Fiad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Fiad
Fiad címere
Fiad címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
MegyeSomogy
JárásTabi
Jogállás község
Polgármester Gyurik Attila (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7282
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség127 fő (2015. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség8,52 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület14,91 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Fiad (Magyarország)
Fiad
Fiad
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 38′ 01″, k. h. 17° 50′ 24″Koordináták: é. sz. 46° 38′ 01″, k. h. 17° 50′ 24″
Fiad (Somogy megye)
Fiad
Fiad
Pozíció Somogy megye térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Fiad témájú médiaállományokat.

Fiad község a Dél-Dunántúli régióban, Somogy megyében, a Tabi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunántúli-dombság Somogyi-dombságában fekszik, Kaposvártól, a megyeszékhelytől körülbelül 40 kilométerre északra. A falut páratlan szép környezet veszi körül a Koppány-völgyében, az erdőségek vadban gazdagok, a vadászok kedvelt területe e táj.

Megközelíthetősége[szerkesztés]

Zsáktelepülés, közúton csak a Kaposvárt Szántóddal összekötő 6505-ös útról Bonnyapusztánál nyugatra letérve érhető el, a közel 11 kilométer hosszú 65 114-es számú mellékúton.

Vasútvonal nem vezet át a községen, habár a MÁV 35-ös számú, Kaposvár–Siófok-vasútvonalán található Kisbárapáti vasúti megállóhelye csak 3 kilométerre van a falutól.

Önkormányzat[szerkesztés]

  • Cím: 7282 Fiad, Kossuth u. 30.
  • Tel., fax: 84/375-036
  • E-mail: -
  • Hivatalos honlap: -

Története[szerkesztés]

A környéken feltárt kelta temető arra utal, hogy a régmúltban is lakott volt a terület.

Fiad nevét az ismert írott források közül 1332-1337 évi pápai tizedjegyzék említette először, az Ugali család birtokaként. A 16. század végén, Ugali Pál halála után, Kővágóőrsi Kis György esztergomi várnagyra (1398-1401) szállt, akinek özvegye, Gutori Katalin, másodszor Csapi Andráshoz ment feleségül. 1411-ben Csapi András Zsigmond királytól adományt nyert Kővágóőrsi Kis Györgynek, a Batthyány család ősének itteni birtokaira. 1426-ban Vityai Kis László fejérkői várnagy és Gyereki Tamás: Peszei Bokor János itteni birtokait vásárolták meg. 1435-ben Rozgonyi István nyerte adományul, 1467-ben pedig a Török család birtoka volt, mely 1474-ben itteni birtokait átengedte Tapsonyi Antimi Jánosnak. 1536-ban Mérey Mihály, Nagy Ferencz, Onori László özvegye és Messer Gergely voltak a földesurai. 1563-ban a török hódoltság alatt a török kincstári fejadólajstromban már csupán 1 adóköteles házzal szerepelt. 1726-ban és 1733-ban puszta, ekkor Kenessey Péter volt a birtokosa. 1767-ben több birtokosa is volt: Vizeki Tallián János alispán, Kenessey Lázár, Péter és Sámuel, Bóné József és Pál, Solti József özvegye, Nyitray Sándor özvegye, Bordány Mihály és Ferencz, Király Pál, Vargyas Péter, Kálmán István és mások voltak a földesurai. 1776-ban Kenessey Sámuel és Lázár, 1835-ben a Magyary-Kossa és a Tóth és a Kenessey családoké volt. 1856-ban a Magyary-Kossa család volt a helység legnagyobb birtokosa. 1879-ben Magyary-Kossa Sámuel itteni birtokait Singer Bernát vásárolta meg, majd 1885-1886-ban Sauter Gusztávé lett, akitől vétel útján a veszprémi püspök birtokába került.

A környékbeli rengetegben egy időben betyárok tanyáztak, a község határának egy részét ma is Betyár-dűlőnek nevezik. Az erdőség leghíresebb betyárja Juhász András volt.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,2%-a magyarnak, 4,1% cigánynak, 2,1% németnek mondta magát (15,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 67,8%, református 3,4%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,7%, felekezet nélküli 8,9% (18,5% nem nyilatkozott).[3]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • A községbeli régi kúriát a Magyary-Kossa család 1824-ben építtette.

Források[szerkesztés]

  1. a b Fiad települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Fiad Helységnévtár

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]