Kisbajom

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Kisbajom
Népi lakóház a falumúzeumban
Népi lakóház a falumúzeumban
Kisbajom címere
Kisbajom címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Nagyatádi
Jogállás község
Polgármester Szelidné Gerencsér Angyalka
Irányítószám 7542
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 402 fő (2015. jan. 1.)[1]
Népsűrűség 28,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 13,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisbajom (Magyarország)
Kisbajom
Kisbajom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 18′ 20″, k. h. 17° 29′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 18′ 20″, k. h. 17° 29′ 28″
Kisbajom (Somogy megye)
Kisbajom
Kisbajom
Pozíció Somogy megye térképén
Kisbajom weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisbajom témájú médiaállományokat.

Kisbajom község Somogy megyében, a Nagyatádi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Az utcák, közterek szépsége miatt a Rinyamente ékszerdobozának is nevezett Kisbajom Somogy megye középső részén fekszik Kutas, Szabás és Csököly között, de szilárd burkolatú úton csak nyugati irányból közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

A település említésével az 1397-ből származó oklevélben találkozhatunk először, nevét akkor így írták le: Kysbayon. 1440-ben Zagorhida Tárnok Demeter adománybirtoka volt, 1536-ban Wárday Tamásé. Az 1554. évi török kincstári adójegyzékben Kisbája néven fordul elő, 6 adóköteles házzal. 1598-'99-ben Horváth Ferenc a földesura, 1926-'27-ben Koroknay Mihály, 1660-tól a Koroknay és Topos családok birtoka a község. 1703-ban és 1715-ben a Koroknayaké és ekkor 19 háztartást írtak össze. Az 1720-as össznépesség 200-300 fő között volt. 1726-ban Sárközy Jánosé, 1733-ban újra a Koroknay családé vola a község. 1767-ben farkas János, Csányi Imre, Paiss Boldizsár, Szentmiklóssy Pál és Kovács István voltak a földesurak Kisbajomban. 1784/85. évi népszámláláskor 545 fő lakott a településen. A 19. század elején a Bogyai család, gróf Somssich Imre, gróf Festetics Lajos és Antal voltak a földesurak.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 32,6% cigánynak, 0,5% horvátnak, 1% németnek, 0,2% románnak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 55,4%, református 28,1%, evangélikus 0,2%, felekezet nélküli 10,3% (5,8% nem nyilatkozott).[2]

Nevezetességei[szerkesztés]

A településnek két műemléki védelem alatt álló épülete van: a 171 éves református templom[3] és az egykori református lelkészlak.[4] Ez utóbbi épület két évvel a templom után, 1849-ben épült, ma népi hagyományőrző és erdei iskolaként várja vendégeit.[5]

Kisbajom virágos utcáin rengeteg régi falusi ház található, a templomtól délre pedig egy kis múzeumot (skanzent) is kialakítottak.[6] A faluközpont 2018-ban megkapta az Örökségünk – Somogyország Kincse kitüntető elismerést is.[7]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  2. Kisbajom Helységnévtár
  3. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
  4. Az egykori lelkészlak a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
  5. Az iskola honlapja. (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
  6. Geoláda a skanzenben (Balogh Béla). (Hozzáférés: 2013. augusztus 2.)
  7. Újabb somogyi értékek. Kapos.hu, 2018. január 11. (Hozzáférés: 2018. január 11.)

További információk[szerkesztés]