Balatonvilágos

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Balatonvilágos
Kilátás a magaspartról
Kilátás a magaspartról
Balatonvilágos címere
Balatonvilágos címere		 Balatonvilágos zászlaja
Balatonvilágos zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeSomogy
JárásSiófoki
Jogállás község
Polgármester Takács Károly (független)[1]
Irányítószám 8171
Körzethívószám 88
Népesség
Teljes népesség1307 fő (2021. jan. 1.)[2]
Népsűrűség39,47 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület29,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Balatonvilágos (Magyarország)
Balatonvilágos
Balatonvilágos
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 58′ 52″, k. h. 18° 10′ 17″Koordináták: é. sz. 46° 58′ 52″, k. h. 18° 10′ 17″
Balatonvilágos (Somogy vármegye)
Balatonvilágos
Balatonvilágos
Pozíció Somogy vármegye térképén
Balatonvilágos weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonvilágos témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Balatonvilágos (németül: Wilagosch am Plattensee) község Somogy vármegyében, a Siófoki járásban. Hozzá tartozik Balatonaliga is. Idegenforgalmi szempontból a Balaton turisztikai régióhoz és a Balaton turisztikai és idegenforgalmi marketing régióhoz tartozik. Közös önkormányzati hivatalt tart fent a község önkormányzata, a hivatal székhelye ugyanis Siófokon található. A község területe megközelítőleg 2921 hektár, lakónépessége hozzávetőleg 1158 fő, a területén található lakások száma pedig körülbelül 612 darab. Közigazgatási területét átszeli az M7-es autópálya, a parton az üdülőtelep nyaralói, a dombon a község házai sorakoznak.

A fiatal település két üdülőtelep, Aliga és Világos egyesüléséből jött létre. A sekély víz, a homokos meder, a csendes környezet kiváló kikapcsolódást nyújt a kisgyermekes üdülni vágyók részére. A község története valójában 1961-tõl számítható, hiszen addig Balatonfőkajárhoz tartozott, ekkor lett önálló község. Aliga és Világos az 1950-es években is csak pár nyaralóból álló fürdőtelep volt. Elnevezése szintén jellegzetes. Aliga neve valószínűleg egy létező csárdáról kapta nevét, Világos pedig az itteni föld világos színéről. Balatonvilágos Világos-major néven először az 1857. évi kataszteri felmérésben szerepelt.

Fekvése[szerkesztés]

A Balaton déli partjának legkeletibb települése, területén halad át az M7-es autópálya. Budapest felől érkezve, 90 km megtétele után az első település a tó partján. Központján a 7118-as számú mellékút halad keresztül, amely a 7-es főúttal és a 71-es főúttal is összekapcsolja a települést.

Balatonaliga

Három megye találkozásánál fekszik, Siófok (Somogy vármegye) nyugatról, Enying (Fejér vármegye) délkeletről, Balatonfőkajár (Veszprém vármegye) pedig északról határolja.

A tó medre itt is, mint a déli part túlnyomó részén homokos, a part közelében sokáig sekély, lassan mélyül, így azok is, akik nem tudnak úszni, akár több száz méterre is biztonságban bemerészkedhetnek. A településen több mint 400 család él, de nyáron a lakók száma megtöbbszöröződik. Balatonvilágoson a legszebb kilátás a Panoráma-kilátóról nyílik: itt merített iheltet balatoni képeihez például Mészöly Géza és Csók István festő is.

A település földrajzilag két részre osztható. A magasparton elterülő falura (ez a nagyobbik rész) és a parti nyaralósorra, amelyek között mintegy 30 méter szintkülönbség van. (A tó keleti partját övező magaspart ezen a szakaszon a legmagasabb.) Átjárás e két rész között a Club Aligán (volt pártüdülő) át, egy meredek aszfaltozott úton, vagy gyalogosan a polgármesteri hivataltól lefutó lépcsőn át lehetséges. Nagyobb kerülővel, Siófok felé az alsó nyaralósorról is van csatlakozás szűk aszfaltozott úton.

Története[szerkesztés]

Balatonvilágos Világos major néven először az 1857. évi kataszteri felmérésben szerepelt. Nevét az itteni föld világos színéről kapta (a hozzá tartozó Aliga pedig valószínűleg egy egykori csárdáról).

A déli vasút 1863-as megépítését követően, a 20. század első éveiben elkezdték a Balaton partjának kimérését, a terület feltöltését és (először a vízparton) egy nyaralótelep kiépítését. A századfordulóra már két vasútállomás is épült a mai község területén: Balatonaliga és Balatonvilágos, később pedig egy feltételes megállóhellyel, Gamászával bővült a sor. A Világoshoz tartozó Alsótelepen 12 épület, egy szálloda és egy beszálló vendéglő állt, miközben Aligán akkor építették a Rákóczi és a Terézia szállodát. A következő tíz évben felépült a Klára-telep (a mai Rákóczi utca környéke), ahol többnyire nagyobb épületeket emeltek: ezek főként a módosabb polgárok, köztisztviselők tulajdonában álltak. Ugyancsak megkezdődött az Alsó-telep (a mai Zrínyi utca) beépítése, itt azonban jórészt tanárok, vasutasok, mérnökök kisebb épületei jelentek meg.

1912-ben megalakult a Balatoni Yacht Club (BYC): ez volt az első polgári egyesület, amelynek jelentős érdemei voltak a balatoni vitorlássport fejlesztésében. Nem véletlen, hogy Balatonvilágoson rendezték meg az ország első női vitorlásversenyét, sőt, a klub kérésére a Magyar Királyi Földművelésügyi Minisztérium 1913-ban még egy kikötő megépítésére is ígéretet tett. Igaz, ez a kikötő csak a második világháború utánra lett kész, ráadásul nem is az üdülők használatára.

Az MSZMP egykori pártüdülője

Aliga és Világos önállósodási kérelmét az 1929. évi 16. törvény alapján Darányi Kálmán földművelésügyi miniszter 1936-ban hagyota jóvá, miután a Balatoni Szövetség az 1929. decemberi Balatonfüreden tartott ülésén tárgyalt róla. Korábban a település közigazgatásilag Balatonfőkajárhoz tartozott. A harmincas években a gyors fejlődés nem kis mértékben az állandó lakosok és az üdülőtulajdonosok közötti jó kapcsolatnak és együttműködésnek volt köszönhető. Később ez a fejlődés megtorpant, és egészen a hatvanas évek végéig nem is jelentkezett újra.

A mai Balatonvilágost 1961. március 1-én hozták létre három településrész, Balatonaliga, Balatonvilágos és Dióstelep egyesítésével. A hatvanas évek végétől az akkori gazdaságpolitikának megfelelően számos nyaralótelket alakítottak ki, és a helyi Petőfi termelőszövetkezet is lakótelkeket alakított ki a tagjai számára. A hetvenes években a telekkialakítások következtében a község jelentős fejlődésnek indult: főleg nyaralóingatlanokat értékesítettek az OTP közreműködésével. A rendszerváltást követően megnyílt az egykori MSZMP üdülője, amely még 1948 és 1952 között épült fel.[3][4][5] A legutolsó szálloda pedig 1980-ban készült el.[6][7][8] Így jött létre az azóta üzemelő Club Aliga és a régóta vágyott szabadstrand. Kádár János és Fidel Castro hajdani nyaralója kivételével a volt Aliga II. pártüdülő romos épületeit 2020 elején kezdték el lebontani.[9][10][11]

2013. január 1-jéig Veszprém megyéhez tartozott, ekkor szavazás útján Somogy megyéhez csatolták át.

Címer[szerkesztés]

A pajzs alakja a község rövid múltja miatt a modern formát viseli. Mivel a község önálló múltja csak 35 évre tehető, s az azt megelőző időkben Balatonfőkajárhoz tartozott, jelképet kialakítható nevezetessége, jellegzetessége, hagyománya nem volt.

Régészetileg annyi bizonyítható, hogy a mai Club Aliga kikötőjénél és a balaton-aligai állomás területén római kori leletekre bukkantak, használati tárgyak bizonyítják, hogy itt élet volt (esetleg falu). Így maradt fent egy szőlőlenyomatú tál maradványa, mely a veszprémi múzeumban megtalálható. Ezért a címer bal részében a szőlő a helyi szőlőtermelésre utal.

A nap szerteágazó sugaraival a kimutathatóan magas számú napsütötte órákat (címer jobb oldalán), a vitorlás a vízpartot (bal alsó rész), a kék szín pedig a Balatont, annak vizét jelképezi. A címert a magas partot szimbolizáló zöld sáv osztja felső és alsó részre.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990-1994: Kovács Béla (független)[12]
  • 1994-1998: Kovács Béla (független)[13]
  • 1998-2002: Fekete Barnabás (független)[14]
  • 2002-2006: Fekete Barnabás (független)[15]
  • 2006-2010: Fekete Barnabás József (független)[16]
  • 2010-2014: Fekete Barnabás József (független)[17]
  • 2014-2019: Fekete Barnabás József (független)[18]
  • 2019-től: Takács Károly (független)[1]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 1,5% németnek, 0,3% bolgárnak, 0,2% cigánynak, 0,2% szlováknak mondta magát (18,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Vallás[szerkesztés]

A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 27,5%, református 7,8%, evangélikus 0,9%, görögkatolikus 0,4%, felekezet nélküli 23,1% (39,3% nem nyilatkozott).

Sport[szerkesztés]

A településen működik a Mozdulj Világos sportegyesület.

A településen a helyi karateklub, a Rudniczai dojo több versenyre is versenyzőket készít fel.

Turizmus[szerkesztés]

A Club Aliga szállodacentrum a Balaton part egyik turisztikai szolgáltató centruma.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A panoráma

    A panoráma

  • A Rákóczi-emlékmű

    A Rákóczi-emlékmű

  • A partvonal

Kultúra[szerkesztés]

2003 nyarán itt forgatták a Török Ferenc Szezon című filmjének balatoni jeleneteit. A filmet 2004-ben mutattak be.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ a b Balatonvilágos települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
  3. ↑ Szűcs Gyula - Rákosinál csak Kádár imádta jobban a Balatont (Index.hu, 2015. október 5.)
  4. ↑ Itt balhéztak a Biszku lányok - Index.hu Youtube csatorna, 2019. október 22.
  5. ↑ Szőcs Gyula - Balatonnál sül a lángos, itt nyaralt a Kádár János (nerdblog.blog.hu, 2015. október 12.)
  6. ↑ Hurták Gabriella - CLUB ALIGA, egy sajátos építészeti arculat kialakulása (BME Építészmérnöki Kar - Építőművészeti Doktori Iskola, 2016-2017)
  7. ↑ Hurták Gabriella - Egy elveszett világ / A Club Aliga építészeti emlékei (Építészfórum, 2018)
  8. ↑ Walton Eszter - A balatonaligai pártüdülő sorsa (tanulmánykötet fényképekkel, 2017)
  9. ↑ Fónai Imre - Kádár villája marad, Aczélét már elbontották / Tiborczék már „darálják” az egykori pártüdülőt (Magyar Narancs, 2020. február 26.)
  10. ↑ Kovács Dániel - Kádár nyaralója marad, de a balatonaligai pártüdülő nagy részét elbontják (Építészfórum, 2020. március 27.)
  11. ↑ Zsuppán András - Elsöpri Aliga elvarázsolt világát a NER-közeli óriásfejlesztés (Válasz Online, 2021. június 25.)
  12. ↑ Balatonvilágos települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  13. ↑ Balatonvilágos települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  14. ↑ Balatonvilágos települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  15. ↑ Balatonvilágos települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  16. ↑ Balatonvilágos települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
  17. ↑ Balatonvilágos települési választás eredményei. Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. július 20.)
  18. ↑ Balatonvilágos települési választás eredményei. Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)

További információk[szerkesztés]

Somogy vármegye települései
Megyei jogú városHU county Somogy.svg
 
 
Somogy megye címere
Városok
Nagyközségek
Községek
A Siófoki járás települései
Coat of arms of Siófok.svg

Nemzetközi katalógusok
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Balatonvilágos&oldid=25923920”