a kikötő megépítésére. A kikötő a második világháború után készült el, de nem az üdülőközösség használatára. A Balatoni Szövetség az 1929 decemberi Balatonfüreden tartott ülésén tárgyalták Aliga és Világos önállósodási kérelmét, melyet az 1929. évi 16. tv. alapján Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter 1936-ban jóváhagyott. A település közigazgatásilag Balatonfőkajárhoz tartozott. A harmincas években az állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok között nagyon jó kapcsolat és együttműködés alakult ki, ennek köszönhetően a település gyorsan fejlődött. Majd ez a fejlődés megtorpant, és egészen a hatvanas évek végéig nem változott.

A mai Balatonvilágos 1961. március 1-én alakult meg (Balatonaliga, Balatonvilágos és Dióstelep egyesítésével) A hatvanas évek végétől nagyarányú (az akkori gazdaságpolitikának megfelelően) nyaralótelek kialakítások kezdődtek, majd a helyi Petőfi termelőszövetkezet alakított ki tagjai számára lakótelkeket. A hetvenes években nagyarányú telekkialakítások folytán a község jelentős fejlődésnek indult, főleg nyaralóingatlanokat értékesítettek az OTP közreműködésével. A rendszerváltást követően nyitott lett az 1948-1952 között kiépült egykori MSZMP pártüdülő, a jelenlegi Club Aliga területe, ezzel kulturált, jól ellátott strandterület és hajókikötő került a közösség használatába.^[3] ^[4]

2013. január 1-jéig Veszprém megyéhez tartozott, ekkor szavazás útján Somogy megyéhez csatolták át.

Címer[szerkesztés]

A pajzs alakja a község rövid múltja miatt a modern formát viseli. Mivel a község önálló múltja csak 35 évre tehető, s az azt megelőző időkben Balatonfőkajárhoz tartozott, jelképet kialakítható nevezetessége, jellegzetessége, hagyománya nem volt.

Régészetileg annyi bizonyítható, hogy a mai Club Aliga kikötőjénél és a balaton-aligai állomás területén római kori leletekre bukkantak, használati tárgyak bizonyítják, hogy itt élet volt (esetleg falu). Így maradt fent egy szőlőlenyomatú tál maradványa, mely a veszprémi múzeumban megtalálható. Ezért a címer bal részében a szőlő a helyi szőlőtermelésre utal.

A nap szerteágazó sugaraival a kimutathatóan magas számú napsütötte órákat (címer jobb oldalán), a vitorlás a vízpartot (bal alsó rész), a kék szín pedig a Balatont, annak vizét jelképezi. A címert a magas partot szimbolizáló zöld sáv osztja felső és alsó részre.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990-1994: Kovács Béla (független)^[5]
1994-1998: Kovács Béla (független)^[6]
1998-2002: Fekete Barnabás (független)^[7]
2002-2006: Fekete Barnabás (független)^[8]
2006-2010: Fekete Barnabás József (független)^[9]
2010-2014: Fekete Barnabás József (független)^[10]
2014-2019: Fekete Barnabás József (független)^[11]
2019-től: Takács Károly (független)^[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (18,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás[szerkesztés]

A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,5%, református 7,8%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 23,1% (39,3% nem nyilatkozott).

Sport[szerkesztés]

A településen működik a Mozdulj Világos sportegyesület.

A településen a helyi karateklub, a Rudniczai dojo több versenyre is versenyzőket készít fel.

Turizmus[szerkesztés]

A Club Aliga szállodacentrum a Balaton part egyik turisztikai szolgáltató centruma.

Nevezetességei[szerkesztés]

A 2000-ben felállított Szent Korona-emlékmű (alkotója Mihály Gábor)
II. Rákóczi Ferenc emlékműve
Mészöly Géza-emlékszobor.
Volt MSZMP-pártüdülő, jelenleg Club Aliga néven üzemel.

A panoráma
A Rákóczi-emlékmű

Jegyzetek[szerkesztés]

↑ ^a ^b Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
↑ Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
↑ Ács Dániel - A természet visszaveszi a legnagyobb kommunista üdülőkomplexumot (444.hu, 2015.08.01.)
↑ Molnár Zoltán - A pártállam Bahamája volt, mostantól Mészáros Lőrincé 24.hu, 2018.07.30.
↑ Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
↑ Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
↑ Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
↑ Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
↑ Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
↑ Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)

További információk[szerkesztés]

[”19önkvál”-1] Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)

[f02b04ee5f1fcf8d34ac4f1d62ddcd8fd730987d-2] Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

[3] Ács Dániel - A természet visszaveszi a legnagyobb kommunista üdülőkomplexumot (444.hu, 2015.08.01.)

[4] Molnár Zoltán - A pártállam Bahamája volt, mostantól Mészáros Lőrincé 24.hu, 2018.07.30.

[”90önkvál”-5] Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)

[”94önkvál”-6] Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)

[”98önkvál”-7] Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)

[”02önkvál”-8] Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)

[”06önkvál”-9] Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)

[”10önkvál”-10] Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)

[”14önkvál”-11] Balatonvilágos települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]

[11]