Balatonföldvár
Balatonföldvár | |||
![]() | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | ![]() | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Somogy | ||
Járás | Siófoki | ||
Jogállás | város | ||
Polgármester | Holovits György Huba (Fidesz-KDNP)[1] | ||
Irányítószám | 8623 | ||
Körzethívószám | 84 | ||
Testvértelepülései | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2286 fő (2021. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 140,34 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 15,32 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 50′ 58″, k. h. 17° 52′ 45″Koordináták: é. sz. 46° 50′ 58″, k. h. 17° 52′ 45″ | |||
Balatonföldvár weboldala | |||
![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Balatonföldvár témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Balatonföldvár (németül: Földwahr) népszerű üdülőváros Somogy vármegyében, a Balaton déli partján, a Siófoki járásban, Budapesttől körülbelül 120 km-re délnyugatra és Siófoktól, a „Balaton fővárosától” mintegy 23 km -re délnyugatra. Balatonföldvár gyakran látogatott turisztikai célpont a magyarok és a külföldi vendégek (különösen a németek és az osztrákok) körében természeti szépségei (például a löszhegy és a nagy virágos parkok), továbbá történelmi örökségei (például a kelta ösvény, a régi kúriák és villák) miatt számtalan szabadidős lehetőséget, valamint számos vízi sportot (vitorlázás, szörfözés, horgászat, evezés stb.) és szárazföldi sportokat (strandröplabda, kerékpárutak, labdarúgás stb.) kínál.
Elnevezése[szerkesztés]
A földvár a késő vaskorban, a kelták megszállása idején épült. Ennek a szerkezetnek a jól megőrzött árkai és halmai jól láthatók a magasparton. A várost a helyiek általában Földvár néven emlegetik.
Fekvése[szerkesztés]
A Balaton déli partján, Szántód és Balatonszárszó között található. A délnyugatra fekvő Kőröshegy felé a felszín emelkedik.
Elérhető az M7-es autópályán, a 7-es főúton, illetve a Székesfehérvár–Gyékényes-vasútvonalon és a 6505-ös közútról Kőröshegyen bekanyarodva, a Dózsa György utcába is elérhető.
Története[szerkesztés]




Az i.e 4. század környékén a területet kelták telepítették be, akik felépítették a Balatonföldvár nevét adó nagy vaskori földvárot, melynek maradványai ma is láthatók. A Balaton környékét Kr.u. 180 körül megszállták a rómaiak, a helység pedig egy katonai úton helyezkedett el, amely Aquincumtól (a mai Budapest része) az olasz félszigetig vezetett. Ezt az utat a római Pannonia tartomány fontos útjának tekintették. Pannónia magába foglalja a mai Magyarország által elfoglalt területet a Dunától nyugatra (Dunántúl).
A Földvár elnevezés legkorábbi használata a 11. századi dokumentumokban jelent meg. A szó 1358-ban ismét megjelenik írott formában. A 14. és 15. században a mai Balatonföldvár területe többnyire legelőből állt. Joghatósági szempontból a tótól mintegy három kilométerre délre fekvő Kőröshegy településhez kapcsolódott.
A Kőröshegyet körülvevő teljes vidéket Széchényi György érsek vásárolta meg 1677-ben. A várost „Földvárpuszta” néven emlegették a Széchényi családhoz tartozó földeket rögzítő térképeken. A Széchényi háziorvos, Korányi Frigyes professzor először egy fürdőhely létrehozását javasolta Földvár térségében. Ezt a javaslatot elfogadva gróf Széchényi Imre 1894-ben szakaszokra osztotta a földet. Az építkezést Spur István, a Széchenyi uradalom mérnöke és Schilán József kertész szervezte. A földvári fürdőhelyet hivatalosan 1896-ban nyitották meg, és ugyanebben az évben kapta meg mai nevét, Balatonföldvárt. Több mint 40 nagy villát építettek a társadalom gazdag és befolyásos tagjainak, köztük az arisztokráciának, katonatiszteknek és politikusoknak.
Magyarország elvesztette az Adriai-partot az első világháború után, és újra felkeltette az érdeklődést a Balaton környéki fürdőhelyek, mint például Balatonföldvár iránt. Ennek eredményeként a város fejlődése folytatódott az első és a második világháború között. Ez idő alatt számos neves magyar élvezhette a város nyújtotta lehetőségeket. Ezek közé tartozott Bajor Gizi, Kandó Kálmán, Németh László, Rákosi Jenő és Szidi, Kvassay Jenő, Szabó Lőrinc és Ránki György.
A második világháborút követően további fejlesztések történtek Balatonföldváron. 1948-ban vált ki Kőröshegy anyatelepülésből és lett önálló község. Nagyobb léptékű fejlesztések történtek a tóval határos területek mentén. Szállodák, vállalati és magán üdülőhelyek, lakások, éttermek és üzletek épültek. Felállítottak egy szabadtéri színpadot, valamint egy kulturális központot és egy szabadtéri mozit. A korabeli ieológiának megfelelően 1976-ban épült a Hotel Festival, egy két nyolcemeletes blokkból álló betonhotel.
1985-ben Balatonföldvár nagyközség, majd 1992-ben pedig város lett.
Balatonföldvár legrégebbi ismert épülete a Földvári Csárda (Földvári fogadó). Ez a fogadó állítólag a 18. század közepétől a 19. század végéig létezett. A régi Földvári fogadót végül lebontották, és újat építettek a helyére. A Holovits család bérelte az épületet, kibővítette, végül modern éttermet és kis szállodát létesített.

A balatonföldvári kertek kialakítását és kezelését később Jordanits Ilona kertész vette át. Erőfeszítései révén Balatonföldvár 1994-ben megnyerte a „Városok és falvak virágzásában” európai versenyt, 1995-ben pedig az „Entente Floral Europe” európai versenyt.
Közélete[szerkesztés]
Polgármesterei[szerkesztés]
- 1990-1994: Berkes László (független)[3]
- 1994-1998: Berkes László (független)[4]
- 1998-2002: Berkes László (független)[5]
- 2002-2006: Bezeréti Katalin Éva (független)[6]
- 2006-2010: Bezeréti Katalin (független)[7]
- 2010-2014: Holovits Huba (Fidesz-KDNP)[8]
- 2014-2019: Holovits György Huba (Fidesz-KDNP)[9]
- 2019-től: Holovits György Huba (Fidesz-KDNP)[1]
Népesség[szerkesztés]
A település népességének változása:
Lakosok száma | 2235 | 2205 | 2195 | 2286 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 81,3%-a magyarnak, 4,1% németnek, 0,2% cigánynak, 0,2% horvátnak, 0,2% románnak mondta magát (18,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 38,8%, evangélikus 3,6%, református 9,9%, görögkatolikus 0,5%, felekezet nélküli 13,5% (32,8% nem nyilatkozott).[10]
Nevezetességei[szerkesztés]
Vaskori földvár maradványa (innen a település neve)[szerkesztés]
A nagy kelta vaskori dombvár, amelyről Balatonföldvár nevet kapta, az i.e. 4. században épülhettek. Az erőd halmai és árkai többnyire jól megőrződtek, jól láthatóak a város magas partján.
Az erőd a levegőből nézve egyenlő szárú háromszög alakú, két oldala lényegesen hosszabb, mint a harmadik. A magas part és az alacsony part közötti szikla a Kemping utcával párhuzamosan természetes védőfalat képezett. Az erőd másik hosszú oldala hatalmas, ember alkotta dombokból és árkokból áll, amelyek több száz méterre futnak a nemzeti zászlótól (a Kelta Sétány és a Kilátó Köz sarka) nagyjából nyugatról keletre, egészen a másik oldalon lévő pontig. A dombok és árkok különösen jól láthatók a Petőfi utca felső végén, a Kelta Sétányi Kápolna mellett. A harmadik, rövidebb oldal a jelenlegi Kínai Üzlet helyétől a szirtig tart, megközelítőleg a Petőfi utca alsó végét. Sajnos az erőd alsó végét nem őrizték meg jól, és a halmok és árkok nagy része, amelyek még a 19. század végén láthatóak és térképeken voltak rögzítve, az épületek építése során megsemmisültek.
Petőfi utca[szerkesztés]
Több nevezetes épület található a Petőfi utcán, amelyet korábban Imre utcaként ismertek. Az első számon áll a korábban Rákosi Jenőé volt kúria, ami hosszú évekig a költők és írók találkozóhelye volt. A szomszédos, fából készült székelykaput Balatonföldvár kapta egyik testvérteleplésétől, Zetelakatól 1995-ben. 9. számon áll a „Kulpintyó”, Széchényi Zsigmond híres író és vadász egykori lakóhelye. A 11. számon volt Bajor Gizi neves színésznő villája, aki a Nemzeti Színház tagja volt. A város egyik útját és a közösségi házat nevezték el róla. A 13. számon áll a város egyik legjelentősebb épülete, tekintettel arra, hogy Korányi Frigyes professzoré volt, a Széchényi család orvosáé, akinek ötlete az volt, hogy Balatonföldvár területét fürdőhellyé alakítsa. Ez az épület neoromán stílusban épült.
Kikötő[szerkesztés]
A kikötőt 1905-ben nyitották meg, és ma is a Balaton egyik legnagyobb kikötője. Két ívelt stég védett kikötőt biztosít a jachtok, csónakok és hajók számára. A kikötő létrehozásához kotort anyagot mesterséges sziget építésére használták fel. Ezt a mesterséges szigetet Galamb-szigetnek hívják. A név a szárazföldről a szigetre átkelő kis hídon oszlopokra szerelt dekoratív galambokból származik. A szigeten számos nyárfa és gyalogút található, és itt található a helyi vitorlás klub.
A nyugati móló egy 102 m hosszú vasbeton híd.
Magyarország kommunista hatalomátvétele (1948) után a Galamb-sziget területe, a szálloda és a keleti móló elérhetetlenné vált a nagyközönség számára. Ez a terület a kommunista párt tagjainak volt fenntartva, akik nyári szabadságra érkeztek oda.
A kilencvenes évek elején bekövetkezett rendszerváltás után a hatóságok megnyitották ezt a területet a nyilvánosság előtt. A keleti móló azonban jelenleg sem elérhető a nyilvánosság számára.
Balatonföldvári kálvária[szerkesztés]
STATIO I | STATIO II | STATIO III | STATIO IV | STATIO V | STATIO VI | STATIO VII |
---|---|---|---|---|---|---|
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
STATIO VIII | STATIO IX | STATIO X | STATIO XI | STATIO XII | STATIO XIII | STATIO XIV |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
![]() |
- Római katolikus templom (tervezte Irsy László, 1944-ben szentelték) különlegesek színes üvegablakai
- Kápolna – 1897-ben épült Kármelhegyi Boldogasszony tiszteletére
- Közelében parkerdő
- Balatonföldvári Hajózástörténeti Látogatóközpont
Jelenleg[szerkesztés]
Balatonföldvár fontos turisztikai célpont, nemcsak a magyarok, hanem más európai országok turistái számára is. Közel nyolcvan szálloda és magánkézben lévő apartman áll a látogatók rendelkezésére. A város infrastruktúrája korszerű, vízkezelő és szennyvízcsatorna, kábel-TV, vezeték nélküli szolgáltatás, jó utak, sétányok, parkok, orvosi szolgálat, éttermek, gyógyszertár és üzletek. A kulturális élet teljes, a római katolikus templomban, a szabadtéri színházban és más helyeken zenei előadásokat kínálnak. A várost gyakran használják konferenciák helyszínéül.
A városhoz kötődő személyiségek[szerkesztés]
- Korányi Frigyes belgyógyász, egyetemi tanár
- Bajor Gizi színésznő
- Kandó Kálmán gépészmérnök
- Németh László író
- Rákosi Jenő iró
- Rákosi Szidi színésznő
- Kvassay Jenő vízépítő mérnök
- Szabó Lőrinc költő
- Ránki György zeneszerző
Testvérvárosai és partnervárosai[szerkesztés]
Gaienhofen, Németország (1991)
Steckborn, Svájc (1991)
St. Georges de Didonne, Franciaország
Kühbach, Németország
Ylöjärvi, Finnország
Zetelaka, Románia
Földvárak együttműködése 2000[szerkesztés]
Képek[szerkesztés]
-
-
Széchenyi-emlékmű
-
Halász (Bors István alkotása)
-
Milleniumi emlékmű (Seregi József alkotása)
-
Katolikus templom
-
A kálvária
-
Szent Kereszt
-
Villa
Források[szerkesztés]
- Bunovácz Dezső: (szerk.) Magyarország régiói – Dél Dunántúl – Somogy megye Ceba Kiadó, 2004.
- Reőthy Ferenc: Balatonföldvár A Balatonföldvári Községi Közös Tanács kiadvány, 1986.
- Berkesné Hegedűs Márta: Településtörténeti írások, visszaemlékezések Balatonföldvár város Önkormányzata 2007.
- https://balatonfoldvar.info.hu/xslt/RouteDetails.php?RID=CAA1B42C8A64A7A53AEA1603F28DD781&viewRid=4295C8B6E020CAFB1936FF2196C159A2&siteDir=/peculiar2/bikenetwork/&Type=T&LngID=HU&sckey=113057b31ff56c0b156e07fc35553b1c&TB_iframe=true&width=975&height=570&modal=true
- http://www.weatherbase.com/weather/weather.php3?refer=&s=53921&cityname=Siofok--United-States-of-America&refer=&cityname=Siofok-
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
- ↑ Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
- ↑ Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 28.)
- ↑ Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 13.)
- ↑ Balatonföldvár települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 26.)
- ↑ Balatonföldvár Helységnévtár
További információk[szerkesztés]
|