Ugrás a tartalomhoz

Veresegyház

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veresegyház
Szentlélek-templom
Szentlélek-templom
Veresegyház címere
Veresegyház címere		 Veresegyház zászlaja
Veresegyház zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióKözép-Magyarország
VármegyePest
JárásGödöllői
Jogállásváros
PolgármesterCserháti Ferenc (2112 Veresegyházért Egyesület)[1]
Irányítószám2112
Körzethívószám28
Testvér­települései
Lista
Népesség
Teljes népesség21 129 fő (2025. jan. 1.)[2]
Népsűrűség613,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület28,56 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″47.656944°N 19.284722°EKoordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″47.656944°N 19.284722°E
Veresegyház (Pest vármegye)
Veresegyház
Veresegyház
Pozíció Pest vármegye térképén
Veresegyház weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Veresegyház témájú médiaállományokat.

Veresegyház város Pest vármegyében, a Gödöllői járásban, a budapesti agglomerációban.

Fekvése

[szerkesztés]

A községet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven. A település (mely 1999. június 30. óta város) Budapestől 30 km-re északkeletre található, a Gödöllői-dombságban a Sződ–Rákos-patak széles völgyében terül el, a Cserhát vonulatainak délnyugati vége közelében. A várost déli irányból a mogyoródi Gyertyános és a Fóti-Somlyó, nyugatról a csomádi Magas-hegy, keletről a 345 méter magas Margita, valamint a Bódis-hegy határolja. Északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. A hideg vizű tavait a Mogyoród és Gödöllő között fakadó Püspök-forrásból eredő Sződ–Rákos-patak mellett a szadai források táplálják.[3] Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, mely Szada felé nyúlik, 's mely hires fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez utóbbi aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között.

Veresegyház és környékének térképe

A közvetlenül határos települések: észak felől Őrbottyán, északkelet felől Erdőkertes és Vácegres, kelet felől Domony, délkelet felől Gödöllő és Szada, délnyugat felől Mogyoród, nyugat felől pedig Csomád. (A szomszédos Őrbottyánnal, Erdőkertessel és Szadával szinte teljesen összeépült.)

Közlekedés

[szerkesztés]

A térség két forgalmas útvonala, a Budapesttől Fóton át egészen Galgamácsáig húzódó 2102-es, illetve a Vác térségét Gödöllővel összekötő 2104-es utak keresztezésében fekszik, ezek révén a környék minden fontosabb települése felől könnyen elérhető.

A hazai vasútvonalak közül a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonal szeli át, amelynek négy megállási pontja van a határai között: Ivacs megállóhely az Ivacsi-tó és a Pamut-tó között (a tóvidék a város délnyugati részén helyezkedik el), Veresegyház vasútállomás (a központtól nem messze délre), Erdőkertes megállóhely (a keleti határszéle közelében, a névadó település legdélebbi házainak közelében, a 2102-es út vasúti keresztezése mellett) és Vicziántelep megállóhely (a lakott terület északi szélén). Külön kiszolgáló útja csak az állomásnak van, az a 2104-es útból kiágazó 21 311-es számú mellékúton érhető el.

Története

[szerkesztés]

A néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse Ivacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik. Első említése egy 1375. április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Egy 1430-as határjárás szerint közelében volt Sárfő puszta, a Sárfő-patak mellett.[4]

Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb mint 6 ezer hold volt. Az 1788-ban mért adatok arányaikban az 1920-as évekig nem sokat változtak. Veresegyház tiszta magyar falu volt, földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. Önálló pecséthasználata a XVII. század végétől van, 1876-ig hat különböző pecsétje ismert.

Neve

[szerkesztés]

Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.

A városrészek nevei

  • Veresegyház (a központ a két főút kereszteződése és a vasúti átjáró között)
  • Fővég
  • Alvég
  • Mézesvölgy
  • Ivacsok
  • Fenyvesliget
  • Tópart
  • Laposok
  • Revetek
  • Széchenyihegy
  • Öreghegy
  • Hegyek
  • Harmatok
  • Ligetek
  • Táborhely
  • Csonkás

Közélete

[szerkesztés]
Településvezetők
Tanácselnökök
1965-1990 Pásztor Béla Hazafias Népfront
Polgármesterek
1990–1994 Pásztor Béla független[5]
1994–1998 független[6]
1998–2002 független[7]
2002–2006 független[8]
2006–2010 független[9]
2010–2014 független[10]
2014–2019 független[11]
2019–2023 független[12] Hivataláról lemondott[13]
2023–2024 Cserháti Ferenc független[14] Időközi választás: 2023. május 21.
2024– 2112 Veresegyházért Egyesület[1]

Pásztor Béla több mint 57 éves, folytonos településvezetői megbízatása nem csupán Magyarországon, hanem valószínűleg Európában is példa nélkül áll. A többszörösen veterán településvezető 2023. február közepén jelentette be, hogy csaknem 60 évi szolgálati idő után leköszönt posztjáról,[13][15] ami miatt 2023. május 21-én időközi polgármester-választást kellett tartani a településen.

Népesség

[szerkesztés]

Veresegyház lakónépessége a 2022-es népszámlálás alapján 20 764 fő.[16]

A népesség alakulása 1870 és 2025 között:
Lakosok száma
1245
1716
3590
4586
6373
15 998
17 025
18 654
20 764
21 129
1870190019301960199020112015201820222025
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 85,5%-a magyarnak, 0,8% cigánynak, 0,7% németnek, 0,5% románnak mondta magát (14,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,4%, református 13,5%, evangélikus 1,4%, görögkatolikus 0,6%, felekezeten kívüli 21,3% (31% nem nyilatkozott).[17]

2022-ben a lakosság 88,5%-a vallotta magát magyarnak, 0,9% németnek, 0,4% cigánynak, 0,2% ukránnak, 0,1-0,1% lengyelnek, horvátnak, görögnek, románnak, ruszinnak, szlováknak és szerbnek, 5,4% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 23,8% volt római katolikus, 11,3% református, 1,7% evangélikus, 1% görög katolikus, 0,1% ortodox, 2,1% egyéb keresztény, 0,6% egyéb katolikus, 16,8% felekezeten kívüli (42,4% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Veresegyházi múzeumvasút[20]
  • Városi Múzeum - Helytörténeti gyűjtemény
  • Szabadidős és Gazdasági Innovációs Központ - Veresart galéria
  • Tájház

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Az új városháza
    Az új városháza
  • Kálvin téri Református Templom és Általános Iskola
    Kálvin téri Református Templom és Általános Iskola
  • Fabríczius József Általános Iskola (felső tagozat)
    Fabríczius József Általános Iskola (felső tagozat)
  • Fabríczius József Általános Iskola (Mézesvölgyi iskola / alsó tagozat)
    Fabríczius József Általános Iskola (Mézesvölgyi iskola / alsó tagozat)
  • A település új katolikus temploma, a Szentlélek-templom
    A település új katolikus temploma, a Szentlélek-templom
  • Árpád-házi Szent Erzsébet templom
    Árpád-házi Szent Erzsébet templom
  • Veresegyházi Városi Múzeum
    Veresegyházi Városi Múzeum
  • A Csokonai utcai egykori Anna gőzmalom műemlék épülete a vasút mellett
    A Csokonai utcai egykori Anna gőzmalom műemlék épülete a vasút mellett
  • Vasútállomás a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonalon
    Vasútállomás a Budapest–Vácrátót–Vác-vasútvonalon
  • Műemlék kőkereszt
    Műemlék kőkereszt
  • A Sződ-Rákos-patak vízének felduzzasztásával kialakított Öreg-tó (Malom-tó), Ivacsi-tó és Pamut-tó népszerű a helyiek körében
    A Sződ-Rákos-patak vízének felduzzasztásával kialakított Öreg-tó (Malom-tó), Ivacsi-tó és Pamut-tó népszerű a helyiek körében
  • Veresegyház belterületi szántói
    Veresegyház belterületi szántói

Testvérvárosai

[szerkesztés]

Kulturális kapcsolatot ápol [21]

[szerkesztés]

Szlovákiában: Sáró, Nyitra, Ipolyság, Pozba, Ipolybalog, Párkány, Léva, Köbölkút, Ipolyszakállos, Ipolypásztó, Kürt, Szete, Lukanénye, Lontó, Ipolybél, Ipolynyék, Kisölved, Ipolynagyfalu, Zseliz, Béla, Bény

Romániában: Korond, Farkaslaka

Szerbiában: Kishegyes, Bácsfeketehegy

Ukrajnában: Csongor

Szakmai kapcsolattartás[21]

[szerkesztés]

Franciaországban: Brumath

Dániában: Horsens

Izraelben: Givat Shmuel

Kínában: Xianning

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 4.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára. Központi Statisztikai Hivatal, 2025. szeptember 30. (Hozzáférés: 2025. október 1.)
  3. ↑ Várdombi Attila - Miért jó Szadán élni? / Ahol a források fakadnak (szada.hu, 2024.08.12.)
  4. ↑ Horváth Lajos 1976: Falvak hajdani sorsa III. Mitől puszta a puszta? Pest Megyi Hírlap 1976. június 6.
  5. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  6. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  7. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  8. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  9. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. április 11.)
  10. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  11. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 18.)
  12. ↑ Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 16.)
  13. ↑ a b 58 év után lemond Veresegyház polgármestere, de már kinézte az utódját (magyar nyelven). telex, 2023. február 17. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
  14. ↑ Veresegyház települési időközi polgármester-választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 2023. május 21. (Hozzáférés: 2023. május 21.)
  15. ↑ Távozik a magyar polgármester, aki 58 évig vezette a települését (magyar nyelven). Portfolio.hu. (Hozzáférés: 2023. február 17.)
  16. ↑ Népszámlálás 2022 végleges adatok. (Hozzáférés: 2022. november 23.)
  17. ↑ Veresegyház Helységnévtár
  18. ↑ Veresegyház Helységnévtár
  19. ↑ Szentlélek templom Veresegyház. Veresegyház Város Önkormányzata, Várhelyi Vilmos Egyházközségi Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. október 22.)
  20. ↑ Veresegyház, Medveotthon: Múzeumvasút (magyar nyelven). medveotthon.hu. (Hozzáférés: 2023. november 23.)
  21. ↑ a b Veresegyház Város Hivatalos Weblapja. www.veresegyhaz.hu. (Hozzáférés: 2021. február 21.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Veresegyház&oldid=28647246”