Nagykőrös

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Nagykőrös
Nagykőrös Hösök tere.JPG
Nagykőrös címere
Nagykőrös címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
MegyePest
JárásNagykőrösi
Jogállás város
Polgármester Dr. Czira Sándor Szabolcs (FIDESZ-KDNP)[1]
Irányítószám 2750
Körzethívószám 53
Testvértelepülései
Népesség
Teljes népesség 23 605 fő (2018. jan. 1.)[2]
Népsűrűség103,49 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület227,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagykőrös (Magyarország)
Nagykőrös
Nagykőrös
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 01′ 59″, k. h. 19° 47′ 02″Koordináták: é. sz. 47° 01′ 59″, k. h. 19° 47′ 02″
Nagykőrös (Pest megye)
Nagykőrös
Nagykőrös
Pozíció Pest megye térképén
Nagykőrös weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagykőrös témájú médiaállományokat.

Nagykőrös város Pest megyében, a Nagykőrösi járásban. A Duna–Tisza köze egyik patinás városa.

Fekvése[szerkesztés]

Budapesttől körülbelül 80 kilométerre délkeletre, Cegléd és Kecskemét között félúton fekszik. Az Alföldön, a Duna–Tisza közi homokhátságon terül el. A város területének kb. 35%-a erdő,[3] uralkodó fafajtája a tölgy, a nyár, az akác és a kőris. A város neve az utóbbiból származik.

Megközelítése[szerkesztés]

Közúton[szerkesztés]

A Kecskemétet Cegléddel összekötő 441-es számú főúton.

Vasúton[szerkesztés]

Nagykőrös vasútállomás a Cegléd–Szeged-vasútvonalon fekszik.

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,6%-a magyarnak, 1,9% cigánynak, 0,5% németnek, 0,3% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 23,5%, református 24,2%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 20,3% (29,7% nem nyilatkozott).[4]

Története[szerkesztés]

Területét már az őskőkor óta lakják.

Nevét 1266-ban említette először oklevél Kalanguerusy (Kalánkőröse) néven, ekkor a Bor-kalán nemzetség erdeje volt, majd egy 1276-os pápai megerősítésben Qenrus, Keurus néven említették, ekkor már mint falu szerepelt.

A város és környéke a Bár–Kalán nemzetséghez tartozott a honfoglalás után. A tatárjárás a Nagykőrös határában lévő kis falvak nagy részét elpusztította.

Először egy 1266-ban IV. Béla király által kiadott oklevélben említik nevét, amelyet a kőrisfáról kapta, címerében is ez látható. I. Lajos királytól kapott mezővárosi rangot.

1307-ben Károly Róbert király is tartózkodott a városban.

A török uralom alatt khász város volt, aminek köszönhetően a török pusztítások elkerülték. A reformáció igen hamar eljutott ide. Ekkor alapították református gimnáziumát.

Nagykőrös a 18. században viszonylagos autonómiát élvezett, az 1820-as években a mezőváros megváltotta magát földesuraitól, szabadalmas mezőváros lett.

Leírás a településről a 18. század végén:

"KŐRÖS: Nagy Kőrös. Contractionalis hely, ’s magyar mező Város Pest Várm. föles Ura G. Keglevics, Forgách, Sztáray, és több Urak, lakosai többnyire reformátusok, kevés katolikusok, és evengalikusok, fekszik Kecskeméthez 1, Abanyhoz 1 3/4, Irsához 1 1/2 statióra. határja tanyákra vagyon el osztva, holott kiki földgyét tetszése szerint munkállya, földgye terem mindenféle gabonát, tiszta búzát középszerűen, szőlő hegye nagy, mellyben sok gyűmöltsös fáji vannak, a’ Pogáts almából, és a’ nevezetes jó ízű Pongrádi tseresnyéből Pesten sok pénzt szoktak bé venni, szarvas marhát elegendőt, de leg inkább birkát tartanak, van benne Királyi élet tárház, és a’ Vármegyének Kvartélyháza, (nevezetes itten hogy a’ Város előtt folytt pereknek első apellatorium forumja, a’ járásbéli fő Szolga Bíró;) erdeje tsekély, szép kellemetes szilfás ligettyei vannak, postája, oskolája, és vendégfogadója is van" 	
(Vályi András: Magyar országnak leírása, 17961799)
A volt tímárház (1820 k.)

19. században[szerkesztés]

Az 1848-as szabadságharc alatt Kossuth toborzókörútján ide is ellátogatott. A forradalom után élte Nagykőrös a virágkorát, mikor is több akadémikus is a gimnáziumban tanított, köztük Arany János.

1853-ban Pest és Nagykőrös között megindult a vasúti közlekedés.

1860. december 2-án véres népzavargás tört ki a településen. Hatszáz nagykőrösi megrohamozta a pénzügyőrségi kaszárnyát, betörte az ajtókat és ablakokat, megverte a pénzügyőröket, leszedte a császári sasokat a hivatali épületekről és beverte a helyben lakó zsidók ablakait. A lázongást a dohányárusítás szabályainak betartatása váltotta ki, a pénzügyőrök tiltott dohányárusításért két embert letartóztattak. A dohány ti. jövedéki termék volt, a dohánytermelők nem árusíthatták szabadon a piacokon a dohányleveleket. A zavargás utáni hetekben a pénzügyőrök elkerülték a városi piacot, a nép "vérszemet kapott" és újból elkezdték a dohányleveleket árulni. 1861. január 5-én a városháza előtti téren összegyűlt nép megrohamozta városházát, meghúzták a református templom vészharangját és követelték a fináncok kiadatását. A városháza egyik szobájába beszorított pénzügyőröket az időközben megérkező katonaság szabadította ki. Az elvonuló fináncokat és katonákat a házak mentén "fejszés és vasvillás, nagy részben azonban fegyvertelen tömeg kísérte, zúgva és zsibongva". Suhancok és gyerekek fagyos hódarabokkal és lótrágyával dobálták az elvonulókat, az egyikük pedig leköpte a vezénylő katonatisztet. A tiszt erre felbőszült és kiadta a tűzparancsot. A nap végére több halott és sebesült maradt a városban. (A zavargásról részletesebben ld. Sashegyi Oszkár: Munkások és parasztok mozgalmai Magyarországon 1849-1867. c. könyvet.)

1897-ben a vasút melletti telephelyen megalakult a Gschwindt-féle szeszfőzde. Ebből nőtt ki a 20. század folyamán a város legjelentősebb ipari létesítménye, a 111 évig fennállt Nagykőrösi Konzervgyár.

20-21. században[szerkesztés]

A második világháború pusztításai megkímélték a várost és épületeit.

2015-ben fölvetődött, hogy a város megyét vált, de 2016-ban lemondtak erről a tervről.[5]

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

Jelenleg
  • Dr. Czira Sándor Szabolcs (FIDESZ-KDNP) – 2014 óta
Korábban
  • Dr. Czira Sándor Szabolcs (FIDESZ) – 2002–2014-ig
  • Kósa István -2002-ig

Nevezetességei[szerkesztés]

Beretvás-kúria
  • Református templom; középkori, gótikus eredetű, többször átépítve
  • Városháza, késő barokk stílusú, tornyos épület
  • Szent László római katolikus templom, copf stílusú
  • Cifra-kert
  • Hősök tere
  • Tímárház (1820 körül), a megye egyetlen, még álló bőrszárító épülete (Ceglédi út 8.)
  • A város határában található a legnagyobb európai pusztai tölgyes
  • Nagykőrösi Strandfürdő
  • Beretvás-kúria, klasszicista
  • Szabó Pipagyár, a leghíresebb - és egyetlen - magyarországi pipagyár

Híres emberek[szerkesztés]

Oktatás[szerkesztés]

A városháza épületének főbejárata

Óvodák[szerkesztés]

  • Városi Óvoda (több intézmény komplexuma: Hétszínvirág,Kalocsa Balács,Sziget,Kárász és Batthyány utcai)
  • Református Óvoda
  • Názáret Római Katolikus Óvoda

Általános iskolák[szerkesztés]

  • Arany János Református Gyakorló Általános Iskola
  • Dalmady Győző Óvoda, Általános Iskola és Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény
  • Kolping Katolikus Általános Iskola
  • Kossuth Lajos Általános Iskola
  • Nagykőrösi Petőfi Sándor Általános Iskola és Kollégium
  • Nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola[9]

Középiskolák[szerkesztés]

Főiskola[szerkesztés]

Közművelődési intézmények[szerkesztés]

A művelődési központ (volt Városi Szálló)
Arany János Múzeum műemlék épülete

Egészségügy[szerkesztés]

Kórház[szerkesztés]

  • Rehabilitációs Szakkórház és Rendelőintézet

Gyógyszertárak[szerkesztés]

  • Arany Patika
  • Elixír Patika
  • Oroszlán Patika
  • Kőrisfa Patika
  • Szent György Patika
  • Sanitas Patika

Testvérvárosok[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Nagykőrös települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. szeptember 27.)
  3. Hírek Nagykőrös, 2008. május 23. "Avatás a Pálfájában"[halott link]
  4. Nagykőrös Helységnévtár
  5. okafogyottá vált a nagykőrösi megyeváltás
  6. Vizeink krónikája[halott link]
  7. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  8. Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  9. Nagykőrösi II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola - Kir.hu

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Albertirsa Cegléd Szolnok Héraldique meuble compas.svg
Lajosmizse

Észak
Nyugat  Nagykőrös  Kelet
Dél

Kocsér
Kerekegyháza Kecskemét Tiszakécske