Szabadi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szabadi
Csoma-Szabadi vasútállomás
Csoma-Szabadi vasútállomás
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Antal Lajos (független)[1]
Irányítószám 7253
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 267 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 32,32 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 8,23 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Szabadi (Magyarország)
Szabadi
Szabadi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 22′ 04″, k. h. 18° 01′ 53″Koordináták: é. sz. 46° 22′ 04″, k. h. 18° 01′ 53″
Szabadi (Somogy megye)
Szabadi
Szabadi
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Szabadi témájú médiaállományokat.

Szabadi község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kapos völgyében, Kaposvártól 20 km-re keletre, a 61-es főút és a Dombóvár–Gyékényes-vasútvonal mellett található. Közös vasútállomása van a szomszédos Csoma községgel. A legközelebbi város Dombóvár (9 km-re).

Története[szerkesztés]

Szabadi neve először az 1332–1337-es pápai tizedjegyzékben bukkant fel. A török megszállás nem okozott nagy károkat a településen. 1695-ben nemes község volt. 1696-ig Tolna vármegyéhez tartozott, utána került Somogyba. 1715-ben a Batthyány család birtokolta, majd 1835-től a gróf Schmiedegg és a gróf Batthyány család. A falu pecsétjét 1788 óta használták. Lakossága évszázadokon keresztül, egészen az 1970-es évekig 500 fő körül mozgott (jelentős német kisebbséggel), ám ekkor megkezdődött az addig szinte kizárólag mezőgazdaságból élő lakosság elvándorlása, legtöbben a közeli városokban az iparban találtak munkát.

Szabadi első (római katolikus) iskolája 1770-ben nyílt, de 1839-ben az evangélikusok is alapítottak egy iskolát, ami 1937-ig működött. A 19. század közepén épült evangélikus templom az idők során elpusztult, helyette 1998-ban építettek újat.

A második világháború után Szabadi Nagyberki társközségévé vált, 1990 és 1996 között Csomával 1997-től pedig Nagyberkivel tartozik közös körjegyzőséghez.[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Szabadinak műemlékei nincsenek, de több helyi védelem alatt álló érték található a településen. A temetőben összegyűjtöttek néhány sírkövet a 19. század végétől az első világháborút követő időszakig, valamint áll itt egy eredetileg 1866-ban állított, de sajnos már jellegtelenné átalakított kőkereszt is. Emellett még két kőkereszt található a faluban: egy 1902-ből és egy 1880-ból származó. Négy régi (20. század elején épült) lakóház és három gazdaságiépület-csoport őriz még építészeti értékeket Szabadiban.[4]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Szabadi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szabadi története a falu honlapján. (Hozzáférés: 2014. augusztus 19.)
  4. Örökségvédelmi hatástanulmány és javaslat (PDF). (Hozzáférés: 2014. augusztus 20.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]