Veresegyház

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Veresegyház
Veresegyház légifotó4.jpg
Veresegyház címere
Veresegyház címere
Közigazgatás
Ország  Magyarország
Régió Közép-Magyarország
Megye Pest
Járás Gödöllői
Jogállás város
Polgármester Pásztor Béla (független)[1]
Irányítószám 2112
Körzethívószám 28
Testvértelepülései
Lista
Népesség
Teljes népesség 17 025 fő (2015. jan. 1.)[2]
Népsűrűség 613,87 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület 28,56 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Veresegyház (Magyarország)
Veresegyház
Veresegyház
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″Koordináták: é. sz. 47° 39′ 25″, k. h. 19° 17′ 05″
Veresegyház (Pest megye)
Veresegyház
Veresegyház
Pozíció Pest megye térképén
Veresegyház weboldala
Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Veresegyház témájú médiaállományokat.

Veresegyház város Pest megyében, a Gödöllői járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Ezt a községet már Secretarius Lazarus 1510 és 1520 között készült térképe is feltünteti Vesereghatz néven. A város a Gödöllői-dombságon terül el, a Cserhát közelében, délre a mogyoródi Gyertyános, a fóti Somlyó és a csomádi Magas-hegy, keletre és északra a Margita, valamint az Öreghegy határolja. Tőle északnyugatra az őrbottyáni Őrhegy, majd a váchartyáni Várhegy látható. Hideg vizű tavát a szentjakabi pusztán eredő Sződ-Rákos patak táplálja. Fényes kiemeli Szadával való szomszédságát: „ezen helységnél emelkedik fel azon dombsor, mely Szada felé nyúlik, 's mely hires fehér bort termő szőlőtőkéktől borittatik”. Ez aztán számos határvillongásra szolgált okot a két falu között.

Története[szerkesztés]

A néphagyomány szerint Veresegyház és Szada őse Ivacs falu volt, ami ma a városhoz tartozik. Első említése egy 1375. április 25-én kelt oklevelében van, ahol „Szepesi Jakab országbíró Syday-i István fia Domonkosnak Wereseghaz-i Lanchk fia Miklós elleni perében elengedi a felperesre kirótt 6 márkányi bírság kétharmadát”. Veresegyház területe átlagosan valamivel kevesebb mint 6 ezer hold volt. Az 1788-ban mért adatok arányaikban az 1920-as évekig nem sokat változtak. Veresegyház tiszta magyar falu volt, földesura 3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan. Önálló pecséthasználata a XVII. század végétől van, 1876-ig hat különböző pecsétje ismert.

Neve[szerkesztés]

Mai nevének eredetéhez két hagyomány is fűződik. A kettő közül kevésbé valószínű, hogy a tatárok elől a templomba menekülő, majd lemészárolt lakosok vérétől pirosló falakról kapta volna nevét a település. Az elfogadhatóbb magyarázat szerint a vakolatlan, vörös téglából épült temploma után hívják Veresegyháznak. A település nevével több alakban találkozhatunk: Vőrős Egyháza, Veres-Egyháza, Veresegyháza, Vorősegyháza, Vörös-Egy-Ház, Veres Egy Háza, Veresegyhaza, Wörösch-Egyhása, Veres Egyháza, Vörösegyháza. Érdekes névforma olvasható egy 1399. március 9-én Visegrádon kelt csonka nádori oklevélen: Weruseghaz. „Adoma szerént a helység hajdani neve Véresegyház volt”, utalva Szent László király Salamon ellen folytatott csatájára, valójában azonban a veres – azaz piros – melléknév és az egyház – vagyis templom – főnév összetételéből ered neve – mivel a régi, vakolatlan temploma vörös színű téglából épült.

Műemlék kőkereszt

Nevezetességei[szerkesztés]

Képgaléria[szerkesztés]

Testvérvárosai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  1. Veresegyház települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. február 18.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2015. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2015. szeptember 3. (Hozzáférés: 2015. szeptember 4.)
  3. Szentlélek templom Veresegyház. Veresegyház Város Önkormányzata, Várhelyi Vilmos Egyházközségi Alapítvány. (Hozzáférés: 2016. október 22.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]