Kisoroszi

	Kisoroszi
	Kisoroszi, Szentgyörgypuszta felől
; Kisoroszi címere	; Kisoroszi zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Közép-Magyarország
Vármegye	Pest
Járás	Szentendrei
Jogállás	község
Polgármester	Molnár Csaba (független)
Irányítószám	2024
Körzethívószám	26
	Népesség
Teljes népesség	992 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	86,2 fő/km²
	Földrajzi adatok
Terület	10,94 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	Kisoroszi Pozíció Magyarország térképén
	é. sz. 47° 48′ 26″, k. h. 19° 00′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 26″, k. h. 19° 00′ 43″
	Kisoroszi Pozíció Pest vármegye térképén
	Kisoroszi weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Kisoroszi témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség

Kisoroszi község Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése[szerkesztés]

A Dunakanyarban, a Duna főága és a Szentendrei-Duna által közrefogott Szentendrei-szigeten terül el, annak északnyugati vége körülbelül 5 kilométeres hosszban teljes egészében a település közigazgatási területéhez tartozik. A szigeten végighúzódó 1113-as úton közelíthető meg, vagy pedig a Dunabogdány és Visegrád határvonalától induló komppal, melynek itteni felhajtója a 11 137-es út. Egykor hajóállomása is volt, azt a 11 316-os út szolgálta ki.

Nevének eredete[szerkesztés]

A hagyomány szerint Kálmán király uralkodásának idején Oroszországból beköltözött emberek szállták meg ezt a helyet, akiktől a helység a nevét kapta.

Szent Imréről egykorú forrás azt jegyezte fel, hogy címe „dux Ruizorum", azaz „oroszok vezére", trónörökös utódjáról, Orseolo Péterről pedig azt írták, hogy mint trónörökös, „princeps exercitus regis", tehát a „a királyi sereg parancsnoka" volt. Minthogy régi magyar nyelven az orosz szónak „királyi ajtónálló, csatlós, testőr" jelentése is volt, a bizánci császárnak pedig, ugyanúgy, mint a kijevi nagyfejedelemnek, rusz, ill. varég (varang, varjág) testőrsége volt, a magyar királyi testőrséget az államalapítás után az a népelem alkothatta, amelynek Orosz és Varang helyneveinkben maradt emléke.

Más vélemények szerint Kisoroszi mégsem az orosz, hanem a Rosd szóhoz köthető, mivel a falu kezdetben a Rosd nemzetség ősi birtoka volt. Neve (régi helyesírással) Kis-Oroszi, előtte Oroszfalu. Feltételezett fejlődési sorrendje: - Rosd - Rosdfalu - Rosfalu - Orosfalu - Oroszfalu - Orosz - Oroszi - Kisoroszi

Története[szerkesztés]

Kisoroszi területe már az ókorban lakott volt, a rómaiak több őrtornyot is emeltek a betörő markomannok és más népek miatt. A középkorban falu már a Rosd honfoglaló ősnemzetségé volt, a legelső ismert írott emlék az 1394. évből van, ekkoriban Orosz néven említették a települést. A 14. században lett a Kalászi családé, a következő évszázadban pedig Mátyás király hajdúinak letelepedési helye volt. Buda 1541-es török kézre kerülését követően török fennhatóság alá került.

A törökök kiűzését követően az Udvari Kamara vette át a terület irányítását, 1692-ben I. Lipót király kivonta a falut a katonatartási kötelezettség alól. 1700-ban Intzia Valkard birtoka lett, ám az ág kihalásával Gundaker Thomas Starhembergé lett. A gróf célja az volt, hogy uralma alá vonja a lakosokat, annak ellenére, hogy az 1715. évi XXXIV. tc. kimondta, hogy mint kiváltságokkal rendelkező falu, lakosai szabadon élhetnek. 1790-ben Keglevich Károly leszármazottaié lett, majd a visegrádi uradalom részévé vált.

A falu kezdetben Nógrádhoz, majd Pest vármegyéhez tartozott. A két vármegye a XVII. század utolsó évtizedében rendszeresen vitázott arról, hogy melyik közigazgatási egységhez tartozzon Kisoroszi. 1695-ben Nógrád vármegye ragadta magához a falut, és kinyilvánították azon elhatározását, miszerint a falut visszaadni nem fogják, és ha kell, katonaságot is bevetnek. A két vármegye közti ellentét a falu tárgyában továbbra is fennállt, így a kancellária döntött: Pest vármegyéhez került. A két vármegye közti jó viszony megteremtésére és megtartására I. Lipót 1696-ban mégis úgy rendelkezett, hogy Kisoroszi Nógrádé legyen, ám ekkor a vármegyének ez már nem volt elég, az ellentétek nem csitultak. 1704-ben már Pest megye részeként említették.

A faluban két templom található egy katolikus, illetve egy református. Ezen utóbbi neobarokk stílusú, 1803-ban épült. Tornya a mainál jóval magasabb volt, ám az 1900-as évek táján omlásveszély miatt a toronysisakot átépítették. Három haranggal rendelkezik, 1992 és 1995 között felújították. A katolikus templom felszentelésérre 1719-ben került sor. 1810-ben lett a templomnak és az egyházközségnek plébánosa, 1837-től Pethő János töltötte be ezen egyházi méltóságot.

Közélete[szerkesztés]

Polgármesterei[szerkesztés]

1990–1994: Újváry Pál (független)^[3]
1994–1998: Ujváry Pál (független)^[4]
1998–2002: Ujváry Pál (független)^[5]
2002–2006: Molnár Csaba (független)^[6]
2006–2010: Molnár Csaba (független)^[7]
2010–2014: Molnár Csaba (független)^[8]
2014–2017: Nádasdy-Csontos Elek (független)^[9]
2017–2019: Molnár Csaba (független)^[10]^[11]
2019-től: Molnár Csaba (független)^[1]

A településen 2017. május 14-én időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) kellett tartani,^[10] mert a képviselő-testület négy tagjából hárman még január 18-án megszavazták a testület feloszlatását.^[11]^[12]

Népesség[szerkesztés]

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2021 között

Lakosok száma	946	949	962	992
	2013	2014	2018	2021

Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,9%-a magyarnak, 0,4% cigánynak, 1,2% németnek, 0,8% románnak, 0,2% szlováknak, 0,3% ukránnak mondta magát (16% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,1%, református 20%, evangélikus 0,8%, görögkatolikus 0,3%, izraelita 0,2%, felekezeten kívüli 12,1% (29,4% nem nyilatkozott).^[13]

Nevezetességei[szerkesztés]

Kisoroszi golfpálya (18 lyukú)
Rózsafüzér királynője róm. kat. templom, 1719. (Oltárkép: Lepantói csata)
Kálvária domb (római erődítmény helyén épült kápolnával, 2013-ban felújított stációkkal)
Református templom (1803)
Cseres-tó panorámafotó
2013-ig^{[m 1]} itt volt a Baktay Ervin Indián-cowboy Múzeum (Western játékok emlékhelye)
Halápi Lovarda (indiántábor)
Kisoroszi Helytörténeti Gyűjtemény és Fotóarchívum (Művelődési Házban)
Szigetcsúcs Kemping és dunai szabadstrand
Kisoroszi, Pásztorkert - római erőd maradványai

Híres emberek[szerkesztés]

Lásd még: Kategória:Kisorosziak

1896-tól 1927-ben bekövetkezett haláláig itt élt és dolgozott Ujváry Ignác festő, „a sziget szerelmese”.
Itt született, alkotott és halt meg Ujváry Ferenc, Ujváry Ignác fia.
Fekete István író itt lakott az 50-es évek elején.
Kádas Kálmán itt született gazdasági mérnök, statisztikus, Heller Farkas munkatársa, egyetemi tanár, dékán, rektorhelyettes.
Drozdy Gyula népiskolai tankönyvíró haláláig itt lakott.
1962-ben itt halt meg Rakovszky György altábornagy.
Nyaranta itt élt és alkotott Mészöly Miklós író, Polcz Alaine, Nádas Péter, Simonffy András, Kukorelly Endre, és mások.
Itt alkotott és halt meg Korga György.
Sváby Lajos festőművész (műterme a Kis-Duna parton).
Élete utolsó éveiben itt élt és a református templomban kántorkodott Illés Lajos az Illés-együttes zenésze.
2017 májusában Havas Henrik a település önkormányzati képviselője lett.

Megjegyzések[szerkesztés]

↑ 2013-ban Dunaharasztiba költözött.

Hivatkozások[szerkesztés]

↑ ^a ^b Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2022. december 16.)
↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 1.)
↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. május 13.)
↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2012. január 20.)
↑ Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
↑ ^a ^b Kisoroszi települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017. május 14. (Hozzáférés: 2020. június 24.)
↑ ^a ^b Havas Henrik nem kampányolt, mégis képviselő lett Kisorosziban (magyar nyelven). mno.hu, 2017. május 14. (Hozzáférés: 2020. április 30.)
↑ Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2017 (Hozzáférés: 2020. június 24.)
↑ Kisoroszi Helységnévtár