Heresznye

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Heresznye
Heresznye címere
Heresznye címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Barcsi
Jogállás község
Polgármester Kolics Gábor (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 7587
Körzethívószám 82
Népesség
Teljes népesség 245 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 21,21 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 9,9 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Heresznye (Magyarország)
Heresznye
Heresznye
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 03′ 21″, k. h. 17° 16′ 28″Koordináták: é. sz. 46° 03′ 21″, k. h. 17° 16′ 28″
Heresznye (Somogy megye)
Heresznye
Heresznye
Pozíció Somogy megye térképén
Heresznye weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Heresznye témájú médiaállományokat.

Heresznye (horvátul Rasinja[3]) község Somogy megyében, a Barcsi járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Nagyatádtól délre, a Dráva közelében, Vízvár és Bolhó között fekvő település.

Története[szerkesztés]

Heresznye Árpád-kori település, melyről az okleveles adatok a tatárjárást megelőző korszakig nyúlnak vissza.

Nevét már 1219-ben említették az oklevelekben-ben Haraznia iuxta Dravam alakban. Később, 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben is megtaláljuk, tehát már ekkor egyházas hely is volt, majd 1384-ben pedig már két Heresznye helységről emlékeznek meg az oklevelek.

1399-ben az egyik, Egyházasheresnye, a székesfehérvári káptalané, a másik, Felrétheresnye, az Alsólendvai Bánfiaké volt, majd később a Marczaliak birtokába került, 1495-ben pedig a Báthoriak nyerték adományul.

Az 1536-os adólajstrom szerint Felsőheresznye Török Bálinté, Alsóheresznye pedig Báthori Andrásé és az itteni plébánosé volt.

1550-ben Felső-Heresznye Tahy Ferencé, Bolhó-Heresznye Báthori Andrásé.

Az 1660-as pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék Szent-Györgyvár tartozékaként említette. ,

1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul I. Lipót királytól.

1726-ban és 1733-ban már csak puszta és gróf Széchenyi Zsigmondé. 1750-ben pedig már ismét önálló jobbágyközség volt, és a Széchenyiek voltak továbbra is a földesurai, majd az 1900-as évek elején nagyobb birtokosa báró Solymossy Ödön volt.

A 18. század közepén a Dráva áradásai miatt lakói lassanként a határ emelkedettebb részeire kezdtek telepedni és a község régi helyét elhagyták.

1880-ban egy nagy tűzvészben a falu kétharmadrésze leégett.

A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.

1910-ben 715 lakosából 87 magyar, 628 horvát volt. Ebből 707 római katolikus, 6 izraelita volt.

Források[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Heresznye települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 25.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Folia onomastica croatica 14/2005. (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. (Hozzáférés: 2012. július 31.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

  • Heresznye pár képben a YouToubeon:[1]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]