Felsőmocsolád

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Felsőmocsolád
Felsőmocsolád címere
Felsőmocsolád címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásKaposvári
Jogállás község
Polgármester Mocsai Tamás Balázs (független)[1]
Irányítószám 7456
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 391 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség22,83 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület16,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Felsőmocsolád (Magyarország)
Felsőmocsolád
Felsőmocsolád
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 34′ 29″, k. h. 17° 49′ 27″Koordináták: é. sz. 46° 34′ 29″, k. h. 17° 49′ 27″
Felsőmocsolád (Somogy megye)
Felsőmocsolád
Felsőmocsolád
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőmocsolád témájú médiaállományokat.

Felsőmocsolád község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A hosszan végighúzódó község Kaposvártól mintegy 30, Mernyétől 6 km-re helyezkedik el. A település vasúton és autóbusszal is megközelíthető.

Története[szerkesztés]

Felsőmocsolád (Mocsolád) Árpád-kori település, mely már a tatárjárás előtt is fennállt.

Nevét 1229-ben említette először oklevél Muchula alakban írva. 1393-ban Machola, 1485-ben Mochola alakban fordult elő az oklevelekben. 1229-ben a székesfehérvári káptalan birtoka, majd 1483-1484-ben a Csébi Pogány család volt a birtokosa. 1536-ban a veszprémi püspök és Ellyevölgyi László, 1550-ben Alya Máté és Bocskai Ferenc volt a földesura. Az 1563 évi török kincstári fejadódefterbe 10 házzal vették fel. 1573-1574-ben 15, 1580-ban pedig 16 házat írtak össze benne. 1660-ban Pető László birtoka volt, majd az 1701-1703 körül készült összeírás szerint a Diskay család, az 1726-1733-as években pedig Vásonyi Gergely volt a földesura. Az ő ideje alatt épült fel újra a jelenlegi község, melynek 1776-ban Vásonyi Sándor és József özvegye, Boka János és Bódis István voltak az urai, 1856-ban pedig Kacskovics Mihály és a többi Vásonyi örökösök, majd az 1900-as évek elején Kacskovics Zoltánnak volt itt nagyobb birtoka és régi kúriája, melyet dercsikai Erőss József 1790-ben építtetett. Egy harmadik úrilak a Rendesi Bárány családé volt. A 20. század elején Somogy vármegye Igali járásához tartozott. 1910-ben 1079 lakosából 1073 magyar, 6 német volt. Ebből 455 római katolikus, 539 református, 70 evangélikus volt. A községhez tartozott: Kisbaba-puszta, Mihály-major és Sándor-puszta is.

Kisbaba-puszta[szerkesztés]

1229-ben a székesfehérvári káptalan birtokai között szerepelt. A 15. században köznemesi családok birtoka volt: 1446-ban a Gombos, a Kalmár és a Nagy, 1470 után a Markos, 1487-ben pedig a Vas családok szerepeltek a Babai előnévvel.

A 18. században és a 19. század elején a Lengyel családé volt, majd 1856-ban Nagybaba a gróf Zichy családé, Kisbaba pedig az Erős családé volt.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 91,5%-a magyarnak, 2,6% cigánynak, 4,1% németnek, 0,5% horvátnak mondta magát (6,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,2%, református 22,4%, evangélikus 4,6%, felekezet nélküli 12,6% (15,2% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Felsőmocsolád települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2014. november 23.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Felsőmocsolád Helységnévtár

További információk[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]