Nagycsepely

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagycsepely
Nagycsepely.jpg
Nagycsepely címere
Nagycsepely címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Dél-Dunántúl
Megye Somogy
Járás Siófoki
Jogállás község
Polgármester Máj Károly József (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 8628
Körzethívószám 84
Népesség
Teljes népesség 404 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 18,33 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 19,80 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagycsepely (Magyarország)
Nagycsepely
Nagycsepely
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 46° 44′ 58″, k. h. 17° 50′ 05″Koordináták: é. sz. 46° 44′ 58″, k. h. 17° 50′ 05″
Nagycsepely (Somogy megye)
Nagycsepely
Nagycsepely
Pozíció Somogy megye térképén
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycsepely témájú médiaállományokat.

Nagycsepely egy község Somogy megyében, a Siófoki járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Somogy megye északi részén, a Külső-Somogyi dombságban található. Balatonszárszótól 10 km-re Balatonföldvártól 15 km-re fekszik. Zsáktelepülés: szilárd burkolatú úton csak északról, Szólád irányából közelíthető meg.

Története[szerkesztés]

Nevének „…eredetét ugyancsak vitatják. Az egyik feltevés szerint az 1150-ben lejegyzett Sepel személynévből (mely török vagy szláv eredetű), egy másik szerint a magyar népies cseplye ~ csepely »sarjadék erdő, bokros cserjén hely« jelentésű szóból származik.”[3] A nagy előtag megkülönböztető szerepű, és a 20. század elején kapta a község, az országos közigazgatási rendezéskor.

Az első írásos emlék II. Béla korából származik (1138), amelyben a falu telkeiből harmincat a dömösi prépostságnak adományozott. A Chepel alakban írt nevű faluban adományozott földet, réteket, erdőt 1229-ben II. András, a fehérvári egyháznak. A 15. században még 128 telket tartottak számon, de a török időkben megtizedelték a lakosságot. 1549-ben már csak egy telke volt a falunak, és mindössze 18 lakost írtak össze. A kálvinista magyarokat a török kiűzése után telepítették be.

1855-ben a kolerában elhunyt a lakosság 20%-a. A falu mai képe az 1900-as évekre alakult ki. Ebben az időben lakóinak száma 1050 fő volt. A második világháború végén a lakosságot rövid időre kitelepítették, de a faluban nem voltak harci események. A termelőszövetkezetek szervezéséből a falu nagyobb része kimaradt, habár két termelőszövetkezet is létezett 19511959 között. Ezek érdekessége, hogy az egyikben az ún. kulákok, a másikban a „szegények” voltak. 1970-től Kötcse székhellyel közös tanácsot hoztak létre, amelynek Nagycsepely és Teleki is tagja volt. Ezt a három községét 1977-ben Balatonszárszóhoz csatolták, és ott működött a közös tanács. 1990-ben 534 fő lakta a falut. A rendszerváltáskor önálló önkormányzatot hoztak létre. Közelében 2006-ban adták át az M7-es autópályát.

Nevezetességei[szerkesztés]

Nagycsepely református temploma középkori eredetű, de 1784-ben késő barokk stílusban újjáépítették. 1854-ben romantikus átalakítás következett, 1894-ben pedig tovább bővítették. Ma műemléki védelem alatt áll.[4] A település határában horgásztó is található.[5]

Források[szerkesztés]

  • Bunovácz Dezső (szerk.): Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye (Ceba Kiadó, 2004)

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagycsepely települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Várkonyi Imre: Somogy megye helységneveinek rendszere, Kaposvár, 1984. (34. o.) Ő személynévi eredetűnek tartja.
  4. A templom a muemlekem.hu-n. (Hozzáférés: 2016. szeptember 2.)
  5. A nagycsepelyi horgásztó honlapja. (Hozzáférés: 2016. szeptember 2.)

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]