Ugrás a tartalomhoz

Kisoroszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisoroszi
A Kisoroszi és Visegrád között ingázó komp vár indulásra a szentgyörgypusztai kikötőben
A Kisoroszi és Visegrád között ingázó komp vár indulásra a szentgyörgypusztai kikötőben
Kisoroszi címere
Kisoroszi címere
Kisoroszi zászlaja
Kisoroszi zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásSzentendrei
Jogállásközség
PolgármesterMolnár Csaba (független)[1]
Irányítószám2024
Körzethívószám26
Népesség
Teljes népesség908 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség86,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület10,94 km²
Földrajzi nagytájAlföld[3]
Földrajzi középtájDuna menti síkság[3]
Földrajzi kistájVác–Pesti-Duna-völgy[3]
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 48′ 28″, k. h. 19° 00′ 38″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 28″, k. h. 19° 00′ 38″
Kisoroszi (Pest vármegye)
Kisoroszi
Kisoroszi
Pozíció Pest vármegye térképén
Kisoroszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisoroszi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Kisoroszi község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése[szerkesztés]

A Kisoroszi Szigetcsúcs a visegrádi Nagy-Villám-hegyről (távolabb Kismaros és Verőce)
Kisoroszi Cseres-tó
Kisoroszi Cseres-tó

A Dunakanyarban, a Duna főága és a Szentendrei-Duna által közrefogott Szentendrei-szigeten terül el. az északi szigetcsúcs körülbelül 5 kilométeres hosszban teljes egészében a település közigazgatási területéhez tartozik. A szigeten végighúzódó 1113-as úton közelíthető meg, vagy pedig a Dunabogdány és Visegrád határvonalától (Szentgyörgypusztától) induló komppal. A révhez vezető út a falu irányából a 11317-es, Szentgyörgypuszta felől pedig a 11318-as számot viseli. (Régen a személyforgalom mellett közúti forgalmat is bonyolított, továbbá ezen kívül üzemelt átkelőhajó a Duna váci főágán is, ami Verőcével kötötte össze Kisoroszit.)

Nevének eredete[szerkesztés]

A hagyomány szerint Kálmán király uralkodásának idején Oroszországból beköltözött emberek szállták meg ezt a helyet, akiktől a helység a nevét kapta.

Szent Imréről egykorú forrás azt jegyezte fel, hogy címe „dux Ruizorum", azaz „oroszok vezére", trónörökös utódjáról, Orseolo Péterről pedig azt írták, hogy mint trónörökös, „princeps exercitus regis", tehát a „a királyi sereg parancsnoka" volt. Minthogy régi magyar nyelven az orosz szónak „királyi ajtónálló, csatlós, testőr" jelentése is volt, a bizánci császárnak pedig, ugyanúgy, mint a kijevi nagyfejedelemnek, rusz, ill. varég (varang, varjág) testőrsége volt, a magyar királyi testőrséget az államalapítás után az a népelem alkothatta, amelynek Orosz és Varang helyneveinkben maradt emléke.

Más vélemények szerint Kisoroszi mégsem az orosz, hanem a Rosd szóhoz köthető, mivel a falu kezdetben a Rosd nemzetség ősi birtoka volt. Neve (régi helyesírással) Kis-Oroszi, előtte Oroszfalu. Feltételezett fejlődési sorrendje: - Rosd - Rosdfalu - Rosfalu - Orosfalu - Oroszfalu - Orosz - Oroszi - Kisoroszi

Története[szerkesztés]

Kisoroszi területe már az ókorban lakott volt, a rómaiak több őrtornyot is emeltek a betörő markomannok és más népek miatt. A középkorban falu már a Rosd honfoglaló ősnemzetségé volt, a legelső ismert írott emlék az 1394. évből van, ekkoriban Orosz néven említették a települést. A 14. században lett a Kalászi családé, a következő évszázadban pedig Mátyás király hajdúinak letelepedési helye volt. Buda 1541-es török kézre kerülését követően török fennhatóság alá került.

A törökök kiűzését követően az Udvari Kamara vette át a terület irányítását, 1692-ben I. Lipót király kivonta a falut a katonatartási kötelezettség alól. 1700-ban Intzia Valkard birtoka lett, ám az ág kihalásával Gundaker Thomas Starhembergé lett. A gróf célja az volt, hogy uralma alá vonja a lakosokat, annak ellenére, hogy az 1715. évi XXXIV. tc. kimondta, hogy mint kiváltságokkal rendelkező falu, lakosai szabadon élhetnek. 1790-ben Keglevich Károly leszármazottaié lett, majd a visegrádi uradalom részévé vált.

A falu kezdetben Nógrádhoz, majd Pest vármegyéhez tartozott. A két vármegye a XVII. század utolsó évtizedében rendszeresen vitázott arról, hogy melyik közigazgatási egységhez tartozzon Kisoroszi. 1695-ben Nógrád vármegye ragadta magához a falut, és kinyilvánították azon elhatározását, miszerint a falut visszaadni nem fogják, és ha kell, katonaságot is bevetnek. A két vármegye közti ellentét a falu tárgyában továbbra is fennállt, így a kancellária döntött: Pest vármegyéhez került. A két vármegye közti jó viszony megteremtésére és megtartására I. Lipót 1696-ban mégis úgy rendelkezett, hogy Kisoroszi Nógrádé legyen, ám ekkor a vármegyének ez már nem volt elég, az ellentétek nem csitultak. 1704-ben már Pest megye részeként említették.

A faluban két templom található egy katolikus, illetve egy református. Ezen utóbbi neobarokk stílusú, 1803-ban épült. Tornya a mainál jóval magasabb volt, ám az 1900-as évek táján omlásveszély miatt a toronysisakot átépítették. Három haranggal rendelkezik, 1992 és 1995 között felújították. A katolikus templom felszentelésérre 1719-ben került sor. 1810-ben lett a templomnak és az egyházközségnek plébánosa, 1837-től Pethő János töltötte be ezen egyházi méltóságot.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

  • 1990–1994: Újváry Pál (független)[4]
  • 1994–1998: Ujváry Pál (független)[5]
  • 1998–2002: Ujváry Pál (független)[6]
  • 2002–2006: Molnár Csaba (független)[7]
  • 2006–2010: Molnár Csaba (független)[8]
  • 2010–2014: Molnár Csaba (független)[9]
  • 2014–2017: Nádasdy-Csontos Elek (független)[10]
  • 2017–2019: Molnár Csaba (független)[11][12]
  • 2019–2024: Molnár Csaba (független)[1]

A településen 2017. május 14-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,[11] mert a képviselő-testület négy tagjából hárman még január 18-án megszavazták a testület feloszlatását.[12][13]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
946
949
962
992
946
908
201320142018202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,2% németnek, 0,8% románnak, 0,2% szlováknak, 0,3% ukránnak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 20%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 12,1% (29,4% nem nyilatkozott).[14]

2022-ben a lakosság 87,8%-a vallotta magát magyarnak, 1,5% németnek, 0,5% románnak, 0,1-0,1% ukránnak, szlovénnek és cigánynak, 3,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 26,4% volt római katolikus, 16,9% református, 0,8% evangélikus, 0,7% görög katolikus, 0,1% izraelita, 1,1% egyéb keresztény, 1,1% egyéb katolikus, 12,2% felekezeten kívüli (40,3% nem válaszolt).[15]

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Kisoroszi golfpálya (18 lyukú)
  • Rózsafüzér királynője róm. kat. templom, 1719. (Oltárkép: Lepantói csata)
  • Kálvária domb (római erődítmény helyén épült kápolnával, 2013-ban felújított stációkkal)
  • Református templom (1803)
  • Cseres-tó panorámafotó
  • 2013-ig[m 1] itt volt a Baktay Ervin Indián-cowboy Múzeum (Western játékok emlékhelye)
  • Halápi Lovarda (indiántábor)
  • Kisoroszi Helytörténeti Gyűjtemény és Fotóarchívum (Művelődési Házban)
  • Szigetcsúcs Kemping és dunai szabadstrand
  • Kisoroszi, Pásztorkert - római erőd maradványai

Híres emberek[szerkesztés]

Ujváry Ignác emléktáblája Kisorosziban

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 2013-ban Dunaharasztiba költözött.

Hivatkozások[szerkesztés]

  1. a b Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 25.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. a b c Magyarország kistájainak katasztere. Szerkesztette Dövényi Zoltán. Második, átdolgozott és bővített kiadás. Budapest: MTA Földrajztudományi Kutatóintézet. 2010. ISBN 978-963-9545-29-8  
  4. Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
  6. Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  7. Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  8. Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
  9. Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
  10. Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  11. a b Kisoroszi települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. május 14. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  12. a b Havas Henrik nem kampányolt, mégis képviselő lett Kisorosziban (magyar nyelven). mno.hu, 2017. május 14. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
  13. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
  14. Kisoroszi Helységnévtár
  15. Kisoroszi Helységnévtár

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Magyarország Nagymaros 2 km Magyarország Kismaros 1 km Magyarország Verőce 2 km
Magyarország Visegrád 2 km

Észak
Nyugat  Magyarország Kisoroszi  Kelet
Dél

Magyarország Vác 7 km
Magyarország Dunabogdány 2 km Magyarország Tahitótfalu 5 km