Kisoroszi

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kisoroszi
Kisoroszi, Szentgyörgypuszta felől
Kisoroszi, Szentgyörgypuszta felől
Kisoroszi címere
Kisoroszi címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Szentendrei
Jogállás község
Polgármester Nádasdy-Csontos Elek (független)[1]
Irányítószám 2024
Körzethívószám 26
Népesség
Teljes népesség 951 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 86,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 10,94 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kisoroszi (Magyarország)
Kisoroszi
Kisoroszi
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 48′ 26″, k. h. 19° 00′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 48′ 26″, k. h. 19° 00′ 43″
Kisoroszi (Pest megye)
Kisoroszi
Kisoroszi
Pozíció Pest megye térképén
Kisoroszi weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisoroszi témájú médiaállományokat.

Kisoroszi község Pest megyében, a Szentendrei járásban.

Nevének eredete[szerkesztés]

A hagyomány szerint Kálmán király uralkodásának idején Oroszországból beköltözött emberek szállták meg ezt a helyet, akiktől a helység a nevét kapta.

Szent Imréről egykorú forrás azt jegyezte fel, hogy címe „dux Ruizorum", azaz „oroszok vezére", trónörökös utódjáról, Orseolo Péterről pedig azt írták, hogy mint trónörökös, „princeps exercitus regis", tehát a „a királyi sereg parancsnoka" volt. Minthogy régi magyar nyelven az orosz szónak „királyi ajtónálló, csatlós, a testőr" jelentése is volt, a bizánci császárnak pedig, ugyanúgy, mint a kijevi nagyfejedelemnek, rusz, ill. varég (varang, varjág) testőrsége volt, a magyar királyi testőrséget az államalapítás után az a népelem alkothatta, amelynek Orosz és Varang helyneveinkben maradt emléke.

Más vélemények szerint Kisoroszi mégsem az orosz, hanem a Rosd szóhoz köthető, mivel a falu kezdetben a Rosd nemzetség ősi birtoka volt. Neve (régi helyesírással) Kis-Oroszi, előtte Oroszfalu. Feltételezett fejlődési sorrendje: - Rosd - Rosdfalu - Rosfalu - Orosfalu - Oroszfalu - Orosz - Oroszi - Kisoroszi.

Története[szerkesztés]

Kisoroszi területe már az ókorban lakott volt, a rómaiak több őrtornyot is emeltek a betörő markomannok és más népek miatt. A középkorban falu már a Rosd honfoglaló ősnemzetségé volt, a legelső ismert írott emlék az 1394. évből van, ekkoriban Orosz néven említették a települést. A XIV. században lett a Kalászi családé, a következő évszázadban pedig Mátyás király hajdúinak letelepedési helye volt. Buda 1541-es török kézre kerülését követően török fennhatóság alá került.

A törökök kiűzését követően az Udvari Kamara vette át a terület irányítását, 1692-ben I. Lipót király kivonta a falut a katonatartási kötelezettség alól. 1700-ban Intzia Valkard birtoka lett, ám az ág kihalásával Gundaker Thomas Starhemberggé lett. A gróf célja az volt, hogy uralma alá vonja a lakosokat, annak ellenére, hogy az 1715. évi XXXIV. tc. kimondta, hogy mint kiváltságokkal rendelkező falu, lakosai szabadon élhetnek. 1790-ben Keglevich Károly leszármazottaié lett, majd a visegrádi uradalom részévé vált.

A falu kezdetben Nógrádhoz, majd Pest vármegyéhez tartozott. A két vármegye a XVII. század utolsó évtizedében rendszeresen vitázott arról, hogy melyik közigazgatási egységhez tartozzon Kisoroszi. 1695-ben Nógrád vármegye ragadta magához a falut, és kinyilvánították azon elhatározását, miszerint a falut visszaadni nem fogják, és ha kell, katonaságot is bevetnek. A két vármegye közti ellentét a falu tárgyában továbbra is fennállt, így a kancellária döntött: Pest vármegyéhez került. A két megye közti jó viszony megteremtésére és megtartására I. Lipót 1696-ban mégis úgy rendelkezett, hogy Kisoroszi Nógrádé legyen, ám ekkor a vármegyének ez már nem volt elég, az ellentétek nem csitultak. 1704-ben már Pest megye részeként említették.

A faluban két templom található egy katolikus, illetve egy református. Ezen utóbbi neobarokk stílusú, 1803-ban épült. Tornya a mainál jóval magasabb volt, ám az 1900-as évek táján omlásveszély miatt a toronysisakot átépítették. Három haranggal rendelkezik, 1992 és 1995 között felújították. A katolikus templom felszentelésérre 1719-ben került sor. 1810-ben lett a templomnak és az egyházközségnek plébánosa, 1837-től Pethő János töltötte be ezen egyházi méltóságot.

Nevezetességei[szerkesztés]

Kisoroszi Cseres tó
Kisoroszi Cseres tó
  • Kisoroszi golfpálya (18 lyukú)
  • Rózsafüzér királynője róm. kat. templom, 1719. (Oltárkép: Lepantói csata)
  • Kálvária domb (római erődítmény helyén épült kápolnával, 2013-ban felújított stációkkal)
  • Református templom (1803)
  • Cseres-tó panorámafotó
  • 2013-ig[m 1] itt volt a Baktay Ervin Indián-cowboy Múzeum (Western játékok emlékhelye)
  • Halápi Lovarda (indiántábor)
  • Kisoroszi Helytörténeti Gyűjtemény és Fotóarchívum (Művelődési Házban)
  • Szigetcsúcs Kemping és dunai szabadstrand
  • Kisoroszi, Pásztorkert - római erőd maradványai

Híres emberek[szerkesztés]

Ujváry Ignác emléktáblája Kisorosziban

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. 2013-ban Dunaharasztiba költözött.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Kisoroszi települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 17.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]

Reinel compass rose.svg Magyarország HUN Nagymaros Címer.svg Nagymaros 2 km Magyarország HUN Kismaros Címer.svg Kismaros 1 km Magyarország HUN Verőce Címer.svg Verőce 2 km Héraldique meuble compas.svg
Magyarország HUN Visegrád Címer.svg Visegrád 2 km

Észak
Nyugat  Magyarország HUN Kisoroszi Címer.svg Kisoroszi  Kelet
Dél

Magyarország HUN Vác Címer.svg Vác 7 km
Magyarország HUN Dunabogdány Címer.svg Dunabogdány 2 km Magyarország HUN Tahitotfalu Plain Cimer.svg Tahitótfalu 5 km