Heresznye
| Heresznye | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Magyarország | ||
| Régió | Dél-Dunántúl | ||
| Vármegye | Somogy | ||
| Járás | Barcsi | ||
| Jogállás | község | ||
| Polgármester | Rengel László (független)[1] | ||
| Irányítószám | 7587 | ||
| Körzethívószám | 82 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 257 fő (2025. jan. 1.)[2] | ||
| Népsűrűség | 21,21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 9,9 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 46° 03′ 13″, k. h. 17° 16′ 35″46.053619°N 17.276311°EKoordináták: é. sz. 46° 03′ 13″, k. h. 17° 16′ 35″46.053619°N 17.276311°E | |||
 Heresznye
Pozíció Somogy vármegye térképén
| |||
| Heresznye weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Heresznye témájú médiaállományokat. | |||
Heresznye (horvátul: Rasinja[3]) község Somogy vármegyében, a Barcsi járásban.
Fekvése
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Nagyatádtól délre, a Dráva közelében, Vízvár és Bolhó között fekszik, a Barcs-Berzence közti 6801-es út mentén.
Története
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Heresznye Árpád-kori település, melyről az okleveles adatok a tatárjárást megelőző korszakig nyúlnak vissza.
Nevét már 1219-ben említették az oklevelekben-ben Haraznia iuxta Dravam alakban. Később, 1332-1337 között a pápai tizedjegyzékben is megtaláljuk, tehát már ekkor egyházas hely is volt, majd 1384-ben pedig már két Heresznye helységről emlékeznek meg az oklevelek.
1399-ben az egyik, Egyházasheresnye, a székesfehérvári káptalané, a másik, Felrétheresnye, az Alsólendvai Bánfiaké volt, majd később a Marczaliak birtokába került, 1495-ben pedig a Báthoriak nyerték adományul.
Az 1536-os adólajstrom szerint Felsőheresznye Török Bálinté, Alsóheresznye pedig Báthori Andrásé és az itteni plébánosé volt.
1550-ben Felső-Heresznye Tahy Ferencé, Bolhó-Heresznye Báthori Andrásé.
Az 1660-as pannonhalmi dézsmaváltságjegyzék Szent-Györgyvár tartozékaként említette. ,
1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul I. Lipót királytól.
1726-ban és 1733-ban már csak puszta és gróf Széchenyi Zsigmondé. 1750-ben pedig már ismét önálló jobbágyközség volt, és a Széchenyiek voltak továbbra is a földesurai, majd az 1900-as évek elején nagyobb birtokosa báró Solymossy Ödön volt.
A 18. század közepén a Dráva áradásai miatt lakói lassanként a határ emelkedettebb részeire kezdtek telepedni és a község régi helyét elhagyták.
1880-ban egy nagy tűzvészben a falu kétharmadrésze leégett.
A 20. század elején Somogy vármegye Nagyatádi járásához tartozott.
1910-ben 715 lakosából 87 magyar, 628 horvát volt. Ebből 707 római katolikus, 6 izraelita volt.
Közélete
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]Polgármesterei
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1990–1994: Rengel József (Agrárszövetség)[4]
- 1994–1998: Rengel József (független)[5]
- 1998–2002: Vida Imre (független)[6]
- 2002–2006: Vida Imre (független)[7]
- 2006–2010: Kolics Gábor (független)[8]
- 2010–2014: Kolics Gábor (Fidesz)[9]
- 2014–2017: Rengel László (Fidesz-KDNP)[10]
- 2017–2019: Rengel László (független)[11]
- 2019–2024: Rengel László (független)[12]
- 2024– : Rengel László (független)[1]
A településen 2017. szeptember 17-én időközi polgármester-választást tartottak,[11] az előző polgármester lemondása miatt.[13]
Népesség
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]A település népességének változása:
| Lakosok száma | 247 | 241 | 245 | 222 | 244 | 267 | 262 | 257 |
| 2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 | 2025 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 94,6%-a magyarnak, 28,3% cigánynak, 27,1% horvátnak mondta magát (5,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 79,2%, református 0,8%, felekezet nélküli 6,3% (13,3% nem nyilatkozott).[14]
2022-ben a lakosság 88,9%-a vallotta magát magyarnak, 34,4% cigánynak, 16,4% horvátnak, 0,8% németnek, 0,4% románnak, 0,4% ukránnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (10,2% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 51,2% volt római katolikus, 1,2% református, 2% egyéb keresztény, 1,6% egyéb katolikus, 5,7% felekezeten kívüli (37,7% nem válaszolt).[15]
Források
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- Borovszky Samu: Somogy vármegye
Jegyzetek
[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]- 1 2 "Heresznye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2024. június 9. Hozzáférés: 2024. augusztus 5.
- ↑ "Magyarország helységnévtára". Központi Statisztikai Hivatal. 2025. szeptember 30. Hozzáférés: 2025. október 1.
- ↑ "Folia onomastica croatica 14/2005" (pdf). Živko Mandić: Hrvatska imena naseljenih mjesta u Madžarskoj. Hozzáférés: 2012. július 31.
- ↑ "Heresznye települési választás eredményei" (txt) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 1990. Hozzáférés: 2020. február 21.
- ↑ "Heresznye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1994. december 11. Hozzáférés: 2019. december 19.
- ↑ "Heresznye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 1998. október 18. Hozzáférés: 2020. május 6.
- ↑ "Heresznye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2002. október 20. Hozzáférés: 2020. május 6.
- ↑ "Heresznye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2006. október 1. Hozzáférés: 2020. május 6.
- ↑ "Heresznye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Országos Választási Iroda. 2010. október 3. Hozzáférés: 2020. május 6.
- ↑ "Heresznye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2014. október 12. Hozzáférés: 2016. január 25.
- 1 2 "Heresznye települési időközi választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2017. szeptember 17. Hozzáférés: 2020. június 24.
- ↑ "Heresznye települési választás eredményei" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2019. október 13. Hozzáférés: 2024. augusztus 3.
- ↑ "Időközi helyi önkormányzati választások" (html) (magyar nyelven). Nemzeti Választási Iroda. 2017. Hozzáférés: 2020. június 24.
- ↑ Heresznye Helységnévtár
- ↑ Heresznye Helységnévtár
