Várda

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Várda
Várda légifotó.jpg
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Kaposvári
Jogállás község
Polgármester Varga András Géza (független)[1]
Irányítószám 7442
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 466 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 43,44 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,36 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Várda (Magyarország)
Várda
Várda
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 27′ 38″, k. h. 17° 44′ 19″Koordináták: é. sz. 46° 27′ 38″, k. h. 17° 44′ 19″
Várda (Somogy megye)
Várda
Várda
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Várda témájú médiaállományokat.

Várda egy község Somogy megyében, a Kaposvári járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Kaposvártól észak-északnyugatra fekszik, a Kaposvár–Fonyód-vasútvonal mellett. A legközelebbi települések: Somogyjád, Juta és (földúton) Magyaregres.

Története[szerkesztés]

Várda nevét 1284-ben említette először oklevél, mint pusztai birtokot. Neve szerepelt az 1332-1337 évi pápai tizedjegyzékben is; ekkor már plebániája is volt, majd 1481-ben Szent Mihály tiszteletére szentelt egyházát is említették, ekkor a szerdahelyi pálosok kaptak itt birtokrészeket Várdai Mihálytól. 1536-ban Wárday Tamás és Simon özvegye voltak a földesurai. 1575-ben a török kincstári adólajstrom szerint csak 5, 1580-ban pedig csak 4 házból állt. 1583-ban Lengyel Lőrinc birtoka volt, 1660-ban pedig már több köznemes bírta. 1701-1703 körül már a Pulay családé volt. 1715-ben is csak öt háztartását írták össze. 1726-1733 között Pulay Ferencz, 1776-ban Záborszky László, Rosty Terézia, Ferencz és Jusztina voltak birtokosai, 1830-1848 között pedig Záborszky Ambrus, Imre, Miklós és Alajos, Tallián Gábor, Simon Károly és Fonyó Lajos, 1856-ban gróf Somssich Pongrác birtoka volt. A 20. század elején Matolay József és gróf Somssich Imre volt itt a nagyobb birtokos. Ekkor Somogy vármegye Kaposvári járásához tartozott. A római katolikus templom 1830 táján épült.

1910-ben 517 lakosából 515 magyar volt. Ebből 376 római katolikus, 133 református, 6 evangélikus volt.

2015-ben kezdte meg működését a falu határában levő biogázüzem.[3]

Várdához tartozott Kisalbert puszta is.

Kisalbert puszta[szerkesztés]

Kisalbert puszta a középkorban Alsó- és Felső-Alberti néven két falu volt. 1456-ban mindkét helység részeit az Osztopáni Pernesziek nyerték adományul. 1472-ben az oklevelek a tihanyi apátság itteni birtokait említették. Az 1720-ban végzett összeírás szerint még önálló jobbágyfalu volt. 1726-1733-ban a Pernesziek, 1776-ban a Nagy család volt a birtokosa.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Somssich-kastély

Híres emberek[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Várda települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 2.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szennyvízből termelnek energiát. kapos.hu, 2015. augusztus 29. (Hozzáférés: 2015. augusztus 31.)

További információk[szerkesztés]


Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]